Ez változó, hogy mikor mit csinálok. Az előző nőnél nem kellett csinálnom semmit, ő mindent elintézett egyedül. Annyira hiányzik és nemcsak a munkája! De hát most jutott eszébe szülni!
Ha most lenne a nő, akkor nyilván segítenék rakodni és átbeszélni, hogy mit és hogyan kell csinálni. Pénteken még azt is megkérdezte, hogy mivel szoktam a bútorokat takarítani. De majd a következőnél.
Én is remélem, hogy megfelelő lesz. Az tetszik, hogy 5 percre lakik tőlem. És a mosást is megbeszéltem vele. Tudod, írtam, hogy plédet meg ilyeneket nincs hol tisztítani. És most már ráfér a takarókra a tisztítás. Kedden jön először. Csak a termete aggaszt egy kicsit.
Irt a nő! Megbeszéltük, hogy átjön. Itt volt, tényleg jó nagy darab.
A fiammal felhozatom a létrát a pincéből, az ablaktisztítással kezd.
Van az ablaknál egy hosszú polc, én mindig arról pucoltam az ablakot.
De most ez a megoldás nem jó!
Imádok nosztalgiázni. És van miről, ez olyan jó!
Kissé prózaibb dolog: ma találtam egy hírdetést, aki vállal olyasmit, amit én keresek és itt lakik a kerületben. Volt róla egy fénykép is, elég termetesnek néz ki, leszakad alatta a létra! Kiváncsi vagyok ír-e.