|
Kérdezz-felelek
Kisfiam még csak 3 éves, székletvisszatartással küzdünk...Onnan vagyok benne biztos, mert kitaláltam egy jutalmazási módszert, amivel elértem, hogy 4 napon keresztül kakilt mindennap, aztán már nem volt érdekes neki és újból nem kakilt. Amikor megkérdezem, hogy miért nem akar (mondja is magától, hogy nem akarok kakilni), akkor annyit válaszol, hogy "mert nem".
Trauma nem érte, nem született tesó, nem ment bölcsibe, ovit se kezdte még, nem váltunk el, nem veszekszünk az apjával (vagy csak átlagosan) stb.
Kérdésem az, hogy mit tehetnék? Mi lenne jó? Hozzam szóba a kakit, meséljek róla, az emberi szervezet működéséről? Vegyek kakis mesekönyveket neki és meséljünk belőle? Jutalmazzam továbbra is, ha kakilt?
Vagy inkább szóba se hozzam többé?
Mikorra szokták ezt kinőni? Egyáltalán mi az oka?
Elképzelhető, hogy én vagyok az oka az egésznek? Születése után sokat szorongtam, kezeltek is emiatt gyógyszeresen. Mára már jól vagyok, habár a kaki dolog miatt sokat aggódok (de nem beteges mértékben).
Olvastam, hogy sokszor szorongás váltja ki ezt náluk, de nem értem mi miatt szorong a gyermekem. Minden más téren abszolút kiegyensúlyozott.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A székletvisszatartás hátterében szorongás áll, "el nem engedés ". Az okok egyénileg változnak, de a rossz hír az, hogy sajnos ezt nem növik ki a gyerekek, csak még inkább stabilizálódnak ebben az állapotban. Gyermekpszichológus segítsége szükséges, amennyiben már 2-3 hónapja fenn áll a tünet. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek átlendülni ezen az állapoton. Elérhetőségem: 0630-3550177.
Üdv. :