Együtt-Egymásért-Közösen!

1997-ben végeztem, mint tanítónő, de csak óvónőként tudtam elhelyezkedni, így tapasztalatként éltem meg az óvoda iskola átmenetet, amely nagy segítségemre volt munkámban. Az óvodai gazdag dekoráció és szép, nyugodt környezet elengedhetetlen a kisgyerek személyiségfejlődéséhez és ez az iskolai évek alatt is folytatódik természetesen. Gyakran szerepeltünk, hogy a gyerekeket meglepjük egy - egy mesével, így fejlesztve fantáziájukat és beleérző képességüket. A mesék tanulságát természetesen beszélgetés keretében megfogalmaztuk, így terelgetve jó irányba a kicsik szemléletét.

A farsangi mulatságok keretében színdarabbal kedveskedtünk óvodásainknak, amibe igyekeztünk őket is bevonni. Énekeltünk, táncoltunk, jókat mulattunk együtt.

1999 óta vagyok szülőfalum - ma már egyetlen helyi - tanító nénije. A tanítás az életem. Pedagógiai hitvallásom: „Egy mindenkiért, mindenki egyért!” Nagyon fontos, hogy a gyerekek tudják, csak úgy lehetünk igazán jó kis osztályközösség, ha odafigyelünk a társunkra és mindig számíthatunk egymásra. Fő célom egy összetartó osztályközösség kialakítása. A hármas egység /szülő, gyerek, pedagógus/ jó kapcsolata elengedhetetlen a hatékony munka megvalósításában.

Az első témakört választottam, de sajnos nem tanítok sem technikát sem rajzot, így a szabadidőmben végzem tanítványaimmal azokat a feladatokat, amivel a kreativitásukat fejlesztem. A tanév során évről évre a következő iskolán kívüli meglepetéseket és programokat szervezem tanulóimnak:

Tanítványaimnak minden évben a nyári szünetben személyre szóló ajándékot készítek, melyet évnyitókor adok át. Törölközőt hímzek, poharat gravírozok vagy táskákat készítek a nevükkel ellátva.

Próbálom őket ösztönözni arra, hogy a saját kézzel készített ajándék a legértékesebb a világon, hiszen abban a szívünk minden szeretete benne van. Már több alkalommal megleptek engem is, mellyel könnyeket csaltak a szemembe… A fantáziájuk és a kreativitásuk irigylésre méltó.

A közösen átélt programokat nagy örömmel rajzolják le és a tantermünk díszítéséhez használjuk fel. Rápillantva újra és újra felidézhetjük a csodálatos együtt töltött értékes időt…

Az első szabadidős tevékenységünk a csapatépítő tréning, melyet minden tanév szeptember elején tartok. Közösségformáló ereje mellett a gyerekek kézügyessége is előtérbe kerül, mert egy adott témát jelenítenek meg az aszfalton. Az idén a téma a nyári élményem volt.A kis csipet csapat látható széles mosollyal a tréning végén. Úgy látszik elérte célját a délután, közösséget épített…

Szívesen méretjük meg magunkat pályázatokon. A Mosolygó fogacskák fotópályázaton különdíjasok lettünk, amit a Mikulás bácsi hozott el a gyerekeknek. Az öröm határtalan volt. A szépérzéküket fejlesztve fogtündéreket kellett közösen csoportmunkában kiszínezniük. Itt a kézügyesség mellett az egymással illetve az egymásért való munkálkodás is megvalósult.

A legutolsó pályázatunk egy lovardába készített termésekből kirakott kép. A gyerekek nagy türelemmel és koncentrációval munkálkodtak. A kitartásuknak és az összefogásnak köszönhetően 888 like-kal megnyertük a fő díjat, kirándulást a pályázatot kiíró lovardába.Felejthetetlen két csodálatos napot tölthettünk ott. Kipróbálhatták életükben először, hogy milyen fantasztikus dolog az íjászat és a lovaglás. Beleélhették magukat őseink mindennapjaiba. 

Ebben a tanévben is papírgyűjtést szervezett iskolánk. Mielőtt elindultunk volna a szokásos falujáratunkra, eljátszottuk színészi vénáinkat kipróbálva, hogyan viselkedik és kér egy illedelmes gyermek. A szülői összefogásnak köszönhetően 5512 kg papírt sikerült összegyűjtenünk. Az első helyezést megünnepeltük. Papírcsákókat hajtogattunk a gyűjtött újságpapírból és boldogan mosolyogtunk a fényképezőgép lencséjébe.

Az idősek napi műsor ebben a tanévben az én feladatom volt. A kicsiknek operettslágerek válogatását tanítottuk be délutánonként kolléganőmmel. A próbák rendkívül jó hangulatban teltek. A nebulók a koreográfia összeállításánál is segítségünkre voltak ötleteikkel. A magyarlányos ruhákat a szülők összefogásával tettük rendbe. A nagyok segítségének köszönhetően minden kislány hajviselete is egyforma volt. Óriási tapssal jutalmazták a szépkorúak a műsort. A felsős tanulók segítségét kértem és rózsákat hajtogattunk az idős embereknek papírból, melyeket a műsor végén adtak át a gyerekek. 

November közeledtével minden évben meglepem tanulóimat a szülők segítségével. Töklámpásokat készítünk, melyek az őszi szünet előtt egy reggel a sötét tanteremben kivilágítva várják a gyerekeket. Osztályunk már kettő alkalommal nyerte meg a tökfaragó versenyt. A tök formáját figyelembe véve tervezzük meg közösen, majd hajtjuk végre a munkát. Győzelmünket első osztályban elefántunknak köszönhettük. Tavaly faleveleket gyűjtöttünk az őszi dekorációhoz és azok adták az ötletet a tökfaragáshoz. Levélformákat vájtunk a tökre és az esti megvilágításnál az első helyezést értük el vele.

A Mikulás ünnepély alkalmával jótékonysági vásárt rendez iskolánk. A gyerekek és a szülők segítségével szebbnél szebb ajándékok készülnek ilyenkor. Az internetről sok ötletet hoznak a tanulók is. A munkadélutánokon mindenki a kézügyességét maximálisan kihasználva dolgozik. Ha a műsorért én vagyok a felelős, akkor a tanítványaim itt is megcsillogtatják színészi vénáikat. Ilyenkor a színpadképet közösen a gyerekekkel tervezzük meg és a kellékeket is együtt szerezzük be, vagy kérjük kölcsön. A gyermeki fantázia, mint ahogy a képen is látszik határtalan…

Tantermünk dekorációját tanulószoba után a napközis foglalkozások keretében valósítjuk meg. A közös munka jó hangulatban és sok munkával telik. Az évszakoknak és az ünnepeknek megfelelően öltöztetjük fel az ablakokat és a mennyezeti hálót. A látvány mindig szemet gyönyörködtető.
A faliújságot is mindig az aktuális programokkal, újságcikkekkel, képekkel és saját kezűleg készített dolgokkal, közösen díszítjük. 
 

Az adventi kalendárium minden évben a szülők segítségével készül. A kisvonat minden nap elzakatol ahhoz a gyerekhez, aki a legjobban viselkedik, így ösztönözve mindenkit a jó magaviseletre. Tanítványaim nap, mint nap el-, majd kipakolják a vagonokat, így gyakorolva a szépérzéket és a számok csökkenő sorrendjét, hogy mennyit kell még aludni karácsonyig. 

Karácsonykor közösen díszítjük fel a karácsonyfát saját kezűleg készített díszeinkkel. Minden évben bővítjük készletünket, így az utolsó együtt töltött karácsonyunk fája a leggazdagabban ékesített.Ragaszkodom hozzá, hogy saját kezűleg készítsünk egymásnak személyre szóló ajándékot. Aki ötlet nélkül van, azt elirányítom a könyvtárba, vagy személyesen próbálok segítségére lenni. A titoktartásunknak köszönhetően mindig nagy izgalommal várjuk, vajon ki kinek ad ajándékot. 

Iskolánk elsős tanulói betlehemes műsort adnak minden évben és eljátsszák a kis Jézus születését. A faluban élő emberekhez is ellátogatunk, így tesszük szebbé számukra a szeretet ünnepét.

Farsang alkalmával minden évben partikat szervezek osztályomnak, ahol a mulatozáson kívül sok érdekes dolgot tanulunk. Első osztályban kalózpartink volt, ahol csoportmunkában a kalózok életével ismerkedtünk meg, kincskereső játékot játszottunk. Természetesen a kalózkendő és a félszem elengedhetetlen kellék volt.

Tavaly, a királypartin Mátyás király életéről és uralkodásáról szereztek plusz ismereteket a gyerekek és oldottak meg rejtvényeket. Koronáját mindenki a saját fantáziája alapján díszítette. A szülők palástot készítettek a fiúknak. A lányok ruhájáról én gondoskodtam. Meglepetés volt számukra, hogy én is beöltöztem. Mikor megláttak egy kislány azt kiáltotta ujjongva, hogy: „Tanító néni úgy nézel ki, mint egy fogtündér!” A mulatságok nagyon jó hangulatban teltek és kérték, hogy az idén indián parti legyen.
Természetesen óhajuk számomra parancs, így ebben a tanévben megismerkedünk játékosan az indiánok életével és álomfogót készítünk saját kezűleg.

Nőnap alkalmával a fiúk ajándékot készítenek saját kezűleg egy munkadélután keretében a lányoknak.Március 8-án átadják a meglepetést, a kislányok viszonozzák kedvességüket és vendégül látják őket. Nagyon fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban megtanulják a nemi identitással együtt járó fontos alkalmakat és viselkedésükkel örömet szerezzenek egymásnak, hiszen belőlük lesznek a jövő anyukái és apukái. 

Húsvétkor ápoljuk a hagyományokat és locsolóverset tanulunk a fiúkkal, a lányokkal pedig tojást festünk egy munkadélután keretében. A szülők, sőt a nagyszülők is segítségünkre vannak és élménybeszámolókkal gazdagítják a képzelőerőnket és tudásunkat.

A tavasz beköszöntével elérkezik a kerékpártúrák ideje, ahol a helyes közlekedési szabályok betartásával ellátogatunk a környező falvakba és meglátogatjuk a falumúzeumokat, szabadidő parkokat és a focipályákat. Míg a falumúzeumban sok érdekes dolgot hallunk elődeink életével kapcsolatban és kipróbálhatunk érdekes, ma már nem használatos tárgyakat, addig a szabadidőparkban önfeledten játszhatnak a tanulók.  

Anyák napjára egy kedves műsorral készülnek a gyerekek. Saját kezűleg készített ajándékkal lepik meg anyukájukat és nagymamájukat. Nagyon szép gesztus az iskolánktól, hogy műsort adunk a helyi szociális otthon lakóinak, csakúgy, mint karácsonykor és az idősek napján. A szépkorúak számára ezek a napok nagy örömet okoznak.  

A természetünk megóvását és ennek fontosságát nem elég csak szóban hangoztatni, tenni is kell érte. Ha már kiskorban tudják, hogyan kell helyesen viselkedni az erdőben és arra törekednek, hogy „látó ember” váljék belőlük, akkor a szépérzéküket formálva a látványért lesznek erdőjárók. Túrák szervezésével láthatják az erdő szépségeit az évszakok váltakozásával.

A képen a Gemenci erdőben jártunk és megpróbáltuk átkarolni Magyarország legnagyobb fáját, ami csak a szülők segítségével sikerült. Itt is látszik, hogy csak a hármas egységgel érhetünk el célt a munkánk során…

A nyári szünetben is fontosnak tartom, hogy tanítványaimmal legyek, amennyi időt csak tudok. A nyári táborok rendszeres segítője vagyok, ahol a gyerekek önfeledten szórakozhatnak és játékosan tanulnak, anélkül, hogy az iskolapadban ülnének. Tapasztalatokat szereznek és kreativitásukat, szépérzéküket fejlesztve különböző érdekes programokban vesznek részt. A balatoni táborok alkalmával lehetőséget kapnak a nehezebb anyagi körülmények között élő tanulók is arra, hogy vízparton csodálatos környezetben, otthonuktól távol nyaralhassanak és „világot láthassanak”.

A horgásztáborban, melyet már hosszú évek óta szervez iskolánk, megtanulnak horgot kötni és a horgászati alapismereteket is elsajátítják. Ezen a nyáron is részt vettünk kézműves foglalkozáson, ahol halakat és szélmalmot készítettek a gyerekek nagy örömmel. Ezek a táborok rendkívül jók, mert az iskola tanulói tartalmasan és biztonságban, felügyelet alatt töltik a nyár nagy részét.

Pedagógiai hitvallásomat Szent-Gály Kata szavai fejezik ki a leghitelesebben:

„Csak egy parányi méccsé lenni,
mely bevilágít egy szobát -
csak egy szál deszka-híddá lenni,
mely szakadékot ível át -
csak egy kanálka mézzé lenni,
legyen az élet édesebb -
csak egy segítő kézzé lenni,
mely teszi azt, amit lehet –„
 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.