Kérdezz-felelek
Kisfiammal reflexkorrekciós programot "gyűrűnk" minden nap, immár 1,5 hónapja. A terápiás regresszió jelei nagyon érezhetőek nála: otthon nagyon bújós, igényli közelségemet, fél elaludni (a rossz álmok miatt), így már egy hónapja nála alszom (nem tudom ez jó-e így).Az iskolában azonban mintha kibújna belőle a kisördög, nem dolgozik órákon (holott gyönyörűen olvas, ír, számolás is egyre jobban megy neki, de lassú). Van amikor üvöltözik órákon is, folyamatosan kritizál másokat, de azt mondja, hogy őt mindenki bántja, nem játszanak vele (ez azonban nem így van, mint kiderítettem az osztályfőnökétől). Ezek is a terápiás regresszió részei, vagy más irányban kell kutatnunk?
Ahogyan olvastam a regresszió is elmúlik a terápia során, de kb. mennyi idő múlva (gondolom ez persze egyéntől függő). Mit tudna javasolni ebben az átmeneti időszakban, tudom, fegyelmezni kell, de nehéz és az iskolában nem is tudom. Mindennap azon gondolkodom, mit is csinálhat éppen, milyen újabb jelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Közben szinte állandó hasfájásra panaszkodik, ami - elmondása szerint - azért van, mert fél az esti lefekvéstől:"Anya, ma vajon hogyan fogok aludni?" kérdezi már reggel is.
Kérem tanácsát, hogyan tudnám iskolai viselkedését olyan módon javítani, hogy órákon dolgozzon, ne üvöltözzön, mit tehetek az esti félelmek ellen? A terápiát persze folytatjuk, természetesen szakember felügyelete mellett, de jó lenne, ha tudnék segíteni neki.
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel: Anyuka
Őszintén együtt érzek Önnel!
Sajnos nem írta, meg mennyi idős a kisfia, így csak következtethetek rá, hogy elsős, másodikos lehet. Tudja-e a tanítója, hogy reflexkorrekciós programon vesznek részt? Remélem tudja.
Milyen intenzitású a program, heti hány alkalommal mennek és mennyi ideig tart? Van-e más iskolai vagy iskolán kívüli programja a gyereknek? Mérlegeljék, hogy nem kell-e csökkenteni a terhelést.
Napközis-e a gyerek? Jót szokott lenni - ha megoldható - hogy átmenetileg néhány hétre kivegyék a napköziből. Mindenképpen gondolják át a teljes napirendjét, heti rendjét. Legyen megfelelő mennyiségű pihenés, séta, játék. Ez fontos egy kisiskolás számára is, de ha regressziós állapotban van, akkor mindenképpen, mert egy óvodásnak ez még fontosabb.
Lehetséges, hogy a gyerekkel való együtt alvás növeli a gyerek félelmét. És sajnos az Ön szorongása is erősíti a tüneteket.
Próbáljanak megfelelő ritmust adni a napoknak, igyekezzék nagyobb nyugalommal szemlélni az eseményeket, mert a felnőtt, az anyuka szorongása átragad a gyerekre. A regresszió el fog múlni. Még legalább egy hónapra számítson, de valóban nagyon egyéni kinél meddig tart.
A regresszió elmúltával lehet tisztázni, hogy az elalvási nehézségek mögött van-e más probléma.
Valamilyen támogatást javaslok keresni. Szülőcsoportot, esetleg pszichológust.
Nekem is írhat újból, ha van kedve hozzá.
Kitartást kívánva:
Kedves Csilla!
10 éves kisfiam három hete jár alapozó terápiára. Az a kérdésem, hogy mennyi idő elteltével kerülhet regressziós állapotba.A tanárnénije sokat panaszkodik rá, de én még nem tapasztaltam erre utaló tüneteket.Lehet-e hogy ennyi idő után már ebbe az állapotba került?
Köszönöttel Ancsa
Kedves Ancsa!
Így "látatlanban" csak általánosságban tudok válaszolni. Lehet, sőt az a tapasztalat, hogy sokszor a gyerek már regresszív állapotban érkezik hozzánk.
A regresszió tünetei igen sokfélék lehetnek. Legtöbbször csak a "babásabb", odabújósabb, ölbe ülősebb lesz a gyerek. Ezt el kell fogadni, ugyanakkor ne mondjon le a fegyelmezésről. Fegyelmezni gyakorlatilag az életkorának, értelmi képességeinek megfelelően kell.
Regressziós állapotban visszatérhet a nyálfolyás, ha volt ilyen tünet, vagy újra bepisilhet. Tudom ezek ijesztően hangozhatnak...
De tudnia kell, ezeknek a tüneteknek a terápiában örülünk, mert annak a jele, hogy a gyermek segítségünkkel "visszament" fejlődésének ahhoz a pontjához, ahol az elakadása van. Innen várható, hogy új útra tudjuk segíteni, és ő jönni fog velünk.
A legfontosabb teendő ilyenkor, hogy regresszív állapotban tilos abbahagyni a terápiát és az, hogy a gyermek érzelmi közeledéseit megfelelően elfogadjuk.
Pozitív változásokat a szülők általában három hónap elteltével jeleznek, bár az órákon ez már korábban szokott jelentkezni.
Ha esetleg újra ír kérem, írja meg mire, miért panaszkodik a terapeuta, mert az nagy segítség lenne az értelmezésben. Esetleg azt is, milyen gyakorisággal járnak és milyen hosszú egy foglalkozás.
Jó egészséget! Látványos haladást kívánok Önöknek a terápiában!
.jpg){kind=small}
