A mai modern világban van-e esélyünk kreatívnak lenni?  Régen, mikor nem volt számítógép, és televízióval is csak a tehetősebbek rendelkeztek, az emberek ösztönösen használták kreativitásukat. A játék, amit a gyerekek játszottak, illetve a nagymama meséi beindították a képzelőerőt és felébresztette a gyermekekben szunnyadó kreativitást. Úgy voltunk kreatívak, hogy sokszor észre sem vettük, hogy azok vagyunk, hiszen természetes volt számunkra kukoricacsutkából babát készíteni, vagy szalmából és különböző anyagokból várat építeni, ahová aztán elbújhattunk a többi gyerek elől. A kreativitás az ötletességen alapul, de hogyan is legyünk ötletesek, ha egy gombnyomásra szinte mindent megkapunk, amire szükségünk van.

Manapság sajnos, ha valamit kérünk a gyerektől, leül a számítógép elé és egy kattintással kinyomtatja nekünk a kért sablont, vagy beszámolót egy adott témakörrel kapcsolatban. Elveszett a dolgok azon értéke, hogy leülök és megcsinálom én magam!

Igen, ebben a rohanó világban szinte semmire nincs időnk – szoktuk mondani. De vajon hogyan volt ideje a „régi” nagyszülőknek kézzel ruhát mosni, megfőzni az ebédet, művelni, kapálni a kertet, ellátni a háznál tartott állatokat, és a legfontosabbat, gyereket nevelni úgy, hogy közben egy mesével, hímzéssel, varrással, csutkababa készítéssel, még ha nem is tudatosan, de fejlődött képzelő erejük, és ezzel együtt a kreativitásuk is. Az, hogy egy gyerek hogyan teljesíti azon társadalmi elvárásokat, amiben él, sokban függ a szülők által nyújtott mintáktól, illetve később a pedagógusi hozzáállástól is, hiszen a pedagógusok a gyerekek másodlagos nevelői a szülők után. Sok esetben az otthonról hozott mintát kell nekünk korrigálni és megtanítani a gyerekekkel, hogyan is kell egy adott szituációban kreatívnak lenni.

Erre én úgy gondolom, hogy fejlesztő foglalkozások nagyszerű alkalmat nyújtanak, mivel foglalkozásim során szinte minden játékos tevékenységgel fejlődik a gyerekek képzelő ereje és kreativitása egyaránt.

Az alábbi játékokat pedagógiai munkám során többször is használtam. A játékok kivétel nélkül a kooperatív képességeket – ezen belül a képzelőerőt, kreativitást, gondolkodást fejlesztő játékok gyűjteménye, melyeket szívesen játszunk együtt a foglalkozásokon. 

Kreativitást fejlesztő játékok
 

1.Közös mese

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: plüss figura
Gyereklétszám: tetszőleges
Javasolt korosztály: ötéves kortól
Cél:Egymásra figyelés, egyéni befolyásolás, fantázia, bensőséges hangulat, csoportmunka.
Leírás:Ráhangoló dallal alapozzuk meg a bensőséges hangulatot: „Csiribiri, csiribiri zabszalma…” Először szöveggel, majd egyre lassabban és halkabban, végén dúdolva, elhalkulva. A csoport vezetője elkezd egy történetet, és akinek egy kis plüss figurát dob, annak kell   pár mondatban folytatnia azt. A történet bárhol befejezhető.

Fotó:kalhh / Pixabay

2. Csoportrajz

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: zsírkréta vagy színesceruza, nagy lap
Gyereklétszám: kiscsoportos foglalkozás
Javasolt korosztály: hatéves kortól
Leírás:A csoport körben ül, a középen elhelyezett nagy lapon közös rajzot készít az előre odakészített zsírkrétával, vagy színesceruzákkal. Mindenki egy vonást tesz hozzá, a képet lehet egyszerre, vagy egymás után rajzolva készíteni, de előtte nem beszéljük meg. A végén adunk címet az elkészült műnek, megbeszéljük, hogy ki mit akart kifejezni a rajzával.

3.Hajóúton vagyunk

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: nincs
Gyereklétszám: csoportos foglalkozás
Javasolt korosztály: hétéves kortól
Leírás: A csoport azt játssza, hogy hajóútra megy. Közös megbeszélés alapján kinevezik a parancsnokot, a helyettesét, a matrózokat. A játékot dramatizálhatják, vihar, hajótörés vagy egyéb esemény történhet. Szabadon játszhatják el a történetet, érzéseiket kifejezve.
Élmény: oldott légkörben átélik a gyerekek a lehetséges veszélyhelyzetet, megoldó        képességük fejlődhet. A játékot elemzés kövesse, ahol a gyerekek megfogalmazhatják érzéseiket, megindokolhatják   döntéseiket.

4.Tárgykészítés

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: tejfölösdoboz, vécépapírtekercs, fonal, ragasztó
Gyereklétszám: tetszőleges
Javasolt korosztály: ötéves kortól.
Leírás:Különböző anyagokból értelmes dolgokat kell készíteni: vattából, szivacsból, tejfölösdobozból, vécépapírtekercsből, fonalakból ragasztó felhasználásával. Majd közösen ki kell találni, mit ábrázol az alkotás.

5. Tárgy kitalálós

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: különféle tárgyak, pl.: radír, toll, ragasztó, faragó, gesztenye, szivacs, füzet, pohár, fogkefe, kártya, csengő, matrica, stb.
Gyereklétszám: csoportos foglalkozás
Javasolt korosztály: ötéves kortól.
Leírás: A csoport körben ül, középen mindenféle tárgyak vannak letakarva. Sorban mindenki kimegy,   benyúl és megfog valamit, elkezdi tapintással megfejteni, hogy lehet, miből van, mire használható. Azután előveszik és közösen megbeszélik, hogy mi lehet az. A gyermekeket lehet ösztönözni arra, hogy ők maguk gyűjtsenek furcsa tárgyakat, és ezáltal a játék egyre érdekesebbé válik.
 

6. Kim játéka

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: egy tálca, asztalkendő és hétköznapi tárgyak változatos gyűjteménye
Gyereklétszám: bármennyien játszhatnak párban
Javasolt korosztály: hétéves kortól.
Leírás: Tíz különböző tárgyat rakunk a tálcára, és letakarjuk egy nagy terítővel, kendővel. A tálcán lévő dolgokat egy percig nézhetik a játékosok, azután letakarjuk, és elvisszük a tálcát. Minden játékos egy percig gondolkozhat, hogy mit is látott a tálcán. Elmondhatják vagy leírhatják (rajzolhatják), amire emlékeznek. Az a játékos nyer, aki a legtöbb tárgyra emlékszik.
Gondolkodtató kérdések:

Nehéz volt emlékezni a tárgyakra vagy sem? Miért?
Volt-e valami módszered, hogy jobban megjegyezd a tálcán lévő dolgokat?
Mi segíthetne abban, hogy jobban felidézd, amit láttál?  A formákra való figyelés vagy a tárgyak nevének kezdőbetűi segítenek az emlékezésben?
Szerinted ez jó játék? Miért?
 

7. Igaz vagy hamis?

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: írószer, papír, értelmező szótár
Gyereklétszám: bármennyien játszhatják háromfős csapatokban.
Javasolt korosztály: kilencéves kortól.
Leírás: Ez a hagyományos játék egy kiváló agytorna, amellyel kreativitásunkat edzhetjük, miközben a szavak jelentéséről gondolkodunk. Alkossunk háromfős csapatokat, s adjunk felkészülési időt mindenkinek! Az a feladat, hogy olyan „faramuci” szót találjanak a szótárban, amelyet az ellenfelek feltehetően nem ismernek. Találjanak ki két hamis meghatározást a szóra. A cél, hogy az ellenfelek a három (egy igaz, két hamis) meghatározásból kiválasszák a valódit.

Minden csapat kiválasztja a szót a szótárból, s leírja a helyes definíciót. Azután kitalálnak két valótlan, de tömör meghatározást. Mikor megvan mind a három meghatározás, akkor indulhat a játék. A szóval megismerkedhetnek az ellenfelek, s meghallgathatják a három meghatározást. Az ellenfelek tippelnek, hogy szerintük melyik a helyes definíció a szóra. Jó színészi teljesítmény, meggyőző erő kell ahhoz, hogy az ellenfelet bevigyük az erdőbe.
Az ellenfelek kiválasztják a szerintük helyes meghatározást. Ha sikerül, kapnak egy pontot. Ha nem, a meghatározást adó csapat kap pontot minden sikeres blöffért.
 

8. Tárgyalakítás

A játéktér: tetszőleges méretű terem, szoba
Eszközigény: gyurma, agyag, papír, zsírkréta
Gyereklétszám: csoportos foglalkozás
Javasolt korosztály: hétéves kortól.
Leírás: A csoport körben ül, különböző anyagokból (gyurma, agyag, papír, zsírkréta) valaki megformál vagy lerajzol egy tárgyat, és továbbadja. A következő alakít rajta, hozzátesz, vagy elvesz belőle és így tovább. A végén megbeszéljük. A fent leírt játékokon kívül még számos olyan elfoglaltság létezik, melynek során fejlődhet gyermekeink kreativitása. A hangsúly csupán csak egy kis varázslaton van, ez pedig nem más, mint a „KÉPZELŐERŐ”.

Fotó:ThePixelman / Pixabay
 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.