|
Kérdezz-felelek
Én egy nyugdíjas óvónő nagymama vagyok és az unokámról szeretnék kérdezni.Rövidesen 6 éves lesz, az óvónők szerint iskolaérett. Valóban rendkívül ügyes-főleg a mozgásos tevékenységekben- érdeklődő jó képességekkel rendelkezik. A probléma a szociális érettségében van, nagyon viszahúzódó, nehezen vagy egyáltalán nem tud feloldódni idegenek közelében. Az óvodában jól érzi magát de a társaival elég felszínes a kapcsolata. Bármilyen megnyilvánulásról legyen szó, sokszor csupán csak egy kérdésre kellene válaszolni ezt megtagadja, holott tudja a választ. Aggódom, hogy az iskolát hogyan tudja majd megkezdeni ilyen zárkózottan. Milyen praktikus tanácsot tudna adni, hogy megsegítsük őt az oldottabb viselkedésben.
Előre is köszönöm válaszát, egy aggódó nagymama
Mint azt ön is tudja, az iskolaérettség megítélése három fő szempont figyelembevételével történik meg: értelmi, szociális és testi érettség vizsgálatával. A szociális éretlenség tehát ugyanolyan komponense az iskolára való alkalmatlanságnak, mint a mozgás vagy a szem-kéz koordináció éretlensége. Ha a gyermek szociális területen hátrányt szenved, a képességei és készségei kibontakoztatásával is lehetnek majd problémák. A kapcsolatteremtéstől, a társas közegben való részvételtől ódzkodó gyermeket az ebből származó kudarcélményei a jövőben is kísérteni fogják. Hiszen, ha a zárkózott, félénk gyerek nem mer megnyilatkozni, előfordulhat, hogy a tanító tévesen alul értékeli. Érdemes tehát felmérni a szorongás okát, mértékét, mely megfelelő szakember – gyermekpszichológus –bevonásával végezhető. Az eredmények tükrében pedig eldönthető lesz, hogy érdemes-e várni az iskolába lépéssel. Ha gondolja keressenek meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: