SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kreatív kollázs

- 2017-10-31
Ötletesség, játékosság és együttműködés a középiskolai irodalomórán.

Kreatív kollázs – diákszemmel:

„Szeretem ezt a feladatot, mert jól szórakozunk, amíg kitaláljuk, hogyan állítsuk össze a kreatív kollázst, mi szerepeljen rajta, ráadásul az elkészült munkák teremdekorációként is tetszetősek.”

„A kreatív kollázs készítése során a csapattagok közelebb kerülnek egymáshoz, és mivel csak a téma kötött, a saját fantáziánk szerint kivitelezhetjük a feladatot.”

„Szeretem a kreatív kollázst, mert a közös munka a társaimmal mindig szórakoztató és eredményes. Csapatépítésnek is tökéletes, mert mindannyiunknak kiderülnek az erősségei és gyengeségei.”

„Jónak tartom, ha a diákoknak nemcsak dolgozat vagy felelet formájában kell felidézniük a tudásukat, hanem játékos feladatok során az iskola nyomása alól kiszakadva is megtehetik ezt, így egy kis változatosság kerül a stresszes mindennapjaikba.”

Kreatív kollázs – tanárszemmel:

  1. A kreatív kollázs olyan kooperatív feladat, amelyben 4–6 diák dolgozik együtt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megosszák egymás között a munkát, s mindenki a maga képességét, tudását, tehetségét megmutatva vegyen részt a közös tevékenységben.
  2. A tanulók átélhetik, milyen az, amikor nem egyedül, hanem a többiekre figyelve, egymással együttműködve végezzük el a ránk bízott feladatot. Ennek megtapasztalása különösen fontos, mert felnőttként a legtöbb munkahelyen szükség van kooperációra.
  3. A kreatív kollázs elkészítéséhez tudásra is szükség van. A feldolgozott téma (legyen az akár egy író vagy költő életműve, egy-egy irodalmi alkotás) megköveteli az órákon korábban elsajátított ismeretek felhasználását, alkalmazását, csak így lehet sikeresen megoldani a feladatot.
  4. A kreatív kollázs – nevének megfelelően – a kreativitásra épül. A diákok minél egyedibb, érdekesebb munkák elkészítésére törekednek, s ehhez nemcsak szépérzékükre, rajztudásukra van szükség, hanem arra is, hogy megtalálják azt az ötletet, amelyre felépíthetik a kollázst.
  5. A feladat megoldása során több tantárgy találkozik. Az irodalmi tudás mellett a művészetekről tanultak is megjelennek, jó helyesírásra is szükség van. Ha idegen nyelven író szerzőkről van szó a feladatban, fel lehet használni a nyelvórákon tanultakat. S a kollázs elkészítéséhez a rajzórákon elsajátított technikák alkalmazása is elengedhetetlen.

A kreatív kollázshoz szükséges eszközök:

kartonpapír, olló, ragasztó, ceruza, filctoll, színes újságok, a témához kapcsolódó szöveggyűjtemény és/vagy kötet

A feladat menete:

  1. Kialakítjuk a 4–6 fős diákcsoportokat, majd a tanulók megbeszélik, ki milyen eszközt hoz magával a következő órára a kreatív kollázs elkészítéséhez.
  2. A tanóra elején berendezzük a termet a munkához: összetoljuk az asztalokat, előkészítjük az eszközöket.
  3. A tanár minden csapatnak kiosztja a feladatot (a mellékelt fotókon látható kollázsok elkészítésénél Franz Kafka és Albert Camus életművének feldolgozása volt a diákok feladata).
  4. A tanár megnevezi a feladatra szánt időt, majd elkezdődik a munka. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a tanulóknak elegendő idejük legyen a kollázs elkészítésére, így legalább 35–40 percet érdemes szánni a feladatra. Ha 9–10. évfolyamosokkal dolgozunk, akkor célszerű duplaórára tervezni a feladatot, hogy a kevésbé rutinos csapatok is be tudják fejezni a munkát.
  5. Az idő lejártával a diákok átadják a tanárnak az elkészült munkákat, majd rendet csinálnak a tanteremben: kidobják a munka során keletkezett szemetet, összerakják az eszközöket, helyükre teszik a padokat.
  6. A következő órán a tanár megmutatja az elkészült kollázsokat, elmondja, mi az, ami egyedivé, értékessé teszi őket. Fontos: mindig lehetőséget kell adni a diákoknak, arra, hogy ők is elmondhassák véleményüket az elkészült munkákról.

A kreatív kollázs „sorsa”:

Az értékelés után mindig visszaadom diákjaimnak az elkészült munkákat, s javaslom nekik, hogy az igényes, szép kollázsokat tegyék ki az osztálytermükbe. Iskolánk egyik termében még ma is ott látható az a Bulgakov „A Mester és Margarita” című regényéhez készült kollázs, amit két évvel ezelőtt készítettek az azóta már elballagott diákjaim.


 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja