|
|
Héjja EditGyógypedagógusA nevelés titkaira és érdekes beszélgetésre vágyó szülőket a mama klubjaimban, az ügyesedni vágyó gyerekeket pedig képesség-fejlesztő csoportjaimba várom. Elérhetőségeim: E-mail: ehejja@freemail.hu Honlap: http://www.szuperszulo.hu/ |
Kérdezz-felelek
Kedves Edit!
Kisfiunk 5 éves, nagyon nehezen szokta meg az ovit, de már szívesen megy. Kis létszámú vegyes csoportba jár, de még mindig nagyon nyomasztja, hogy szerinte sokan vannak. Az ő szavaival élve: százan vagyunk. Már van egy kislány, akivel szívesen játszik,de a többiekkel nem barátkozik. Az óvó nénikkel sem igen beszél, köszönni sem akar. Mindent nagyon nehezen szokik meg, semmiben sem szereti a változatosságot. Pl. csak egy fajta kanállal hajlandó enni. Másrészről az óvó néni azt javasolta, hogy tartsuk vissza középsőbe még egy évre, mert még nem rendesen fogja a ceruzát.
Azt kérdezném, hogy normális-e, ha ilyen merev, zárkózott a gyerek, és hogy tényleg érdemes-e visszatartani középsőbe?
Köszönettel: Melinda
Kedves Melinda!
Bármelyik csoport ismétlése jó ötlet, ismételhetné jövőre a nagycsoportot is, de a nagycsoportban sok az iskola-előkészítő feladat, lehet, hogy jobb a középsőt ismételni. Az, hogy így fogja a ceruzát, még nem gond, az ujjak inai még le vannak tapadva, ezért nehéz neki a 3 ujjas ceruzafogás. A plusz egy év alatt is alakulhat a merev magatartása. Az ismétlést jó ötletnek tartom, inkább most, mint szenvedjen az elsőben, vagy azt kelljen ismételni.
Bár lehet, hogy érdemes lenne utánanézni, mi lehet a zárkózottság oka.
Van-e a családban, aki hasonlóan viselkedik, nem volt-e rémisztő kórházi tartózkodás, valami, ami miatt úgy érezheti, hogy elveszíti önt. A zárkózott gyerekek esetében gyakran sérült anya-gyerek viszony áll. Nem azt mondom, hogy ön valamit elrontott, lehet, az élet produkált valamit. A kórházi tartózkodás, ön esetleges hosszas betegsége, kistestvér vagy nagytesó...
Továbbá lehet, hogy a csoportba való beilleszkedéssel vannak problémái. Egy gyerek sokszor kiszámíthatatlan, külön tanulás, amíg az ember felméri, hogy ez verekedős, az sírós... s bizony erre valahogy reagálni kell. Ezt meg kell tanulni, az iskola és az élet is erről szól. Lehet, hogy ő egy zárkózottabb gyerek, de sok közösség lesz az életében.
Esetleg segíthetne egy gyermekdráma csoport, ahol megerősödnének saját értékei, ill. a társas érintkezés formáit játékos úton megtanulhatja.
Üdv:
.jpg){kind=small}
