Nincs átlagos gyermek. Mindegyik kicsit eltér. Ezért, mikor tervezem a feladatot, foglalkozást, szerkezeti egységet, tanórát, több szintre tervezem a különböző nehézségi fokozatnak megfelelően. A nagyon tehetségeseknek több, szorgalmi feladatot, olyan típusút, amilyent szeret, amivel fel tudom kelteni az érdeklődését és a kedvét - készítek elő.
Nagyon fontosnak tartom a kiszámíthatóságot, ami biztonságot ad, előre elmondani, hogy mi fog következni. Ezt vizuálisan is megerősíteni, különböző szinteken:
- Napirend tépőzár csíkon képekkel kirakva.
- Napirend időkorong.
- Játék óra középen jancsiszöggel fixálva a mutatót magasabb szinten.
- Idővonal, vagy lépcső mesefigurák lépegetnek rajta.
- Magasabb szinten sorszámozva.
Nagyon szeretem és a gyermekek is szeretik a társasjátékot. A3-as nagy kartonra különböző szinteken körben utat rajzolok. Figurákat, magasabb szinten számokat. A szabályokat előre megbeszéljük. Dobókockát készítek, színekkel, pöttyökkel, számokkal.
Ha színekkel, egy oldal egy szín, egyet lépek. Jelenlegi csoportomban is. A pöttyökkel, amennyi pötty, annyit lépek a táblán, a rajzolt társasjátékon. A számoknál amennyi a szám, annyit léphet.
Az észlelés, emlékezet, koncentrációfejlesztéséhez az alábbi játékokat szoktam alkalmazni: Figyeld meg pontosan; Mi változott? 2-3- 4- 5- 6- 7- 8-9 elemből; Mesterlogika házilag; Logico házilag; Memória játék házilag – két egyforma kép egy pár; Malom; Drámajáték; Ki nevet a végén?; Figyeld meg és egészítsd ki; Játék a betűkkel; képkereső.
Tér és fantázia, szín és formaészleléshez a Puzzle formaegyeztető játékokat; Formaérzékelő játék. Mi van a zsákban? Bekötött szemmel belenyúlni a zsákba; Halmazok és számok; Plusz, mínusz; számdominó játékokat használom.
Testtudat, mozgásérzékelés, vestibuláris rendszer fejlesztésére, két testfél mozgásának összerendezésére, alapmozgások, bázismozgások koordinációjának javítására, téri tájékozódás fejlesztése több, 4-5 elemű feladatokat tanítani nekik:
pl.: 1. tapsolok elől, 2. fej felett, 3. leguggolok, 4. felállok.
Továbbá mondókákat, énekeket kézmozdulatokkal kísérve tanítok nekik.
Gondolkodás fejlesztését általános ismeretek fejlesztésével, összehasonlítással, különbségek megfigyelésével, változás megfigyelésével, össze nem illőség felfedezésével, logikai – funkcionális összefüggések felismerése feladatokkal, tevékenységekkel szoktam megvalósítani.
Az analizáló – szintetizáló képesség fejlesztését hiányok pótlásával, szimmetria feladatokkal, rész-egész viszonyt felismerő tevékenységekkel, játékokkal lehet. Analógiás gondolkodás kialakítását ritmikus sorok kirakásával, eseményképek értelmezésével, idői tájékozódás fejlesztésével lehet.
Mese, történet képeit szoktam sorba rakatni velük. Először elolvasom a mesét, ha kell, többször, majd megbeszéljük, ez után a történet képeit megbeszéljük. mi van a képen? Majd a mesét 4-5-6 képpel kirakjuk időbeli sorrendben.
Nagyon szeretik, amikor bábozunk. Lehet a pedagógus játéka, a gyermek játéka, a gyermek maga készítette bábbal is.
„Bábozás. A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit.” (1.)
A fentiekkel szerettem volna segíteni az olvasót a tanítás – tanulás differenciálási lehetőségei rendszerezésében.
Idézet: Komplex prevenciós óvodai program Kudarc nélkül az iskolában Trefort Kiadó 2009. 143. oldal.
Bibliográfia:
Artur Englbrecht, Hans Weigert: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? Avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1999.
Gabnai Katalin: Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába Helikon Kiadó 1999.
Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó. (Súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyerekek korai integratív fejlesztése Budapest, 2006.
Komplex prevenciós óvodai program Kudarc nélkül az iskolában Trefort Kiadó 2009.
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)