SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Szuperkompenzáció

Katona Renáta [cikkei] - 2014-01-06
Valahányszor olyan kifogás mögé bújsz, hogy azért nem sportolsz, mert fáradt vagy, akkor nem tudod, hogy a mozgástól energikusabbá válsz.

Amikor valakinek jobb esetben önszántából, rosszabb esetben kényszerből kell nekiesnie a mozgásnak, mert az orvosa ezt javasolta (nem csak az én véleményem szerint a mozgást receptre kellene felírni minden embernek, kortól, nemtől és állapottól függetlenül), a leggyakoribb kifogás az időhiány, illetve a fáradtság.

Gyakran találkozom a következő mondattal: „Könnyű, neked, mert van rá időd!”. Ez így van, de csak azért, mert szakítok rá. Én pl. a „csendes” házimunkát, mint a vasalás, ruhahajtogatás, varrás, rendrakás, rendszerezés a késő esti órákra hagyom.  
Az előző nekem szánt kijelentésre pedig azt szoktam reagálni, hogy: „Neked is van, csak nem szánod rá!”. Ez többnyire kiüti a biztosítékot.

Az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. A hét 168 órából áll, biztosan lehet találni 4x30 vagy 3x40 percet a mozgásra.

A megoldásokat kell megkeresni a kifogások helyett!
 
Szóval az időhiány ugyanúgy, mint a fáradtság egyszerű kifogás. Elkezdeni semmit sem könnyű, a mozgást sem. Át kell lépnünk saját határainkon, mindezt tudatosan!
A sportolás jótékony hatásairól szóló cikkekkel tele van a padlás, ezért én erről most nem írnék, biztosan a könyöködön jön már ki. Viszont kevés helyen emelik ki, hogy néhány edzés után az ember energikusabbá válik.

A mozgás maga fárasztó, és sok energiát emészt fel, viszont szervezetünk a mozgást követő pihenés alatt extra mennyiségű energiát termel vissza. Ezáltal több energiánk lesz, mint volt.

Ez szaknyelven így hangzik: az edzésterhelés során az energia- és anyagveszteséggel járó testi leépítési folyamatok dominálnak, ennek hatására jelentős elfáradás lép fel. Viszont az ezt követő pihenési fázisban az energiaraktárak extra feltöltése zajlik, a terhelést megelőző kiinduló energiaállapot szintjénél magasabb szintre.
Ezt a folyamatot csúnya szakmai nyelven úgy emlegetjük, hogy szuperkompenzáció, ami egyébként a szervezetünk védekező mechanizmusa a túlterhelés ellen.

Ehhez persze meg kell találni azt az optimális terhelési szintet, aminek a hatására ez a folyamat megvalósul. Ezért nagyon fontos a FOKOZATOSSÁG ELVE, ami szintén ömlik ránk több csatornán keresztül! Nem véletlen! Minden mindennel összefügg.

Annak, aki a mozgást szeretné beépíteni az életébe, annak a kényelmi komfortzónáját kívülről is meg kell néznie!  Ha megvan a napirended, könnyebben megtalálod a mozgás helyét! Válassz testhez álló sportot, tartsd be a fokozatosság elvét és légy kitartó!

Hogy lehetsz kitartó!?
A kitartáshoz az kell, hogy akard a fejlődést, akard a változást! Amikor ez megszűnik, a kitartásod is szertefoszlik!

 

Katona Renáta


Katona Renáta
Személyi edző, gyermekfitnesz oktató és életmód tanácsadó

Elérhetőségeim:
E-mail:info@centraltrening.hu
Honlap: http://www.centraltrening.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja