|
Kérdezz-felelek
Ezek a tünetek már inkább kényszerbetegségre utalnak, nem csupán szorongásra!A tünetek a gyógyszerek és terápia hatására folyamatosan csökkennek majd, de ez hosszú folyamat eredménye. Ha gondolja keressen meg és egyik gyermekpszichiáter kollégámmal szívesen bevállaljuk az önök esetét, úgy a gyógyszeres mint a terápiás részét. Elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
A kisfiam decemberben töltötte be a 3. évét. Januárban elkezdtük az óvodát. Lassan szoktattuk be, eleinte ott voltam vele. Első napokban 1-2 órát, aztán egyre többet. Akkor aludt bent, amikor ő egyedül akarta már. Eltelt 2 hónap (eközben volt kis szünet betegség miatt) és a gyermekem nem akar oviba menni.Minden nap egyre szomorúbb és egyre többet sír itthon, az oviban azt mondják nem sír, csak naponta 1-2 alkalommal.Búskomor a 3 éves kisfiam. Sír, piszkálja a körmét, éjszaka is azt mondogatja félálmában, hogy nem akarok oviba menni. És naponta többször is emlegeti, hogy nem szeret az oviban aludni. Nem tudom mitévő legyek? Ne hagyjam ott aludni, vagy legyek kemény? És, ha teljesen lelki beteggé válik?
A válaszát előre is KÖSZÖNÖM!
Tisztelettel:Krisztina
Az ön által leírtak alapján, leválási szorongásról van szó, amely valóban nagyon megnehezítheti a kisgyerekek mindennapjait. Keressenek meg egy személyes konzultáció erejéig, ahol részletesen el tudom mondani a teendőket, mert ez így sem a kisfiának, sem önnek nem jó. Elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Kisfiam 3,5 éves, szeptember óta óvodás. 2 éves kora körül kezdtük a szobatisztaságra szoktatást, ami a következő képpen alakult: voltak hetek, amikor teljesen száraz volt, aztán megint jöttek a bepisilések. 2-3 éves kora között soha nem kakilt be, de amióta óvodás, néha ez is előfordul. A bepisilés-bekakilás gyakoribb az óvodában, mint otthon. 2 hétig tiszta, majd utána van pár hét, amikor heti 3-4-szer hoz haza nedves ruhát. Aztán megint tiszta, és megint kezdődik minden előlről. Az óvodát nagyon szereti, nem voltak egyáltalán beszoktatási nehézségek. Van egy kisöccse, 2 éves és 3 hónapos volt, amikor született, a kicsi most 15 hónapos. Egyre jobban kijönnek egymással, de van minimális féltékenység a nagyobb fiamban. Azt még fontosnak tartom leírni, hogy amióta a kicsi megszületett, a nagy rágja a körmét, feltételezem, ez is kapcsolatban áll a szobatisztasági nehézségekkel. Egyébként nagyon okos, érzékeny kisfiú, szépen, választékosan beszél, minden egyéb területen jól fejlett. Érdekelne, hogy vajon mi állhat a nappali (éjszakára még pelenkát hord) bepisilések/bekakilások hátterében, merre indulhatunk el, hogy segítsünk neki?
Köszönettel: Kata
Valóban összefüggés van a körömrágás és a szobatisztaság problémája között, de h konkrétan mi húzódik meg a háttérben csupán személyes konzultáció keretén belül tudjuk kideríteni, és annak megfelelően kezelni. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Bár a körömrágás többnyire gyermekekre jellemző, a rágás a külvilággal szembeni feszültséget és agressziók külső megnyilvánulása. A felsőbb tekintélytől (apától, anyától, tanártól vagy idősebb testvértől) elszenvedett valódi vagy vélt igazságtalan bánásmód következtében agresszív indulatok (méreg, düh, harag) ébrednek a gyerekben, ezeket azonban el kell fojtania. A legszívesebben visszaütne, de nem meri megtenni. Körömrágás: belső feszültség, agresszivitás, vélt vagy valódi igazságtalan bánásmódra utaló tünet, feloldatlan ellentétek. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek a probléma kezelésében, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Kérem segítsen a kislányom problémáját megoldani.3 éves kislányom szopizza az újját lefekvésnél,tv nézésnél és mese olvasásnál.Ezzel nem lenne semmi probléma ,de mellé még nyugtatásként vakarja(ha van rajta)a sebeit.Bármilyen seb van rajta pattanás,karmolás,vágás,szúnyog csípés azonnal elkezdi vakarni .A kis karja tele van sebhelyekkel miután a Dunaprton lakunk rengeteg a szúnyog.Most éppen az arcán jött ki 2 pattanás és azonnal megtalálta őket.Már próbáltam szép szóval,fenyegetéssel,viccelődve,adtunk neki alvó játékot és legvégül a sebtapasz amivel állandóan leragasztom.Rettegek a nyártól és a bárányhimlőtől!
Kérem adjon valami tippet!
köszömöm
Emese
Az ön által leírtak alapján kényszeresség áll a probléma háta mögött, amit érdemes lenne minél előbb kezelni. Természetesen egy részletes diagnózishoz ennél sokkal több információra lenne szükség, ha gondolja keressen meg és szívesen segítek. Elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Egyszer már 5 éves kora körül is tikkelt egy pár hétig,aztán magától elmúlott,de most sokkal súlyosabbak a tünetek.
Válaszát előre is köszönöm.
A kényszermozgások kezelésére nagyon jó pszichoterápiás módszereink vannak, én nem ajánlanám a hipnózist ebben a korban. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Kedves Andrea!
Kislányom május 30-án lesz 9 éves.
2 éve nagy-csoportos óvodásként ,ritkán csinálta egyik szemére az ismétlődő akaratlan mozgást,azaz pislogást.
1 osztályosként elhagyta.
Tavaly szeptember környékén "beindult",s azóta is tart majdnem egész nap.
Abban reménykedem,hogy idén kétszeres tananyagot kellett "venniük"(mivelhogy előző tanévben az osztály nem haladt az anyaggal,így azt pótólják a tanítók+2.tananyag),s talán bízonyítványosztás után "elhagyja".
Szeretném megkérdezni,hogy Ön mit gondol a fennt írtakról?
Előre is köszönöm idejét és válaszát!
Marianna
Kedves Marianna!
A leírtak alapján valami más is lehet véleményem szerint a pislogás hátterében, ami nem valószínű, hogy elmúlik magától, pláne, hogy már hosszú ideje fenn áll! Én mindenképpen javasolnék egy személyes konzultációt, mert aggasztó a kislánya helyzete! Hívjon fel és megbeszéljük a részleteket!
(06-30-355-0177)
Üdvözlettel:
Kedves Pszichológusnő! A kislányom 8 éves, okos, értelmes, sikeres , szép gyerek. 4 éves kora óta időnként kitépkedi a szempilláját. Voltam vele már minden fellelhető szakembernél Győrben, megoldásra nem jutottunk. Úgy ismétlődik, mint az alkoholistáknál a lerészegedés: kb. 3 havonta. Nincs rá magyarázat, már el sem ismeri, hogy ő volt, zavarja, inkább felmenti magát. Elolvastam, amit lehetett a témával kapcsolatban. Én 33 éve foglalkozom gyerekekkel egy iskolában, rengeteg a tapasztalatom, a nagylányom már közel 30 éves, és itt állok tehetetlenül a gondunkkal. Nagyon kérem, ha lehetőséget, segítsen. Szívesen elviszem bárhova, csak tudjak segíteni. Köszönöm.
Kedves Anyuka!
A leírtak alapján az lenne a legcélszerűbb, ha felkeresnének egy pszichológust, aki az okot kiderítve és kezelve megszüntethetné a problémát!
Elérhetőségem: 06/30-355-0177. Ha teheti, hívjon fel és megbeszélünk egy időpontot!
Üdv:
Kedves Andrea!
Kisfiam szeptemberben lesz 6 éves. Kedves, aranyos, értelmes kisgyerek. Kicsi kora óta, ha sétáltunk mindig gyűjtöttünk gesztenyét vagy makkot és később termésállatkákat készítettünk belőle. Pár hónapja kezdett leveleket, faágakat gyűjteni nekem és nagy örömmel hozta az "ajándékokat". Én persze nagyon örültem a "kincseknek". Ezzel nem is volt semmi baj. A gond pár hete kezdődött, amikor nem engedte kidobni az üres csokoládés papírt, az műanyag palackot. Mára ez odáig jutott, hogy szinte semmit sem lehet kidobni. Ha mégis meglátja, hogy kidobtam valamit kiveszi a kukából. Nem hisztizik, hanem pityereg, sír, hogy neki szüksége van ezekre a dolgokra. Ma a fürdővízben talált egy hajszálat. Nem lehetett leengedni a vizet, majd holnap ő kihalássza, mert szüksége van rá és ne dobjuk ki. Teljesen tanácstalan vagyok. Próbáltam vele beszélgetni, hogy ez így nem mehet tovább. De neki mindig mindenre szüksége van, lesz. Mit tegyek? Kérem segítsen! Előre is köszönöm válaszát.
Kedves Anyuka!
A leírtak alapján nekem kényszeres tevékenységnek tűnik a probléma, de ennek a megállapítása és kezelése személyes találkozót igényel. Ha tehetik, keressenek meg!
Elérhetőségem: 06/30-355-0177
Üdv:
Kedves Andrea!
Nem tudom, hogy pszichológiai-e a probléma, amivel Önhöz fordulok. Kisfiam 4 éves és mióta ülni tud, azóta tapasztalható nála egy jelenség. A játék izgalma közben vagy ha pl. olyan rajzfilmet néz, ami nagyon tetszik neki, akkor csapkod a kezeivel (olyanformán, mintha súlyzózna valaki, csak nagyon sokkal gyorsabban). Az utóbbi időben már néha a lábát is kinyújtja hozzá ültében és úgy csinálja. Már próbáltam mindehogy leszoktatni, de semmi nem használ, mert látszik rajta, hogy önkénytelenül csinálja. Szerintem ő észre sem veszi. Van-e valami tanácsa, illetve kihez (pszichológus, neurológus, egyéb) forduljak ezzel a problémával? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Anyuka!
Jó helyen kopogtatott a problémával, kényszeres mozgásnak hívjuk a pszichológiában a kisfia cselekedetét és a jó hír, hogy ez kezelhető!
Hívjon fel és megbeszéljük a részleteket: 06/30-355-01-77
Üdv:
Kedves Andrea!
10 éves fiam eléggé izgulós,inkább azt mondja valamire,hogy nem tudom,mielőtt megpróbálná.Ez volt az oviban is rajzoláskor,festéskor.Sokat krákog,ez miatt voltunk gégészeten,de semmit nem találtak.Megyünk majd allergiavizsgálatra is.Sokszor csinál "pótcselevést",rángatja a kezét,fejét,talán túl sok energiája van,a krákogás is ezért lehet.Amúgy jól tanul,néha nem figyel oda,hogy felírja a leckét,de más baj nincs vele.A doki mondta (meg anyósom),hogy pszichológus írhat fel neki gyógyszert,ami "lenyugtathatja",de igazából nem szeretném,ha már 10 évesen gyógyszert szedne. Ön mit gondol?
Köszönettel: Judit
Kedves Anyuka!
A gyógyszeres kezelést csak legutolsó sorban szoktuk ajánlani, ezt mindenképpen megelőzi egy pszichoterápiás szakasz. A tünetek alapján, amit ön "pótcselekvésként" nevezett meg, én mindenképpen ajánlanék önöknek egy pszichológiai konzultációt, amennyiben tehetik, keressenek meg, mert sajnos ezek a pótcselekvések, ha nincsenek időben kezelve, akkor halmozódhatnak, ami már a gyerek egész életvitelét befolyásolhatja, és nem pozitív értelemben. Elérhetőségem: 06/30-355-01-77
Üdvözlettel: