Kérdezz-felelek
Kedves Csilla,
A következő problémával fordulok Önhöz:
Kisfiam 3 éves múlt, és sztereotíp mozgást produkál. (Autizmus, stb. teljesen kizárva). Ha izgalmi állapotba kerül, örömét leli valamiben, gyorsan összedörzsöli tenyerét, bokáját - ha ül, lábujjhegyen topog - ha áll. Ezideig nem tulajdonítottunk neki jelentőséget, mi ezzel együtt találtuk aranyosnak, gondoltuk, majd kinövi. De nem nőtte ki és már két felnőtt is megbámulta emiatt, ami engem csak őmiatta zavar, nem szeretném, ha a későbbiekben csúfolnák érte. Szeretnénk kioltani valahogy ezt a mozgást, hogy ne sérüljön a kis lelke, ha közösségbe kerül. Az édesapjánál is fennállt ez gyermekkorban, ő elfojtotta. Ezt sem szeretném, mert a párom abban a tudatban nőtt fel, hogy vele "valami nem stimmel". Családja nem értette ezt a dolgot és nem beszéltek róla. Úgy tűnt neki, hogy valami nagy baj van vele, mintha szándékosan elhallgattak volna előle valamit. Ez egyébként öröklődhet? Mi váltja ki? Túlkorlátozom? És hogyan tudnánk akkor kioltani? Játékos mondóka, pozitív megerősítés, hosszabb póráz...? Kérem, segítsen.
Köszönettel:
Bea
Kedves Bea!
Ez egy nehéz helyzet. Mindenképpen nagy odafigyelést igényel, hogy elkerüljék a gyermek sérülését.
Javaslataim:
Annak végig gondolása, hogy minden rendben van-e a gyerek körül. Eleget alszik, pihen? Eleget és megfelelő táplálékot vesz-e magához? Eleget iszik? Eleget mozog-e? Elegendő időt tölt-e a szülőkkel, - itt elsősorban az apára gondolok - mert általában ez szokott gondot okozni. Ha bármelyik ezek közül nem megfelelő, akkor változtatások bevezetése. Fontos, hogy az egész rendszert próbálják változtatni.
Mindenképpen szükség lenne segítőre. Két okból. Egyrészt, hogy valaki kívülállóként segítse a helyzet megoldását, és lássa a változásokat. (www.egoklinika.hu) Másrészt - mivel a mozgásos terület érintett - érdemes lenne mozgásterapeutát keresni. (www.alapozoteapiak.hu)
Nem a tünetek elfojtását, hanem átalakítását javaslom. Vagyis keresni kellene olyan mozdulatokat, amelyek a család számára elfogadhatóak az öröm megnyilvánulásakor, a feszültség fokozódásakor. Ez lehet az apró tapsolás, illetve ugrálás. Ezek a mozdulatok az én számomra elfogadhatóak, de itt az a fontos, hogy Önöknek megfelelő legyen.
Ha kitalálták és megbeszélték a helyettesítő mozgásokat, akkor lehet pozitív megerősítéssel jutalmazva kialakítani azokat. Megmutatják, tehát Önök is így nyilvánítják ki az örömüket, majd ha megjelent a gyermeknél, apró, eleinte nagyon gyakori jutalommal megerősítik. Később a jutalom elhagyható, illetve átváltható kevésbé tárgyias formára. (Én mazsolát, vagy francia drazsét szoktam használni.) Lehet a simogatással, dicsérettel is kezdeni, tárgyi jutalom nélkül, és esetleg, ha nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor 1-2 nap múlva áttérni a tárgyi jutalomra.
Problémájukkal fordulhatnak a területileg illetékes nevelési tanácsadóhoz is.
Amennyiben további segítségre van szükségük, akkor jelentkezzenek az elérhetőségeim egyikén (ustokos7@freemail.hu, +36 30 325 3888).
.jpg){kind=small}
