Egészségnevelés minden életkorban
Egészségnevelés szempontjából 0-4 éves korig tart a későbbi életünkre nézve a legmeghatározóbb korszak:
Az ebben a periódusban kapott élmények, megélt érzések, kialakított szabályrendszer, ok-okozati összefüggések a személyiség alappilléreivé válnak.
Emiatt elvitathatatlan az óvodák jelentősége, az otthoniak mellett az ott kapott tudást tudják a gyermekek a legkönnyebben elsajátítani, magukévá tenni. Természetesen mindez tudattalan reakciókkal is történhet, hiszen a gyermeknek nem kell feltétlenül tisztában lenniük azzal, hogy mit és miért tanulnak meg. Ezt alapul véve nagyszerű lehetőségek adódnak az óvodai színtéren belül a nevelésre.
Az elsődleges nevelési színtér a családi kör,
ahol a legtágabb nevelést, oktatást kapják a gyermekek. A tudatos nevelésnek köszönhetően elsajátíthatják a helyes táplálkozás, valamint a személyi higiénia alapjait, a megfelelő mozgás- pihenés arányait. Ezekre az alapokra tudnak az óvónők és kisgyermeknevelők építkezni.
Az új közétkeztetési program bevezetése óta a gyermekeknek sokkal egészségesebb ételeket biztosítanak a közintézményekben, kevesebb só felhasználásával több zöldséget tartalmazó ételeket kapnak.
Ez elsőre kicsit megrettentette a szülőket és a gyermekeket, hiszen ezek az új irányelvek merőben mások, mint amit eddig megszoktak az óvodai (vagy iskolai) étkezés során. Azt gondolom, mostanra a gyermekek és a szülők is megértik, hogy mennyit számít az, hogy a gyermekek egészségszocializációja szempontjából legfontosabb években nem a mennyiségi, hanem a minőségi étkeztetésre próbálnak koncentrálni az intézmények is. Ugyanakkor nem csak a közétkeztetés kapcsán vannak változások, hanem egyre több óvoda igyekszik az egészségnevelést fejleszteni, minél inkább kibontakoztatni. Különböző egészségi napokkal, programokkal, betegségmegelőzési intézkedésekkel, és ezekhez köthető játékokkal színesítik a nevelők a gyermekek mindennapjait.
Sajnos több olyan iskolában dolgozó pedagógussal is találkoztam, akik arról számoltak be, hogy sok elsős még nem tudta elsajátítani az alapvető higiénés szabályokat, az étkezés pedig kifejezett kihívásokkal jár. Sokan nem szeretik továbbra sem a zöldségeket, az ételekhez járó savanyúságot pedig visszautasítják.
Emellett a szünetek között egyre többször kerül elő az egészségtelen nassolnivaló. Ez a probléma már nem csak a pedagógust, hanem az iskolavezetést is érint. Intézményi szinten szükséges olyan szabályokat meghatározni, melyek elősegítik, vagy továbbsegítik a tanulókat az egészséges életmód kialakításában. Egyre több általános iskola szünteti meg, vagy alakítja át a helyi büfé kínálatát, tiltja a cukros üdítők fogyasztását. Sok helyen működik az iskola gyümölcs program, ami tankerületi szervezésű, és minden napra biztosítja a gyerekeknek a gyümölcsök fogyasztását. Szerencsére sok pedagógus igyekszik odafigyelni, hogy például egy osztálykiránduláson ne cukorkát, vagy egyéb édességet, hanem minél több gyümölcsöt kapjanak a gyerekek.
Természetesen itt is elengedhetetlen az otthonról hozott minta, hiszen ha a szülők otthon kólát isznak, és csipszet esznek, akkor a gyermekük egy kirándulásra hasonló csomagot fog kapni. Ilyen esetben kifejezetten nehéz mind az iskolában, mind pedig az óvodában dolgozók munkája. A pedagógusoknak véleményem szerint mindig felkészültnek kell lenniük, és játékokkal, személyes beszélgetésekkel meg kell ismertetniük a gyerekekkel a helyes irányt.
Fontos, hogy az általános iskolákban minél inkább élvezetessé tegyék ezt a tanulási- tanítási folyamatot, amit játékokkal, sportnapokkal, osztálykirándulás alatti vetélkedővel nagyszerűen meg lehet valósítani.
A mindennapos testnevelés bevezetésénél is alapvetően az egészséget tartották szem előtt,
ugyanakkor számos nehézség is megjelenik, mint például a higiénéhez kapcsolódva a váltó zokni használata. Tapasztalatom szerint az alsósoknál a magas óraszámok megjelenésével egyre inkább szükségszerű a mozgás megnövelése, főleg lakótelepi iskoláknál. Szükségük van a gyerekeknek a megfelelő mennyiségű mozgásra, amit a 45 perces tanórák, és a közöttük lévő rövid szünet nagymértékben akadályoz. Alapvető feladatuk a pedagógusoknak, és leginkább a testnevelést tanítóknak, tanároknak a sport megszerettetése.
A már korábban említett egészségnapok nem csak az óvodákban, hanem az iskolákban is megjelennek, általános és középiskolákban egyaránt.
Ezeken a programokon megismerkedhetnek a tanulók különböző evési szokásokkal, akár kulturális különbségekkel is. Megtanulhatják, hogy mire célszerű figyelniük az ételek kiválasztásánál, összeállításánál. Több iskola tart különböző sportbemutató rendezvényeket, melyek figyelemfelkeltő hatással bírnak. A felsőbb korosztálynak a középiskolákban drogprevenciós előadásokat is tartanak. Általános iskolában inkább betegségmegelőző órák jelennek meg, szem előtt tartva a korosztály igényeit. Korunk gyermekeit az elhízáson kívül a különféle evészavarok is veszélyeztetik. A probléma egyre fiatalabb korban, gyakran már a kiskamaszoknál jelentkezik: amennyiben evészavar lehetősége merül fel, szakember segítségére van szükség.
Felnőttként könnyebb dolgunk van akkor, ha megfelelő alapokat építettünk a mindennapjainkba.
Ma már egyre divatosabb, hogy egészségesek legyünk, egyre több tudatos táplálkozással, egészséges életmóddal foglalkozó könyv, cikk jelenik meg. Az influenszerek is népszerűsítik a vlogokon, közösségi oldalakon az egészséges életmódot, hiszen ezeken a csatornákon még könnyebben el tudnak jutni az információk. Mindemellett pedig a sportszaküzletek, konditermek, népszerűsége is emelkedik. Ugyanakkor a felnőtt korosztály egészségi állapotát gyakrabban kellene ellenőrizni. Sajnos sokan elfeledkeznek arról, hogy a betegséget meg kell előzni, nem csak már a problémával kellene orvoshoz fordulni, hanem érdemes volna az egészségünkről szakember visszajelzését is kikérni. Fontos lenne rendszeresen szűrővizsgálatokra menni, valamint a környezetünkben élőket is erre buzdítani.
Úgy gondolom, hogy az egészséges életmódra való nevelés fejlődését korosztályonként lehetne megfigyelni. Az óvodába- iskolába lépés előtt illetve ezeket az intézményeket elhagyva lehetne mérni a gyerekeket, hogy mit fogyasztanak a legszívesebben, mit és mennyit sportolnak, valamint hogy mennyire sikerült elsajátítaniuk a személyi higiénia alapjait. A tanév, valamint az óvodai évek folyamán a különböző felméréseken kívül játékokkal, akadályversenyekkel, sorversenyekkel is jól megfigyelhető a gyerekek fejlődése. A netfit felmérést is hasznosnak látom, örülök, hogy egyre szélesebb körben tekintenek az egészségre.
Oroszné Mayer Edit
Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.
Közösségi hozzászólások: