Hiszen ismerik a hagyományokat, szokásrendszert, de mégis inkább hétköznapi szóhasználattal élve különc gyerekek. Érzelemviláguk sokkal intenzívebb, érzékenyebbek a külvilágból érkező ingerekre és nehezen tűrik a monotonitást.

Mégis a kreativitás egy olyan különleges adottság, mely által a világ fejlődni képes, újszerű szemléletet tudnak közvetíteni a kreatív gyermekek azon emberek számára, akik kevésbé, vagy egyáltalán nem kreatívak, így lehetnek gondolat ébresztőek és irányt is mutathatnak másoknak. Ezért nagyon fontos már óvodás korban megfigyelni a gyermekek kreatív adottságait és kiemelten foglalkozni a kreatív képességekkel. Hiszen ahogyan a gyermekek sokfélék, úgy a kreativitás is különböző. Lehet anyanyelvi, téri- vizuális, kinesztetikus, vagy akár zenei kreativitás és még logikai is, szociális, vagy akár dramatikus és sorolhatnám még...                                                           

Így a leghasznosabb módszer megválasztásának feltételei: a gyermekek képességeinek ismerete, munkaforma megválasztása, és a közös együtt tevékenykedés megteremtése a szociális képességek fejlesztése érdekében párhuzamosan, megtalálva az egyensúly az egyéni képességek fejlesztések kibontakoztatásával.

Kreativitás fejlesztésesnek célja: a gyermeki reális önismeret megalapozása, problémamegoldó készség megtanulása, konfliktus kezelési stratégiák megtanítása, motiváció felkeltése és fenntartása, szabad önkifejezés lehetőségének biztosítása. Nem szabad elfelejteni, hogy minden óvodai tevékenység, így a tanulás és a kreativitás alapja is maga a játék, hiszen az óvodáskor elsődleges és legfontosabb tevékenysége, ami a gyermekek életkori sajátosságaiból is ered és a gyermeki elsődleges szükségleteiből és kiemelten fontos az összefüggő spontán szabad játék kibontakoztatása a mindennapos óvodai életben. De a szabad játék fontossága mellett a spontán játék és az irányított játék is egyaránt fontosak. Hiszen, rendkívül jó motivációs tevékenység, és számtalan tanulási helyzet alapja is lehet, a saját élményű tanulás és a problémahelyzetek teremtése mellett, kiemelten fontos a pedagógus tudatos játékválasztása, és a spontán adódó helyzetek jó lereagálása.

Játék tevékenység során fejlődhetnek a gyermek kognitív, átlagos és átlag feletti képességeik. Kiemelten jó adottságaik tovább finomodhatnak, még az esetlegesen gyenge területek felzárkóztatására is lehetőség adódik benne. Vagyis a gyerekek komplex személyiségkibontakoztatása, képességfejlesztése, kreativitásuk aktivizálása megtörténik egyszerre, a közös játék során pedig a szociális kompetenciáik is fejlődhetnek. Dráma játékok alkalmazásával pedig képessé válhat reális önismeretre, konfliktuskezelésre, frusztráció feldolgozására és a kudarc kevésbé drasztikus megélésére, másik nézőpontjának átélésére is. Nagyon fontos a pozitív énkép kialakítása, a gyermekek életkorához, képességeihez és érdeklődéséhez igazodó számukra leginkább fejlesztő játéktéma és eszköz kiválasztása és elegendő hely és idő biztosítása. Számtalan problémahelyzetet kell teremteni, ami a saját élményű tanulás alapja. Nem szárazon elmondani az ismereteket, hanem cselekedtetni a gyermekeket, minél több érzékszerv aktivizálása által.

Kísérletező tanulás,(mi lesz akkor, ha) és engedni, hogy a gyerekek kipróbálják és megéljék az adott helyzeteket és tévedhessenek is. Legalkalmasabb félkész eszközök használata mindehhez, amit a gyermek maga egészít ki, vagy maga keresheti meg. Az érzelmi nevelés ugyan olyan fontos a képességek fejlesztéseshez, nyugodt légkör biztosítása, ahol a gyermekek kicsit elcsendesednek relaxálnak, a mai túlságosan is inger gazdag, felpörgött világban, nagyon jót tesz a gyerekeknek, ha megtanulnak megnyugodni, önmagukba nézni. Nagyon fontos a mimetizálás, mozgás és a nonverbális kommunikációs csatornák aktivizálása révén is kifejezhessék önmagukat. Gesztusok, mimikák testtartások ismerete.

Közösen létrehozni a játékeszközöket, hogy a gyermekek még inkább érezzék, hogy a pedagógusnak nem alárendeltjei, hanem partnerei a tanulási helyzetekben is.  Most már csak az válik kérdésessé, hogy mindez a mindennapos nevelő munkában, hogyan tud realizálódni? Egyszerűen, csak szem előtt tartva mindezeket legkönnyebb, kreatív játék eszközökkel inspirálni a gyerekeket, bármilyen tevékenység motivációjáról is legyen szó, vagy szabadon választott ismeretek átadására.

Felsorolok néhány saját játékot, amely szerintem leginkább fejleszti a kreativitást és az ősz kapcsán játszottam a saját csoportommal. Kicsit az ősznél maradva, íme, egy egyszerű mimetizáló és dráma játék: lehet faleveleket gyűjteni, megfigyelni mozgásukat, majd őszi zenére a levelek mozgásának lehullásának utánzása. Akár abban a formában is, hogy egy gyermek fa a kör közepén, és a többi gyermek körbe járja és énekel különböző állatos dalokat, vagy kitalál és a fa mindig lehullajt egy levelet, hogy menedéket adjon a kis fázó állatoknak, aki erre lefekszik a szőnyegre.

Önismereti játék az őszi gyümölcsökkel: ki melyen gyümölcs lenne, elmondja miért és milyen jó tulajdonságai vannak, majd következik a gyümölcsvásár, minden gyermeknek egy játék pénze van és csak egyetlen gyümölcsöt vehet, és ki kell választania, melyik gyümölcsöt venné meg, és meg is indokolja miért, ezt szintén tulajdonságok leírásával. Anyanyelvi kreativitás fejlesztésére lehet színcserélő mesét játszani, egy gyermek elkezdi a mesét, elmondja milyen színű és azonosítja, magát egy tárgyal, és kitalálja, a mese történetét ez fejleszti a szabad asszociációt, majd a szemkontaktust felvéve átadja a mesélés folytatásának lehetőségét egyik társának.

Érzelmi kreativitás fejlesztése, mit érezhet játék a gyermekek előtt különböző érzelmeket ábrázoló arcokat helyezünk el és hétköznapi történeteket találunk ki, amit elmesélünk, végül megkérdezzük mit érzett a mesehős és azt az arcot kell felemelnie, amit ő érzett közben és utánozni az adott érzelmet, persze ezt követően verbálisan is mondja el. Ismert mese dramatizálásának egy formája a mese némajátékkal, ami szintén nagyon izgalmas lehet a gyermekek számára, hogy gesztusaik és nonverbális kommunikációs csatornáik révén csak mozgással fejezzék ki a történet eseményeit. Nagyon jó önismereti játék a bűvös sapka, amikor körben ülnek a gyermekek és kiválasztanak egy barátot, akiről elmondják, miért szeretik, milyen jó tulajdonsága van, majd át is adja neki a sapkát, de egy kisgyermeket csak egyszer lehet választani. Ugyan ilyen a segítő bagoly báb, amikor a gyerekek körben ülnek, felveszik a bábot és kiválasztják egy társukat, akiről elmesélik, milyen tulajdonságot adnának neki és miért.

Kreativitást fejlesztő játék: hétköznapi tárgyak keresése, például egy pohár felmutatása és megkérdezzük, hogy ki mire tudná használni, ez a szokatlan tárgyhasználat tesztnek is része és egészen újszerű ötleteket fognak mondani a legkreatívabb gyerekek. Vizuális játék lehet a közös ház építése. Van egy nagy ház alap, amihez vannak ajtók és ablakok, meg cserepek és ezek kártyákon ábrázolva és ahányat dob a gyermek dobókockával és amilyen kártyát húz, azt kell az üres ház alapra ráhelyeznie, így a téri irányok és matematikai képességek együttesen fejlődhetnek ráadásul mivel ez kooperációs tevékenységben valósul meg így a szociális tanulásra is lehetőség nyílik. Végül jöhet egy nagy szél, ami anyanyelvi játék és közösen elfújhatjuk, hogy újra induljon, az építkezés. Majd akár mesét is kitalálhatunk, ki lakik abban a házban, vagy a csoportszobában található kisebb tárgyakkal kidíszíthetik, vagy hozzá rajzolhatnak. Így a komplexitás is maximálisan megvalósulhat.       

Számtalan jó játékot találhatunk interneten, vagy nagyon jó és gazdag szakirodalommal rendelkezik ez a téma. Csak a meglévő elméleti és gyakorlati szaktudásunk mellett nem szabad elfeledkezni egy nagyon lényeges dologról, hogy a pedagógus találja meg magában a gyermeket és sose felejtse el a játék örömét, hiszen a személyes példamutatás az, ami igazán benne fog élni a gyermekekben, és ez adja a leginkább a pedagógusok hitelességét…

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.