A differenciálás az egyik legnehezebb, de legnemesebb feladat, számomra olyan „utacskák” tervezését jelenti, amelyek egy-egy kitérővel, de végül ugyanoda vezetnek.
Azt hiszem, mindannyian tapasztaltuk már. hogy a gyerkőcök képessége mennyire eltérő. Az egyik csemetének kevesebb, míg a másiknak több időintervallumra, több gyakorlásra van szüksége a tananyag elsajátításában, lehet ez olvasás, számolás, környezetismeret, bármely tantárgy. A gyermekek, akár a felnőttek, vágynak a sikerre. A kudarc, a lemaradás elhiteti velük, hogy nem tudják. Így megszűnik bennük a motiváció arra, hogy tudni akarják. Elvesztik az érdeklődésüket.
Gyógypedagógus vagyok, sérült gyermekekkel foglalkozom. Az osztályomban hét gyermek és (bizonyos napokon) egy magántanuló jár. Ami közös bennük, a diagnózisuk. A figyelmük, terhelhetőségük, koncentrációjuk, feladatbírásuk egyéni. A tananyag, a követelmény pedig ugyanaz. Annak is, aki beszélni tud, annak is, aki képtelen rá… annak is, aki biztosan tudja fogni a ceruzát, annak is, aki csak markoló fogásra képes.
A mi osztályunkban a leginkább bevált módszer a saját készítésű tépőzáras feladatlap. Számolás-mérés, olvasás-írás és környezetismeret órán. Így az a gyermek is tud feladatot megoldani, akinek a finommotorikája oly mértékben fejletlen, hogy a ceruzafogás sem alakult ki nála, valamint visszajelzés, hogy a kommunikációjában gátolt gyermek megértette-e a feladatot. Például ha környezetismeret órán arra kérem a gyermekeket, hogy soroljanak fel gyümölcsöket, a beszédében akadályozott tanuló elé tépőzáras feladatlapot adok. Ebből látom, mennyit értett meg a magyarázatból, megtanult-e csoportosítani. A tépőzáras feladatokat a tantervi követelmények szerint készítjük el a gyógypedagógiai asszisztensem segítségével. (Hála az égnek, ő ebben igazi partner, nagyon szerencsés vagyok általa) A tépőzáras feladatokat dossziékban tároljuk, az évek folyamán egyre gyűlnek, így igazítani tudom a tananyaghoz időben, terjedelmében, s ami a legfontosabb, a gyermek aktuális állapotához, befogadó képességéhez. Olvasás, számolás órán szintén hasznát vesszük, s így minden gyermek dolgozik, gyakorol.
Ami még nagy segítségemre szolgál olvasás órán, az az, hogy 14éve, mióta olvasás-írást tanítok, fonetikai jelet adok a hangoknak. Az első pillanattól kezdve, minden hangnak van egy fonetikai jele (kézjele). Ugyanez módszertan kategória, de differenciálás szempontjából is nagy erővel bír, hiszen azoknál a gyerkőcöknél, ahol beszédszervi okokból nincs vagy hibás a hangképzés, a számonkérésnél kontrollálni tudom, hogy elsajátította-e az adott hangot. Kimondani ugyan nem tudja, de kézjellel párosítja az adott betűvel.
Képekben mutatok be most két feladatlapot, amiket a tudásszintjük felmérésére készítettem egy betű lezárásakor. Az egyik kissé leegyszerűsített, egyénre szabott feladatlap, amelyet olyan tanítványomnál használok, akinél a ceruzafogás nehézkes, valamint beszédében akadályozott. A feladatlapon belül az 1. feladatnál fonetikai jel alapján győződőm meg arról, felismeri-e a betűket. A 2. feladat arra világít rá, hogy képes-e felismerni a kis nyomtatott betű kis írott párját. A 3. feladatnál pedig arra kapok választ, képes-e arra, hogy az „értelmes” szónak kikeresse a kis írott párját-zavaró tényezők mellett. Sajnálom, hogy az örömöt az arcán nem tudom mellékelni. J A második feladatlap azoknak a tanulóknak készült, ahol kialakult a ceruzafogás.
Számolás órán szintén használom, erről is csatolok két képet.
Az eredmény:
A tanítási órákon három összevont (4-5-6) osztály, vagyis hét más életkorú, más mentális korú, más sérüléstípusú értelmileg akadályozott gyermek úgy dolgozik, mint a kisangyal… Számolnak, olvasnak, írnak, csoportosítanak.
Minden áldott nap megerősítenek abban a hitemben, hogy igen, taníthatók. Mindenre. Képességeikhez mérten. Csak sokkal több gyakorlással, több időszükséglettel, több szemléltetőanyaggal, több türelemmel, s a lényeg, személyre szabott feladatokkal. A szülők büszkék rájuk, boldogok. Amikor pedig egy egy álmatlan éjszaka után már tükörbe sem merek nézni, mert egy kifacsart citrom fittebb nálam, még megsimogatnak, átölelnek, s őszinte szemmel pöszén-vagy mutogatva „elmondják” hogy milyen szép vagyok….
Felhasznált irodalom:
-A számolás-mérés előkészítése 1-2 A számolás mérés elemei 3Szerzők: Rónai Judit, Soltészné Bencsik Ilona, Velkeyné Gál Zsuzsa,Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.) 2001 ISBN 978-963-19-5049-6
-Én is tudok számolni 1. Képességfejlesztő matematika kisiskolásoknak 2. rész Szerző: Mánfai Zita Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.) 2006 ISBN 978-963-19-5782-2
-Az olvasás-írás elemei 3-4 Szerző: Alpár Balázsné Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 3. kiadás 2005 ISBN 963 19 5052 2
-Gyakorlókönyv matematika 1. osztályosoknak Szerző: Szép Andrea Műszaki Könyvkiadó Kft., 2002 ISBN 978 963 9362 28 4
-Beszédfejlesztés és Környezetismeret 1-2. Feladatlapok Szerző: Ammerné Nagymihály Emília , Balázsné Fige Ilona Eszterházy Károly Egyetem Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. 2002
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)