Az indiánok földjén

Kedves olvasó!

Most bemutatom egyik izgalmas „utazásunkat” a gyermekekkel. Ha szeretnél ebben részt venni, esetleg felidézni gyermekkorod gyere velünk! Éld át újra a kalandokat!

A Föld világnapja alkalmából elhatároztuk a gyermekekkel, hogy az indiánok földjére utaztunk és csoportunkat indiántáborrá alakítjuk át. Igazi élmény hiányában a könyvtárba látogattunk, ahol indiános könyvek nézegettünk és meghallgattuk könyvtáros néni indiános történetét. A gyermekek fokozott érdeklődést mutattak az indiános projektünk, játékunk iránt. Ezek után közösen terveztük meg projektünket. A szőnyegre kiterített papírlap hamar betelt az ötletekkel, tervekkel, egyéni vállalásokkal.

Gondolkodtató kérdésekkel próbáltam inspirálni a gyerekeket: „Miből tudjuk elkészíteni?” – „Mi kell hozzá?” – „Ki segít?” – „Ki tud hozni…?” – „Mivel pótolhatjuk?” – „Mekkora lesz?” – „Be fog férni?” – „Mit gondoltok…?” – „Mit kell tennünk…?” – „…és ha mégsem?” – „Ha te indián lennél, mit csinálnál?”

Készül az indián sátor 

A gyermekek ötletei, az általuk megvalósított játéktémák:

indiántábor megépítése:

• sátor készítés lepedőre festés, majd felállítása (kollektív munka)
• kövekből – ágakból tűzrakó hely
• patak (hosszú kék textíliából)
• totemoszlop kivágása, megfestése dobozlapból

tevékenységek:

• törzsfőnök és a sámán kiválasztása (gyermekek véleménye alapján)
• indián harcosok fejdíszeinek elkészítése (textíliára festés, tollakkal díszítés)
• csontokból, kavicsokból, csigaházakból jóslás (időjárásra és vadászatra)
• vadászás tomahawk-tal (egyénileg díszített henger, végén az „éles” fegyver)
• vadászat bölényekre: karikadobás
• halászás tornazsámolyból

Kapásra várva

• evezőlapát készítése seprűnyélből és kartonból
• lányoknak bőrből hajdíszek, karkötők készítése
• hangszerek készítése alufólia hengerből (esőbot), kavicsokból csörgő
• gyógynövény és varázsfű főzés a „tűz” fölött

Főzés indián módra

• esőtánc, örömtánc a tűz körül (improvizáció, táncmozdulatok)
• kifogott halak megsütése a tűzrakó hely fölött (halak pálcikára húzása, tűz fölötti forgatása)

Megsült már?

• indiánanyák hátára gyermekhordozó varrása
• sátorban indián baba altatása, etetése

A törzs asszonyai

Nyomkeresés

Zenei tevékenységek, "hangok a táborban":

Az indián táborban mindenki a saját kis feladatát látta el: volt aki halászott, sátorban rendezkedett, őrizte a tüzet, a totemoszlop tövében jósolt vagy éppen kézműveskedett.

Ekkor én – „Csendes Patak” – odaléptem a sámánhoz:

„Megkérem a törzs sámánját, kérdezze meg ”Sikeres lesz-e a bölényvadászatunk?”

Erre ő a kis bőrtalizmánjából kiszórta a kavicsokat, csontokat, csigaházakat. Majd azt válaszolta:

„Egy egész csordát látok. Összehívom a harcosokat, hogy készülődjenek.”

Következő kérdésemmel igyekeztem problémahelyzetet generálni:

„Mivel tudnánk  hangokat adni, hallatni úgy, hogy a törzs minden tagja meghallja és ide jöjjön a tűz köré?”

A játékhoz kapcsolódó kérdésekkel vidám légkört teremtettem, kihívást és sikerélményt biztosítottam. Az egyéni ötletek meghallgatattuk, kipróbáltuk. Így vélemény és ítélet alkotás gyakorlására is lehetőség volt. A gyermekek kántáltak, szótagokat ismételtek, halkan-hangosan, magasan-mélyen. Mozdulattal –mozgással – tánccal fejezték ki érzéseiket. Mindvégig figyelembe vettem a gyermekek elképzeléseit, ötleteit a zenei fejlesztési lehetőségek kihasználásakor. A különböző természetes tárgyak, hangszerek használata felkeltette a gyermekek érdeklődését, és a zeneileg kevésbé fejlett gyermekeknek is élményt adott.

Újabb probléma elé állítottam a törzs tagjait:

„Hogyan értesítsük a vadászokat a veszélyről?”

A gyermekekkel kitaláltuk, hogy mindegyik veszélyhez (ami lehet: állati, természetbeni, emberi veszély), egy közös jelet, motívumot adunk.  Ha baj van ezekkel jelzünk. Így alkottuk meg indián zenei beszédünket: kövek kettő összeütése = ellenség, esőbot használata = vihar, botokkal koppintás = bölények közelsége.

„S hogyan üzenhetünk a másik törzsnek?” – érdeklődtem a kis indiánoktól.

Ekkor Ülő Bika ezt válaszolta: „Egymásnak kell átadni az üzenetet.” S ekkor elkezdődött egy hosszabb visszhangjáték, egyéni ritmusokkal hangoztatva. A játék e zenei szakaszában a gyermekek köveket, kavicsokat, botokat használtak ritmushangszereknek, táncoltak a totemoszlop körül (lányok esőtánca), ritmusmotívumok adtak át a testen (hát) egymásnak, indiánnevüket ritmikusan – tapssal kisérve mondták el, és a sátorban babát ringattak, altatót énekeltek.

A zenei fejlesztést kötetlen formában, játékba integráltan szerveztem, igyekeztem a benne lévő zenei képességfejlesztési lehetőségeket kihasználni. JÁTÉKBAN motiváló hatású életszerű helyzet, környezet, a „mintha” helyzet biztosítása belső késztetést indított el a gyermekekben.

A játék során az indián családokban az anyáknak fontos szerep jutott: a baba elaltatása, ringatása és a főzés, sütés.  Egy kislány, a tűz fölött nyársra húzott halak forgatása közben dudorászott, társa a sátorban altatót énekelt kicsinyének.  A de. folyamán a gyermekek belső késztetésükből, indíttatásukból fakadóan vettek részt a játékban, az abban rejlő zenei fejlesztésben.

A kisebbek összehasonlíthatták hogyan szól egy pár kavics, egy pár kő, vagy bot összeütése. Melyiknek milyen a hangja, mihez hasonlít. A nagyobbak saját elképzeléseiket is megvalósíthatták, rögtönözhettek.  A közösen elfogadott szabályokat betartva is izgalmas „zenei párbeszédet” alakítottak ki egymás között. Ebben a zenei dinamika, hangsúly is jól érezhető volt.

A hangok varázsa

Arra törekedtem, hogy a délelőtt folyamán a gyermekek zenei ismereteiket cselekvő és gondolkodó tevékenység útján szerezzék meg. A de. igen mozgalmas volt, mind hangban, mind pedig mozgásban. A gyermekek felszabadultak voltak. Egymással is megosztották ötleteiket, kiosztották egymás között a „szerepeket”: „Te a köveket lassan ütögeted, te a botot gyorsabban! Mi meg táncolunk rá.”

Az indián megfigyelők is résen voltak, egymásnak adták át a híreket, a ritmust: hallás alapján (botok, kövek hangoztatása), hátukon éreztetve (taktilis).

Biztos vagyok benne, hogy a gyermekek a játék során számtalan tapasztalatra tettek szert, közben fejlődött zenei alkotóképességük, emlékezőképességük, formaérzékük, belsőhallásuk, önmegvalósításuk. Ugyanakkor a közös játékban kreativitásuk, kezdeményezőképességük, szervezőképességük, együttműködésük és kitartásuk is fejlődött.

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.