Hogyan neveljünk boldog gyermeket?- teszi fel a kérdést Vekerdy Tamás (2012) nekünk és önmagának is. Természetesen mindenki boldog gyermeket szeretne nevelni. Nekünk felnőtteknek a felelőssége, hogyan teszünk eleget ennek a kihívásnak. A gyermek elsődleges szociális közege a család, tehát elsősorban a szülő felelőssége, hogyan neveli gyermekét, itt kellene megkapnia a legfontosabb érzelmi kötődést is. Az óvoda „csak” másodlagos szociális színtere a gyermeknek és kiegészítője a családi nevelésnek. Napjainkban mégis az a felemás helyzet alakult ki, a gyermek napjának nagy részét a nevelési intézményben tölti. Gósy Mária (2010) kutatásai szerint, átlagosan a szülő naponta tizenkét percet tölt el gyermekével tartalmas, négyszemközti kommunikációra. Ez jórészt a közös vacsora, esti mese idejére esik. A közös játékra kevés családban jut idő. A leírtakat figyelembe véve óriási felelősség hárul a pedagógusokra.

Kutatási eredmények igazolják, hogy a koragyermekkori tapasztalatok (az első nyolc évben) rövidtávon hatást gyakorolnak a kognitív, szociális és érzelmi fejlődésre, hosszú távon pedig hatnak az iskolai előmenetelre, és a későbbi életben való boldogulásra (OECD, Education at a Glance 2014). A mérés – értékelés – fejlesztés egyre inkább az oktatás-nevelés középpontjába került. Az OECD országokban végzett PISA felmérések alapján gyerekeink tanulmányi eredménye gyengülő tendenciát mutat. Ezért a célzott, adekvát képességfejlesztést a szakemberek is kardinális témaként kezelik. Az OECD országokban, az utóbbi években - és hazánkban is a közelmúltban - felélénkült a politika figyelme a kisgyermekkori nevelés és gondozás iránt.

Az Alapprogram szellemisége is egyértelmű irányvonalat jelöl ki az óvodapedagógusok számára: „ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez…”

Fejlesztőpedagógusként 14 éve foglalkozom csoporton kívüli óvodai, kis létszámú gyermek csoport (6-8 fő) fejlesztési lehetőségeivel. Óvodásgyermekeim életútjának nyomon követése során magam is gyakran találkoztam tanulási zavart okozó részképességek fejletlenségével. Ezen problémák legtöbb esetben játékos képességfejlesztéssel megelőzhetőek, illetve az időben feltárt problémákon még óvodáskorban szakember segíthet. Hiszen az iskolai oktatás tempója mellett a lemaradó gyerekeknek nagyon nehéz a hiányosságokat pótolnia. Gyakorlati tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy a differenciált képességfejlesztés, részképességek megfelelő szintre hozása indokolt esetben kiscsoportos fejlesztéssel a leghatékonyabb. Lelkesedésem máig töretlen a sok-sok gyermeki, szülői és munkatársi elismerésnek köszönhetően. Folyamatosan törekszem innovatív eszközök és módszerek kipróbálására.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megfogalmazódott bennem, hogy akkor lesz hatékony a fejlesztés, ha az óvodai csoportokban is célzott képességfejlesztés valósul meg. Ezért a fejlesztéshez használt játékok, eszközök, fejlesztő programok megismertetésére, disszeminálására van szükség. Első lépésként a fejlesztőpedagógiával foglalkozó kollégák szakmai együttműködését valósítottam meg.

A Gyakorló Óvoda Fejlesztő Munkaközössége 2012 szeptemberében alakult meg. A fejlesztő munkaközösség tagjai (7 fő) pedagógus szakvizsgával rendelkeznek - kiemelt szakterületek: fejlesztőpedagógia, szenzomotoros torna, anyanyelv és kommunikáció, mentálhigiéné. A Munkaközösség egy „jó gyakorlat” folytatásából nőtte ki magát, ugyanis óvodánkban már 2004/2005-ös nevelési év óta szervezünk fejlesztő csoportokat. A fejlesztéseket végző pedagógusok a kezdetektől törekedtek a szakmai együttműködésre, tapasztalatok átadására. A Munkaközösségnek őt évig voltam vezetője, jelenleg intézményvezető helyettesként segítem a szakmai munkát.

Feladataink:

• A Gyakorló Óvoda tanköteles gyerekeinek képességmérése, fejlesztése, iskolába való beilleszkedés nyomon követése.
• A feltárt fejlődésbeli különbségek kompenzálása, csoporton kívüli kiscsoportos fejlesztések szervezése.
• A Gyakorló óvoda gyermekeiről vezetett személyiség naplók folyamatos ellenőrzése.
• Az óvodai csoportokban dolgozó kolléganők fejlesztő tevékenységének segítése:
• Szakmai fejlődést segítő rendezvények szervezése.
• Szakmai együttműködés segítése a DEGYFK oktatóival és város Pedagógiai Szakszolgálatával.

Megvalósult szakmai eredményeink:

• A 2012/2013-as nevelési év kiemelt feladata volt a Gyakorló Óvoda Fejlődési naplójának korszerűsítése. A fejlődési napló vezetése kötelező pedagógusi feladat, annak vezetése és a gyerekek fejlesztési tervének összeállítása időigényes és felelősségteljes feladat. Ezért a személyiségnaplók korszerűsítése, vezetésének egységesítése, a bejegyzések formai egyszerűsítése nagy segítséget jelenthet a kollégák számára.
• A 2013/2014-es nevelési év kiemelt feladata volt egy olyan Képességfejlesztő Játékgyűjtemény készítése, amely egyaránt segíti a Személyiségnapló vezetését illetve az óvodai csoportokban folyó fejlesztéseket. A Képességfejlesztő Gyűjtemény elkészült, nagy sikert aratott a régió óvodapedagógusai között.
• Folyamatos, minden nevelési évben a tanköteles gyermekek részére fejlesztőcsoportok létrehozása, fejlesztések végzése fejlesztőprogram alapján.
• A 2014/2015-ös tanévben az elkészült segítő anyagaink beválás vizsgálatát végezzük egyéni beszélgetésekkel, nevelési értekezleten beszámolók tartásával illetve az óvodai dokumentumok ellenőrzése során.
• A 2015-ös nevelési évben a mesterpedagógus pilotban való eredményes részvételnek köszönhetően munkaközösségünk 6 tagja mesterpedagógus lett. Ez az együttműködés szorosabbra fűzését eredményezte és új távlatokat nyitott meg számunkra. Igyekszünk a kolléganők erősségeire támaszkodva egy innovatívabb és remélhetőleg eredményesebb fejlesztést, tudásmegosztást tudunk megvalósítani az óvodás gyermekeink differenciált képességfejlesztése során.

Céljaink, céljaim:

• Az óvodásgyermek képességeinek kibontakoztatása, hátrányok legeredményesebb kompenzálása, személyiségének legoptimálisabb fejlesztése.  Ennek érdekében:
• Kutatások, vizsgálatok végzése: az óvodás gyermek differenciált képességfejlesztése kiscsoportos tevékenységekben, fejlesztő füzetek, kiadása, publikációk készítése, szakmai előadások szervezése
•  A Munkaközösség tagjainak és az általam megszerzett, megtapasztalt eredmények disszeminálása a nevelőtestület és a mentorált óvodapedagógusok számára.
• Szakmai együttműködések megvalósítása a DEGYFK oktatóival és a város Pedagógiai Szakszolgálatával.

A 2016-os nevelési évtől kezdődően a Munkaközösség tagjai a mesterprogramjuknak megfelelően a kiemelt képességterületen végeznek heti rendszerességgel csoporton kívüli kiscsoportos differenciált fejlesztést. Jelenleg hat kolléganő a következő területen végez kiscsoportos differenciált fejlesztést: tanulási zavarok prevenciója, anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés szenzomotoros tornával és a TSMT módszerét alkalmazva, mentálhigiénés tréning óvodásoknak. Az elmúlt nevelési évben 24 tanköteles korú gyermek (csoportban dolgozó óvodapedagógusok javaslatára) részesült ebben a fejlesztésben.

A mesterprogramok összehangolása és a fejlesztő műhelyekben folytatott vizsgálatok, kutatások disszeminálása szintén a vállalt feladataim közé tartozik. A Munkaközösség szakmai munkájának szervezése mellett fejlesztő foglalkozások megvalósításában veszek részt, és tevékenységek fejlesztő hatását bemeneti és kimeneti mérésekkel már több éve vizsgálom, értékelem. A Mesterprogramom kutatási témája is ezzel esik egybe.

Melynek témája: Az óvodásgyermek személyiségének optimális fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása, hátrányok eredményes kompenzálása innovatív eszközök és módszerek alkalmazásával. A mesterprogram első öt évének lezárásakor a Fejlesztő Műhelyben végzett vizsgálatok, megfigyelések eredményeinek disszeminálását tervezem.

Fejlesztőprogram ismertetése                                                                                    

A fejlesztő programot a tanulási zavarok prevenciójának gyakorlata alapján építettem fel, ami azt jelenti, hogy minden részképesség jelen van a fejlesztő programban, a gyerekekre egyénileg figyelek a kritikus részképességhez érve. A fejlesztés módja többnyire globális, egyszerre fejlesztem a „gyenge” és az „erősebb” területeket. Így elkerülhető a gyerekek teljesítmény okozta szorongása, ha az egyik területen magabiztosabban mozgott a kritikusabb részképességek fejlesztésénél is bátrabb mer lenni. Ezáltal nagyobb esély van rá, hogy önértékelésük pozitív irányba elindul. Az analitikus fejlesztési mód alkalmazásakor kiemelten figyelek a differenciálásra. Igyekszem az aktuális képességszintnek megfelelő feladatot biztosítani. Azt sem tévesztem szem elől, hogy mi a cél, ezért időnként kihívások elé is állítom a gyerekeket. Fontos felismerni, hogy milyen az a bejárható szint, amire képes egy gyermek.(Vigotszkíj [1967])

Fejlesztő foglalkozások célja

• Önmagukat jól ismerő, a világra nyitott, érdeklődő és érzelmileg gazdag egyéniséggé váljanak,
• Ismerjék meg az „én is tudom” és „én is tudhatom” érzését
• Ha a gyermek élvezi környezet bizalmát, bízik önmagában, feltételezhetően aktívabb lesz majd, javul a teljesítménye, csökken a szorongása, kudarctól való félelme.
• Célom, hogy közös, örömteli játékok során fejlődjenek a gyerekek képességei, csökkenjenek azok a lemaradási területek, melyek a fejlesztő foglalkozások előtt szembetűnőek voltak. Szeretném, ha a csoportba járó gyerekek képességeiknek megfelelően tudjanak teljesíteni és önértékelésük pozitív irányba változna.

Fejlesztés tematikája

• 1-5. foglalkozás: Kapcsolatteremtés, bizalomépítés, bemeneti képességek mérése
• 6-10. foglalkozás: Dyslexia prevenció
• 11-15. foglalkozás: Dysgráfia prevenció
• 16-20. foglalkozás: Dysgrammatizmus prevenció
• 21-25 foglalkozás: Dyscalculia prevenció
• 26-29. foglalkozás. Kívánság foglalkozások és kimeneti mérések készítése
• 30. foglalkozás: Szülőkkel közösen szervezett foglalkozás, felmérések bemutatása, egyéni beszélgetések

A Fejlesztő Műhely programja 30 foglalkozási csomagból áll, amelyet hétről hétre a gyerekekkel közösen bontunk ki. A foglalkozások forgatókönyve négy egységre tagolódik:

1. A gyerekek fogadása a „fejlesztőműhelybe” halk háttérzenével történik. Lehetőség van a szülőkkel és a gyerekekkel való néhány perces kommunikációra, egyéni történések meghallgatására. Amíg mindenki megérkezik a Mesekuckóban relexálhatnak a gyerekek.

2. Ráhangolódás, tevékenység elindítása beszélgető körrel.  Csoporterősítő szokások, rituálék következnek, „okoskás” kézfogás, titkos jelszó megsúgása (amelyet előző héten beszélünk meg) . A nap indításához elmondjuk az „ okoskás” mondókát, mindig ugyanazt.

3. Foglalkozás tartalmi része
a) Találós kérdés az aktuális témáról (minden foglalkozást mesei vagy természeti témakörre fűzöm fel).
b) Drámajátékok, érzelmi intelligenciát fejlesztő játékok. Ezek a játékok felkészítik a gyerekeket a mese befogadására. Pl. a Tó című, haptikus érzékelést fejlesztő játék.

c) Mesefeldolgozás és grafomotorika (gondolati térkép rutinszerű elsajátítása). Általában a mese cselekménye és az abban szereplők határozzák meg a nap témakörét is. Fejlődik a hosszú távú emlékezet, figyelemmegosztás, logikus gondolkodás és a grafomotoros képességek.

d) Játék az Okos(koc)ka Számolás, Térérzékelés vagy Akusztikus kockáival pl. Számfogalom és névutók gyakorlása

e) Mozgásos és térbeli játékok .  A gyerekek figyelme természetes dolog, hogy elfárad. A rövid játék után sokkal jobban tudnak koncentrálni. A gyakorlatok felfrissítik a gyerekeket, fejlesztik és aktiválják az idegrendszert.

f) Uzsonna: gyümölcs, apró sütemény, folyadék felajánlása.

g) A foglalkozás meglepetése, szenzációja, valamilyen természettudományos, fizikai, vagy kémiai kísérlet, ami kapcsolódik a mesei történethez.

g) Játék az Okos(koc)ka  Anyanyelvi, Testséma vagy Vizuális kockáival . 

4) Lecsengés, megerősítés, a foglalkozás zárása, beszélgető kör. A gyerekek elmondják hogyan érezték magukat. Megbeszéljük a titkos jelszót, amelyet meg kell jegyezni a következő foglalkozásra. Elmondjuk újra az „okoskás” mondókát, kézfogással elköszönünk egymástól.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok gyerekektől, szülőktől, kollégáktól. Az óvodából kilépő és az iskolát elkezdő gyerekek szülei rendszeresen visszajárnak, beszámolnak a gyerekük iskolai teljesítményéről. A beszámolókból kiemelném a problémamentes olvasástanulást, kiemelkedő szövegértést, kialakult feladattudatot, tartós figyelmet, matematikai műveletek hatékony alkalmazását. A Fejlesztő Műhelybe járt gyerekek iskolai nyomon követése szintén mesterprogramom része, ezzel kapcsolatos vizsgálatok megosztását is tervezem.

A Fejlesztő Műhely programjának lezárását követően minden évben elvégzem a gyerekek visszamérését. A százalékokban is mérhető fejlődés mellet, ugyanolyan fontosnak tartom, hogy a gyermek önmagához képest milyen fejlődési útvonalat járt be, mert: „legyél, aki vagy, én ehhez foglak hozzásegíteni.” ( Vekerdy [2013] 13. old.). Kulcsfontosságú számomra az, hogy a gyerekek örömmel vesznek részt a tevékenységekben, oldódik a szorongásuk, önbizalmuk pozitív irányú elmozdulást mutat. A gyerekek a játékos feladatokban nem érzik azt, hogy feladathelyzetben vannak és teljesítménykényszer nélkül magabiztosabban győzik le az „akadályokat”. A gyerekekben elindul egy fejlődési folyamat, amely a motivációs bázis beindulását segítheti, érzelmileg ráhangolódnak az iskolakezdésre. Bízom abban, ott is tudják: Hogyan neveljünk boldog gyermeket?!

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.