Anyanyelvi kreativitás a kisiskolás korban

Édes anyanyelvünk

Azt hiszem, mindenkiben van hazafiság, amely manifesztálódik valamilyen formában.  Vannak, akik büszkék a magyar sportsikerekre, kívülről fújják az aranycsapat névsorát, tudják, hogy melyik olimpián hány aranyérmet szereztünk. Mások a ,,magyar” Nobel-díjasokra büszkék, esetleg a történelmünkre, a közép-  vagy a dualizmuskori  Magyarországra.  Vannak, akik hisznek nemzeti jó képességünkben, eredendő kreativitásunkban, szabadságszeretetünkben, zenei készségünkben, a magyar konyha és vendéglátás kiválóságában stb. Én az anyanyelvemért rajongok ilyen magyaros virtussal, eltökéltséggel.

Hiszem, hogy olyan nyelvünk van /örök hála nagyszerű íróinknak, költőinknek/, amely tökéletesen alkalmas gondolataink pontos és szabatos megfogalmazására, érthető közlésére. Alkalmas ugyanakkor a modern világ – manapság  általában angolból átemelt- új fogalmainak is hajlékony, természetes  adaptálására. Én nem küzdök az idegen szavak, kifejezések ellen, szeretem őket, mert a nyelvet gazdagítják. Szomorú vagyok viszont például amiatt, hogy sajnos egyre kevesebben tesznek különbséget a  –ba, -be illetve a –ban, -ben határozórag között, vagy hogy  a felsorolt alanyokhoz többes számú állítmányt rendelnek, mert szerintem ezek az egyszerűsítések gyengítik, szegényítik a nyelvet.

Én magam, ugyanakkor nem vagyok egy nagy nyelvész, a kötelező orosz mellett latint tanultam a gimnáziumban és felnőttként némi angolt. Tanítóként mindig  is ,,magyaros” voltam, annak ellenére, hogy a matematikát is sokáig, sikeresen tanítottam. Tudom, hogy a kognitív funkciók fejlesztéséhez sokoldalú foglalkoztatás kell, de a kedvencem azért mindig a magyar volt. /Szándékosan nem írok irodalmat, nyelvtant, mert az anyanyelvet komplex egységnek tartom./

A beszéd és az irodalom

Kevés figyelem irányul véleményem szerint az anyanyelvi kreativitásra, pedig a gondolati eredetiség, az úgynevezett divergens gondolkodás megnyilvánulásának korai felismerését teszi lehetővé számunkra. Misztikus folyamat a kisgyerekek beszédfejlődése. Mindenféle tudatos irányítás nélkül, spontán kialakul náluk a grammatikai rendszer, azon túl, hogy rengeteg szót tanulnak meg rövid idő alatt. Az iskolában ezt már csak rendszerezzük, tudatosítjuk.

Fontosnak tartom a kreatív képességet az olvasóvá nevelés, és az irodalom iránti érzékenyítés szempontjából is. Az irodalmi műveket meg kell tanulnunk megérteni, mert ez vezet az olvasás élményéhez. Meggyőződésem, hogy az irodalom szeretete jó hatással van a személyiség fejlődésére, megtanít egyfajta problémamegoldásra, pihentető, és nem utolsó sorban, sok örömet okoz. Röviden: több irodalom, kevesebb neurózis.

A fejlesztés

Már kisgyermekkorban fejleszthetjük a hangképzést, beszédritmust, szókincset és beszéddallamot. Rendelkezésre állnak remek mondóka-, vers- és mesegyűjtemények, de egy-egy hintáztató. ujjszámoló, testismereti gyakorlatot még bizonyára mindenki ismer. Érdemes utánajárni, mert nagyon izgalmas, elfeledett tartalmakra bukkan az ember, és érdemes új verssorokat is kitalálni, hiszen ezzel példát adunk a gyerekeknek az önálló, alkotó nyelvhasználatra.  

Fontos azért, hogy ezt a fajta beszédfejlesztést nem bízhatjuk semmiféle elektromos vagy digitális kütyüre, ezek a tevékenységek élő beszédhelyzetet igényelnek. Manapság sokat utaznak együtt a családtagok. Egy ilyen helyzetben lehet szó- vagy szótagláncot játszani, rímkereső vagy magánhangzós gyakorlatokat végezni. A ritmusfejlesztéshez fontos a pontos szótagolás, ezt robotos beszédjátékkal lehet gyakoroltatni. A rímkeresés a szótalálás gyorsítását segíti, lehet fejben, vagy egy olvasott versről lehagyjuk a rímelő szót, a gyerekeknek kell befejezni. Szeretnek a gyerekek memóriást játszani, de a hagyományos játék után kérdezzük meg, hány szóra emlékszik a kártyákból, vagy szósorokat kell megjegyezni és visszamondani. Nagyon nehéz fonetikai feladat, amikor egy jól ismert versike vagy mondóka magánhangzóit csupa egyformára cseréljük, persze értelmetlen szöveget kapunk, de a flexibilitást javítja, mellesleg remekül mulatunk közben.

 Akik tudnak már írni, sokféle szókereső játékot játszhatnak. Például: legyen a szóban tr betűkapcsolat, vagy alkoss új szót a PALACSINTA betűiből, é- e magánhangzós kéttagú szavakat írjatok. Irodalmi fogalom az alliteráció, ezt könnyen megjegyzik, ha olyan feladatot kapnak, hogy szerkessz olyan mondatot, ami csupa l betűvel kezdődő szóból áll. Nagy a versengés, és elég furcsa, de szerkezetileg értékelhető mondatok szoktak megszületni. Később eszperente játékkal is próbálkozhatunk, bár ehhez már nagy szókincs szükséges. Jó játék a feleselő, amikor az ellentétes jelentést gyakorolhatjuk. A  szó-szintű gyakorlatok legnehezebb fajtája a szóalkotás, amikor összetett vagy képzett szavakkal játszunk, de random betűsorhoz jelentéstartalmat és szófajtani sajátosságot rendelhetünk. Ez a gyakorlat már nagy tudást és kreativitást igényel.

 A definíciókat is könnyen megtanulják, ha sokféle gyakorlatot végeztetünk velük. Elsősorban Ki vagyok én? játékot játszunk  könyvből, később már saját ötletünkből. Ezután már a specifikumokat gyűjtjük össze egy-egy fogalomról, majd mondattá fogalmazzuk azokat.

A jelentésárnyalatok különbözőségét gyakorolhatjuk a mondatbefejező játékkal. Meghatározhatjuk, hogy a mondatot milyen stílusban folytassák, pl. meseszerű, valóságos, iskolás, magyarázó, tudományos, türelmetlen stb. legyen.

A régi, hagyományos anyanyelvi játékok nemcsak a kreativitást, hanem a műveltséget is fejlesztik. Gondolok itt az Ország, város…, akasztófás, Ki, mikor, hol, kivel? mondatbővítő játékra,és tanítsuk meg a gyerekeket rejtvényt fejteni!

Na és az irodalom?

Dolgozzunk bátran az irodalmi anyagokkal! Nagyszerű dolgok születnek belőle! Befejezésül leírnék néhány példát. Remek lehetőség az epikus vers átdolgozásra. Mi Kiss Anna Pimpó lovag című groteszk verséből írtunk klasszikus színdarabot, a versformát megtartva. Kampánybeszédek készültek a Királyt választanak a gombák című meséhez. Új Zengő ábécét írtunk. Szurkolói rigmusokat készítettünk a kosárlabdázóknak. Varró Dani Maszathegyéből a náthás költő versét visszaírtuk egészségesre, illetve más verseket náthásítottunk. A költői képekben bővelkedő hosszabb versek egy-egy versszakát mutogatással próbáljuk felismertetni. Népszerű zenei darabokhoz alkalmi szövegeket készítettünk /Cup song, We will rock you/. Verses karácsonyi üdvözleteket írtunk, és sok mesét különböző témában.

Nagy élmény az anyanyelvvel foglalkozni, és hihetetlen kreatív dolgok születnek belőle. Azok a gyerekek, akik ilyen nevelést kaptak, biztosan szeretettel és okosan használják majd , és nem írnak le például ilyen  butaságot, mint a nyomtatott sajtóban megjelent ,,szenteste másnapjának reggelén” vagy ,,törvénytelen gyerekei  közül két Pesten élő nevelt lányát”,vagy ,,univerziálisak a képességei”  és sajnos folytathatnám még a se füle, se farka újságírói szókapcsolatokat. Mennyivel eredetibb, kedvesebb összemosása két fogalomnak a 7 éves kisgyerektől való ,,kocsonyás tölgy”!

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.