Kedves Andrea!
6 és fél éves kislányom miatt fordulok Önhöz. Az utóbbi időben nagyon nehezen jövök ki vele. Arra vágyom, hogy egy kicsit el tudjak beszélgetni vele az életét érintő fontosabb dolgokról, arról, hogy hogy érzi magát, mit gondol. Sokszor van, hogy elsírja magát, és amikor megkérdezem mi a baj, csak hallgat, vagy nagyon nehezen tudom kihúzni belőle, hogy mi bántja. Olyankor is úgy érzem, hogy nem is az az igazi baj, de nem enged magához közel. Ha beszélni szeretnék vele, sokszor nem is figyel rám, hirtelen másról kezd beszélni, vagy bolondozik. Nagyon féltékeny 4,5 éves hugára, sokszor piszkálja, gonoszkodik vele. Ugyanakkor tud édes, gondoskodó, aggódó kislány is lenni. Úgy érzem, hogy túl sokat várok el tőle, mindig piszkálom, leszidom, türelmetlen vagyok vele, mert úgy érzem, hogy neki már többet kellene tudnia.
Mit tegyek, hogy ki tudjak alakítani vele egy őszinte kapcsolatot? Hogy mindent megbeszélhessek vele, és hallgasson meg.
Köszönöm