Kedves Andrea!

Kislányom 3 és fél éves múlt, most kezdte az óvodát. Ő egy nagyon akaratos, öntörvényű gyerek. Sokat hisztizik, és mindig mindent AKAR.Szófogadásról, szabálykövetésről már ne is beszéljünk. Pedig igyekszünk határoztottak és következetesek lenni, és szeretetteljes légkörben nevelni.Amúgy nagyon értelmes, okos gyerek, és tud nagyon kedves, aranyos is lenni. Próbálunk nagyon következetesek lenni, de a hisztik intenzitása egyáltalán nem csökken.Próbálom meggyőzni, elmagyarázni hogy miért fogadjon szót, ilyenkor nem is akar meghallgatni. Nem tud megülni a fenekén, folyton le kell kötni valamivel, még az én ölemben sem ült csecsemő kora óta 5 percnél többet. Folyton mindent rág, a papírt is megeszi.
Az oviba pár napot járt, de csak rosszat hallottam róla.Nem ül meg az asztalnál, belenyúlkál az ételes tálba,hiába mondják neki, hogy nem szabad.A gyerektársaságot nagyon szereti, de az oviban ennek ellenére időnként elég agresszív is.Vélt vagy valós sérelmeit megtorolja. Pl:a maga vehemens módján be akart kapcsolódni egy játékvár építésébe, de a kisfiú hárította a közeledést, elutasította, erre válaszul a lányom megdobta egy játékkal.Félek, hogy nem fog sikerülni beilleszkedni, barátokat szerezni ilyen módon, pedig ő arra vágyik leginkább, hogy legyen barátja.
Mit tudunk tenni mi szülők?Normális család vagyunk, nem ütjük, nem lát ilyen példákat, el is magyarázzuk a dolgokat, amiket úgy tűnik meg is ért, de aztán \"ösztönösen\" máshogy cselekszik.
A nyáron már voltam vele egy szakembernél, aki testvérféltékenységet állapított meg, mert a testvér körüli kérdéseknél tört ki belőle a hiszti.A többi problémánkon átsiklottunk.Testvére fél éve született, és az alapproblémáink már jóval előbb, 1-2 éves korában kezdődtek.
Ön szerint ezek a problémák nevelési és/vagy egyéb kérdéseket vetnek fel?Mi a szülei rontottunk el valamit?Ha igen, mit és hogy lehet helyrehozni?Köszönöm a válaszát!