Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Csilla!
Kisfiammal reflexkorrekciós programot "gyűrűnk" minden nap, immár 1,5 hónapja. A terápiás regresszió jelei nagyon érezhetőek nála: otthon nagyon bújós, igényli közelségemet, fél elaludni (a rossz álmok miatt), így már egy hónapja nála alszom (nem tudom ez jó-e így).Az iskolában azonban mintha kibújna belőle a kisördög, nem dolgozik órákon (holott gyönyörűen olvas, ír, számolás is egyre jobban megy neki, de lassú). Van amikor üvöltözik órákon is, folyamatosan kritizál másokat, de azt mondja, hogy őt mindenki bántja, nem játszanak vele (ez azonban nem így van, mint kiderítettem az osztályfőnökétől). Ezek is a terápiás regresszió részei, vagy más irányban kell kutatnunk?
Ahogyan olvastam a regresszió is elmúlik a terápia során, de kb. mennyi idő múlva (gondolom ez persze egyéntől függő). Mit tudna javasolni ebben az átmeneti időszakban, tudom, fegyelmezni kell, de nehéz és az iskolában nem is tudom. Mindennap azon gondolkodom, mit is csinálhat éppen, milyen újabb jelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Közben szinte állandó hasfájásra panaszkodik, ami - elmondása szerint - azért van, mert fél az esti lefekvéstől:"Anya, ma vajon hogyan fogok aludni?" kérdezi már reggel is.
Kérem tanácsát, hogyan tudnám iskolai viselkedését olyan módon javítani, hogy órákon dolgozzon, ne üvöltözzön, mit tehetek az esti félelmek ellen? A terápiát persze folytatjuk, természetesen szakember felügyelete mellett, de jó lenne, ha tudnék segíteni neki.
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel: Anyuka
Kisfiammal reflexkorrekciós programot "gyűrűnk" minden nap, immár 1,5 hónapja. A terápiás regresszió jelei nagyon érezhetőek nála: otthon nagyon bújós, igényli közelségemet, fél elaludni (a rossz álmok miatt), így már egy hónapja nála alszom (nem tudom ez jó-e így).Az iskolában azonban mintha kibújna belőle a kisördög, nem dolgozik órákon (holott gyönyörűen olvas, ír, számolás is egyre jobban megy neki, de lassú). Van amikor üvöltözik órákon is, folyamatosan kritizál másokat, de azt mondja, hogy őt mindenki bántja, nem játszanak vele (ez azonban nem így van, mint kiderítettem az osztályfőnökétől). Ezek is a terápiás regresszió részei, vagy más irányban kell kutatnunk?
Ahogyan olvastam a regresszió is elmúlik a terápia során, de kb. mennyi idő múlva (gondolom ez persze egyéntől függő). Mit tudna javasolni ebben az átmeneti időszakban, tudom, fegyelmezni kell, de nehéz és az iskolában nem is tudom. Mindennap azon gondolkodom, mit is csinálhat éppen, milyen újabb jelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Közben szinte állandó hasfájásra panaszkodik, ami - elmondása szerint - azért van, mert fél az esti lefekvéstől:"Anya, ma vajon hogyan fogok aludni?" kérdezi már reggel is.
Kérem tanácsát, hogyan tudnám iskolai viselkedését olyan módon javítani, hogy órákon dolgozzon, ne üvöltözzön, mit tehetek az esti félelmek ellen? A terápiát persze folytatjuk, természetesen szakember felügyelete mellett, de jó lenne, ha tudnék segíteni neki.
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel: Anyuka
Kedves Anyuka!
Őszintén együtt érzek Önnel!
Sajnos nem írta, meg mennyi idős a kisfia, így csak következtethetek rá, hogy elsős, másodikos lehet. Tudja-e a tanítója, hogy reflexkorrekciós programon vesznek részt? Remélem tudja.
Milyen intenzitású a program, heti hány alkalommal mennek és mennyi ideig tart? Van-e más iskolai vagy iskolán kívüli programja a gyereknek? Mérlegeljék, hogy nem kell-e csökkenteni a terhelést.
Napközis-e a gyerek? Jót szokott lenni - ha megoldható - hogy átmenetileg néhány hétre kivegyék a napköziből. Mindenképpen gondolják át a teljes napirendjét, heti rendjét. Legyen megfelelő mennyiségű pihenés, séta, játék. Ez fontos egy kisiskolás számára is, de ha regressziós állapotban van, akkor mindenképpen, mert egy óvodásnak ez még fontosabb.
Lehetséges, hogy a gyerekkel való együtt alvás növeli a gyerek félelmét. És sajnos az Ön szorongása is erősíti a tüneteket.
Próbáljanak megfelelő ritmust adni a napoknak, igyekezzék nagyobb nyugalommal szemlélni az eseményeket, mert a felnőtt, az anyuka szorongása átragad a gyerekre. A regresszió el fog múlni. Még legalább egy hónapra számítson, de valóban nagyon egyéni kinél meddig tart.
A regresszió elmúltával lehet tisztázni, hogy az elalvási nehézségek mögött van-e más probléma.
Valamilyen támogatást javaslok keresni. Szülőcsoportot, esetleg pszichológust.
Nekem is írhat újból, ha van kedve hozzá.
Kitartást kívánva:
Őszintén együtt érzek Önnel!
Sajnos nem írta, meg mennyi idős a kisfia, így csak következtethetek rá, hogy elsős, másodikos lehet. Tudja-e a tanítója, hogy reflexkorrekciós programon vesznek részt? Remélem tudja.
Milyen intenzitású a program, heti hány alkalommal mennek és mennyi ideig tart? Van-e más iskolai vagy iskolán kívüli programja a gyereknek? Mérlegeljék, hogy nem kell-e csökkenteni a terhelést.
Napközis-e a gyerek? Jót szokott lenni - ha megoldható - hogy átmenetileg néhány hétre kivegyék a napköziből. Mindenképpen gondolják át a teljes napirendjét, heti rendjét. Legyen megfelelő mennyiségű pihenés, séta, játék. Ez fontos egy kisiskolás számára is, de ha regressziós állapotban van, akkor mindenképpen, mert egy óvodásnak ez még fontosabb.
Lehetséges, hogy a gyerekkel való együtt alvás növeli a gyerek félelmét. És sajnos az Ön szorongása is erősíti a tüneteket.
Próbáljanak megfelelő ritmust adni a napoknak, igyekezzék nagyobb nyugalommal szemlélni az eseményeket, mert a felnőtt, az anyuka szorongása átragad a gyerekre. A regresszió el fog múlni. Még legalább egy hónapra számítson, de valóban nagyon egyéni kinél meddig tart.
A regresszió elmúltával lehet tisztázni, hogy az elalvási nehézségek mögött van-e más probléma.
Valamilyen támogatást javaslok keresni. Szülőcsoportot, esetleg pszichológust.
Nekem is írhat újból, ha van kedve hozzá.
Kitartást kívánva:
Szabó Csilla
2010. 01. 22. 05:17
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}
