Gyógypedagógusként dolgozom a Rábapatonai Petőfi Sándor Általános Iskolában, és megbízásos szerződéssel a Rábapatonai Katica Óvodában. A pedagógiai munkám során a nevelés mellett kiemelt szerepet kapnak a különböző játékos tevékenységek. Fejlesztő foglalkozásaimon többször használok olyan játékokat, melyek fejlesztik a gyerekek-tanulók különböző képességeit.
A differenciált tanulásirányítás/fejlesztés térszervezése szempontjából rendkívül fontos, hogy a fejlesztőszoba jól kialakított, nyugodt, csendes, világos, a gyermek igényeinek megfelelő legyen. Itt kevesebben vannak, még az érzéseiket, gondolataikat is könnyebben el tudják mondani egymásnak. Jobban meg tudnak nyílni. Alkalmas a szoba a mozgásos játékokhoz, melyekhez hely kell, illetve az írásbeli feladatok elvégezéséhez is.
Tapasztalataim szerint a fejlesztő órák, hasznosak a gyerekek számára mivel ott egyénre szabottan az őket érintő problémákra épülnek a foglalkozások. Ezek a gyerekek igénylik a kommunikációt, a sok beszélgetést, főleg akkor, ha saját magukról beszélhetnek. A rájuk való odafigyelés, érdeklődés felőlük olyan fajta nyitottságot eredményez náluk, mely által saját maguk kezdenek el beszélni életükről, az otthoni viselkedésükről. Véleményem szerint ezek a gyerekek egyszerűen csak azt szeretnék, ha valaki figyelne rájuk, kérdezne felőlük. Sajnos ez otthon nem mindig valósulhat meg, mivel a szülők túl elfoglaltak saját magukat illetően, és nincs idejük a gyerekkel foglalkozni. Kiscsoportos foglalkozások keretében a gyerekek nyitottabbak az őket érintő problémák megoldásában. A fejlesztő foglalkozások csoportosan valósulnak meg életkori sajátosságok figyelembe vételével.
Úgy gondolom, hogy a fejlesztési folyamatok az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez kell, hogy igazodjanak. Az egyénekhez igazodás a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a csoport valamennyi tagjának kedvező. Csak így lehet észrevenni igazán az egyes gyermekek erősségeit és gyenge pontjait.
A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, személyre szólóan kapnak speciális fejlesztő, segítő foglalkozásokat.
Egyes gyermekekhez igazítva készítem el a fejlesztési tervet, majd annak alapján végzem el a habilitációt, rehabilitációt. A tanulási nehézséget mutató gyermekek gyógypedagógiai segítésében kiemelt szerepet kapnak a tanulás elemi pszichikus feltételeinek (észlelés, mozgás, kognitív és kommunikációs képességek, érdeklődés, emóciók, interakciók) fejlesztése.
A terápiás képességfejlesztési célok a lelki folyamatok (figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzések, akarati tulajdonságok) egyenetlen fejlődése mentén fogalmazódnak meg. Nagy figyelmet szentelek motivációjukra, értékelésükre, a tananyag kiválasztására, a szemléltetésre, a tevékenykedtetésre.
Mivel a játéknak feszültségoldó, személyiségfejlesztő hatása is van, a nevelés szempontjából nem csak azt tartom lényegesnek, amit az egyén tesz a játékban, hanem azt is, amit a játék tesz az egyénnel. Ezért a munkám során a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését célzó játékok, módszertani játékok kiemelt szerepet kapnak.
Ezen belül fontosnak tartom, hogy a foglalkozások levezetése közben szerepeljenek:
- Az érzékelést fejlesztő játékok
- Figyelem, koncentrációs képesség, gondolkodás és fejlesztést célzó játékok
- Megfigyelőképesség, emlékezet, megosztott figyelem fejlesztését célzó játékok
- Interakciós képességek fejlesztését célzó játékok
- Algoritmusos gondolkodás fejlesztését célzó játékok
- Asszociációs képesség fejlesztését célzó játékok
- Beszédkészség, szókincs, kommunikáció
- Önismeret, énkép
- Bizalom
- Lazító játékok
- Feszültségoldás
- Nagymozgás
- Finommozgás
- Testtudat
- Téri tájékozódás
A mai modern világan egyre inkább elterjedt az IKT eszközök használata. Óráimon közkedvelt a gyerekek körében az interaktív tábla használata, melyen korosztályuknak megfelelő feladatokat oldanak meg a gyerekek.
Átmenet óvodáskorból iskoláskorba,
segítségnyújtás szülőknek
Mivel fejleszthetjük gyermekünk azon részképességeit, melyek a későbbiek során a tanulás elengedhetetlen feltétele lesz
Míg az óvodáskorban a jellemző tevékenység a játék, az iskoláskorban a tanulás lesz az, ami átalakítja a gyerek egész tudatát, erkölcsiségét, magatartását. Ám nem szabad elfelejtenünk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék tehát maga a tanulás, mely magában foglalja valamennyi tevékenységformát. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. A gyermek érzelmi lény, érzelmei folytán kapcsolódik az őt körülvevő felnőttekhez, és ha ez a kapcsolat kiegyensúlyozott, ha érzi feltétel nélküli szeretetünket, akkor elfogadja a felnőtt által közvetített értékeket. Főleg az SNI és BTMN-es gyerekeket különleges védelem illeti meg, testét és lelkét együtt kell ápolnunk, hogy szelleme is egészségesen fejlődhessen!
Ha:
- elfogadjuk őt olyannak, amilyen;
- biztosítjuk bizalmunkról minden cselekedetében;
- elnyerjük bizalmát;
- erősítjük öntudatát;
- elismerjük teljesítményét, igyekezetét;
- társai felé irányítjuk;
- társai előtt is értékeljük igyekezetét;
- a szabad játék során apró lépésekkel, komplex módon tervezzük képességeinek fejlesztését;
- kihasználjuk erősségét, s kedvező adottságaira építünk,
akkor meggyőződésünk, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott gyerekeket nevelünk. Hisszük, hogy a melegségben, szeretetben felnövő gyerekek jobban átvészelik az élet viszontagságait!
A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyert egy többségi iskolába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik.
A kezdeti időszak mindenkinek nagyon megterhelő, hiszen az osztálytanító ekkor kezdi gyűjteni a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, a gyermeknél pedig ekkor indul el az alkalmazkodási folyamat, a hozzászokás az új környezethez, a pedagógusokhoz, a csoporttársakhoz, a szokásokhoz, az elvárásokhoz. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen, ő a pedagógus napi informátora, ő oldhatja meg a kisebb-nagyobb gondokat. Jó, ha a szülő őszintén el tudja mondani a gyermekére jellemző viselkedést, a várható reakciókat, a megnyugtatás esetleges változatait, és azt, hogy mi a gyermek fő érdeklődési köre (a szükséges motivációt majd erre lehet építeni).
Ehhez azonban a szülő együttműködő hozzáállásra van szükség. A szülő esetleges szorongása, elutasító magatartása átragad a gyermekre is, és így ő maga még nehezebben fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a „különleges” helyzetet. Nagyon sokat tesz a szülő a gyermekéért, ha a nyári szünetben minél többet foglalkozik gyermekével. Fontosnak tartom, hogy a gyermek minél kevesebb időt töltsön a számítógép és a televízió előtt, és minél többet a szabad levegőn. Munkám során, nagy segítséget jelentenek a különböző fejlesztő játékok, melyet az óvodás- és iskolás gyermekek egyaránt nagy örömmel és odaadással használnak.
Segítségként összeállítottam a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését célzó játékokat, módszertani játékokat, melyek kipróbálása garantált felüdülést hoz majd szülőnek és gyereknek egyaránt, miközben fejlődnek azok a részképességek, mely elengedhetetlen feltétele lesz a tanulásnál az iskolában.
1. Figyelemfejlesztés
Vizuális figyelmet fejlesztő játékok
- Mi változott? (Tegyünk a gyerek elő különböző tárgyakat, majd nézze meg jól. Mikor becsukja a szemét, keverjük össze, majd kérjük meg, hogy rakja eredeti sorrendbe, ahogy megfigyelte. Ezt addig ismételjük, amíg hibátlan nem lesz.)
- Keresd a párját! (Pl.: memóriakártyákkal)
- Kakukktojás játékok (Sorba nem illő dolgok kitalálása)
- Melyik nem illik a sorba? (Válaszd ki!)
- Keresd az egyformákat!
- Építs ugyanilyet! (Pl.: pálcikákból, kockákból stb.)
- Labirintus játék
- Képek átmásolása
- Felvillantott képek, információk megfigyelése, visszaadása
Auditív figyelem
- zörejek, hangok, beszéd hallgatása
- kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb. megbeszélt jelre, szóra
- háttérzaj készítése számítógépen (ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.)
2.Érzékelés, észlelés, tájékozódás
Vizuális érzékelés, észlelés
- Azonosság, különbőzőség észlelése
- Kösd össze/ jelöld az ugyanolyat!
- Színezd az egyformát egyforma színűre!
- Alakállandósság (Azonos formák különböző méretben, helyzetben)
- Alak- háttér megkülönböztetése (mi bújt el a papíron, keresd meg!)
- szemfixációs gyakorlatok (pl.: elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése)
- Rész- egész (kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, puzzle)
Auditív észlelés
- Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve
- Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek)
- Ritmus visszatapsolása, kopogása
- Suttogó gyakorlatok
- Hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, hallási sorrend elismétlése, ismétlő gyakorlatok játékosan
- Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel (pl.: kopogás, taps, egyéb hangingerek leszámolása)
Taktilis észlelés
- Hideg-meleg érzékeltetése
- Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
- Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?
- Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel
Térészlelés, téri tájékozódás
- Testséma kialakítása: fő- és résztestrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben, tájékozódás a saját testen (pl.: érintsd meg jobb kezeddel a bal füledet, bal kezeddel a jobb lábadat stb.)
- Tájékozódás térben: viszonyfogalmak (pl.: tedd a kockát a szék alá, mellé, elé stb.)
- Labirintus játék
Síkbeli tájékozódás
- Vízszintes irányban, szőnyegen, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben,
- Függőleges irányban ugyanaz
Időérzékelés, tájékozódás időben
- Eseménysor összeállítása (képek)
- Hét napjai, eseményei
- Évszakok, napszakok eseményei
- Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam
- Eltelt idő érzékeltetése
3.Mozgás
Nagymozgások
- Szabad mozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb.
- Mozgásutánzó játékok álló helyzetben, mozgó helyzetben (pl.: állatok mozgásának utánzása, szoborjáték)
- Szabályokhoz kötött mozgásos játékok, alapmozgások
- Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok (pl.: padon, kötélen, útvonalon, guggolás, féllábon állás, ugrálás, szökdelés)
- Koordinált mozgások fejlesztése (pl.: ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata)
Finommozgás
- Szabadon végezhető mozgások (pl.: szappan forgatása, masni kötése)
- Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás
- Színezés különböző nyomatékkal
- Formák, betűk, rajzok átírása
- Pontok összekötése
- Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel
- Labirintus játék
- Tépés, csipegetés
- Olló használat, nyírás
- Fűzés
- Játék pálcikákkal, magokkal
- Gyöngyfűzés, puzzle
- Célba dobó játékok
- Összerakó, építő- szerelő játékok
Lényegkiemelés
- Rövid mesék, olvasmány, dal tartalma
- Kép, tárgy, tulajdonságok párosítása
- Képsorok mondanivalójának verbális (szóbeli) megfogalmazása
Ok-okozati összefüggés
- Eseménysor összeállítása képsorok alapján
- Megkezdett mondat folytatása, befejezése
- Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása
Aritmetikai (számolási) gondolkodás
- Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékeltetése változó helyzetekben
- Mennyiségek, képek, számok, kockák sorba rendezése
- Számlálás növekvő- csökkenő sorokban
- Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb-több, rövidebb stb.
- Több érzékszerv bevonásával, mennyiségek számlálása, egyeztetése, pl.: lépegetés, ugrálás, koppantás, mozgás, stb.
4.Emlékezet
Vizuális emlékezet
- Memória játékok
- Mi változott
Auditív emlékezet
- Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása
- Mondókák, énekek
- Mondatbővítő játék, szóvonat
5.Kommunikáció
Beszédkészség
- Mondókák, énekek, versek tanulása
- Események, mese eljátszása
- Rokonértelmű szavak gyűjtése
- Meselánc
- Barchoba
- Szógyűjtés, szókincsbővítés adott témakörökben
- Párbeszédes szituációk
- Szavakból mondatalkotás
Nonverbális kommunikáció
- Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása
Általános tájékozottság
- Mondatkiegészítés
- Önismereti játékok
- Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése
- Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása
A fent leírt játékok közül mindegyikről elmondható, hogy használatuk során egyszerre több képesség fejlesztését is lehetővé teszik. Az örömmel végzett játékcselekvés nagyon fontos, mivel a játék által alakulnak a gyermek testi képességei, értelmi erői, akarati élete, érzelmi gazdagsága, és fejlődik az egész személyisége.
Indexkép: GDJ / Pixabay
A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)