Gyógypedagógusként dolgozom a Rábapatonai Petőfi Sándor Általános Iskolában, és megbízásos szerződéssel a Rábapatonai Katica Óvodában. A pedagógiai munkám során a nevelés mellett kiemelt szerepet kapnak a különböző játékos tevékenységek. Fejlesztő foglalkozásaimon többször használok olyan játékokat, melyek fejlesztik a gyerekek-tanulók különböző képességeit.

A differenciált tanulásirányítás/fejlesztés térszervezése szempontjából rendkívül fontos, hogy a fejlesztőszoba jól kialakított, nyugodt, csendes, világos, a gyermek igényeinek megfelelő legyen. Itt kevesebben vannak, még az érzéseiket, gondolataikat is könnyebben el tudják mondani egymásnak. Jobban meg tudnak nyílni. Alkalmas a szoba a mozgásos játékokhoz, melyekhez hely kell, illetve az írásbeli feladatok elvégezéséhez is.

Tapasztalataim szerint a fejlesztő órák, hasznosak a gyerekek számára mivel ott egyénre szabottan az őket érintő problémákra épülnek a foglalkozások. Ezek a gyerekek igénylik a kommunikációt, a sok beszélgetést, főleg akkor, ha saját magukról beszélhetnek. A rájuk való odafigyelés, érdeklődés felőlük olyan fajta nyitottságot eredményez náluk, mely által saját maguk kezdenek el beszélni életükről, az otthoni viselkedésükről. Véleményem szerint ezek a gyerekek egyszerűen csak azt szeretnék, ha valaki figyelne rájuk, kérdezne felőlük. Sajnos ez otthon nem mindig valósulhat meg, mivel a szülők túl elfoglaltak saját magukat illetően, és nincs idejük a gyerekkel foglalkozni. Kiscsoportos foglalkozások keretében a gyerekek nyitottabbak az őket érintő problémák megoldásában. A fejlesztő foglalkozások csoportosan valósulnak meg életkori sajátosságok figyelembe vételével.
Úgy gondolom, hogy a fejlesztési folyamatok az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez kell, hogy igazodjanak. Az egyénekhez igazodás a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a csoport valamennyi tagjának kedvező. Csak így lehet észrevenni igazán az egyes gyermekek erősségeit és gyenge pontjait.

A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, személyre szólóan kapnak speciális fejlesztő, segítő foglalkozásokat.

Egyes gyermekekhez igazítva készítem el a fejlesztési tervet, majd annak alapján végzem el a habilitációt, rehabilitációt. A tanulási nehézséget mutató gyermekek gyógypedagógiai segítésében kiemelt szerepet kapnak a tanulás elemi pszichikus feltételeinek (észlelés, mozgás, kognitív és kommunikációs képességek, érdeklődés, emóciók, interakciók) fejlesztése.

A terápiás képességfejlesztési célok a lelki folyamatok (figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzések, akarati tulajdonságok) egyenetlen fejlődése mentén fogalmazódnak meg. Nagy figyelmet szentelek motivációjukra, értékelésükre, a tananyag kiválasztására, a szemléltetésre, a tevékenykedtetésre.

Mivel a játéknak feszültségoldó, személyiségfejlesztő hatása is van, a nevelés szempontjából nem csak azt tartom lényegesnek, amit az egyén tesz a játékban, hanem azt is, amit a játék tesz az egyénnel. Ezért a munkám során a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését célzó játékok, módszertani játékok kiemelt szerepet kapnak.

Ezen belül fontosnak tartom, hogy a foglalkozások levezetése közben szerepeljenek:

1. Az érzékelést fejlesztő játékok
2. Figyelem, koncentrációs képesség, gondolkodás és fejlesztést célzó játékok
3. Megfigyelőképesség, emlékezet, megosztott figyelem fejlesztését célzó játékok
4. Interakciós képességek fejlesztését célzó játékok
5. Algoritmusos gondolkodás fejlesztését célzó játékok
6. Asszociációs képesség fejlesztését célzó játékok
7. Beszédkészség, szókincs, kommunikáció
8. Önismeret, énkép
9. Bizalom
10. Lazító játékok
11. Feszültségoldás
12. Nagymozgás
13. Finommozgás
14. Testtudat
15. Téri tájékozódás

A mai modern világan egyre inkább elterjedt az IKT eszközök használata. Óráimon közkedvelt a gyerekek körében az interaktív tábla használata, melyen korosztályuknak megfelelő feladatokat oldanak meg a gyerekek.

Átmenet óvodáskorból iskoláskorba,
segítségnyújtás szülőknek

Mivel fejleszthetjük gyermekünk azon részképességeit, melyek a későbbiek során a tanulás elengedhetetlen feltétele lesz

Míg az óvodáskorban a jellemző tevékenység a játék, az iskoláskorban a tanulás lesz az, ami átalakítja a gyerek egész tudatát, erkölcsiségét, magatartását. Ám nem szabad elfelejtenünk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék tehát maga a tanulás, mely magában foglalja valamennyi tevékenységformát. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. A gyermek érzelmi lény, érzelmei folytán kapcsolódik az őt körülvevő felnőttekhez, és ha ez a kapcsolat kiegyensúlyozott, ha érzi feltétel nélküli szeretetünket, akkor elfogadja a felnőtt által közvetített értékeket. Főleg az SNI és BTMN-es gyerekeket különleges védelem illeti meg, testét és lelkét együtt kell ápolnunk, hogy szelleme is egészségesen fejlődhessen!

Ha:

• elfogadjuk őt olyannak, amilyen;
• biztosítjuk bizalmunkról minden cselekedetében;
• elnyerjük bizalmát;
• erősítjük öntudatát;
• elismerjük teljesítményét, igyekezetét;
• társai felé irányítjuk;
• társai előtt is értékeljük igyekezetét;
• a szabad játék során apró lépésekkel, komplex módon tervezzük képességeinek fejlesztését;
• kihasználjuk erősségét, s kedvező adottságaira építünk,

akkor meggyőződésünk, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott gyerekeket nevelünk. Hisszük, hogy a melegségben, szeretetben felnövő gyerekek jobban átvészelik az élet viszontagságait!

A szülők szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyert egy többségi iskolába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik.

A kezdeti időszak mindenkinek nagyon megterhelő, hiszen az osztálytanító ekkor kezdi gyűjteni a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatait, a gyermeknél pedig ekkor indul el az alkalmazkodási folyamat, a hozzászokás az új környezethez, a pedagógusokhoz, a csoporttársakhoz, a szokásokhoz, az elvárásokhoz. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen, ő a pedagógus napi informátora, ő oldhatja meg a kisebb-nagyobb gondokat. Jó, ha a szülő őszintén el tudja mondani a gyermekére jellemző viselkedést, a várható reakciókat, a megnyugtatás esetleges változatait, és azt, hogy mi a gyermek fő érdeklődési köre (a szükséges motivációt majd erre lehet építeni).

Ehhez azonban a szülő együttműködő hozzáállásra van szükség. A szülő esetleges szorongása, elutasító magatartása átragad a gyermekre is, és így ő maga még nehezebben fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a „különleges” helyzetet. Nagyon sokat tesz a szülő a gyermekéért, ha a nyári szünetben minél többet foglalkozik gyermekével. Fontosnak tartom, hogy a gyermek minél kevesebb időt töltsön a számítógép és a televízió előtt, és minél többet a szabad levegőn. Munkám során, nagy segítséget jelentenek a különböző fejlesztő játékok, melyet az óvodás- és iskolás gyermekek egyaránt nagy örömmel és odaadással használnak.

Segítségként összeállítottam a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését célzó játékokat, módszertani játékokat, melyek kipróbálása garantált felüdülést hoz majd szülőnek és gyereknek egyaránt, miközben fejlődnek azok a részképességek, mely elengedhetetlen feltétele lesz a tanulásnál az iskolában. 

1. Figyelemfejlesztés

Vizuális figyelmet fejlesztő játékok

• Mi változott? (Tegyünk a gyerek elő különböző tárgyakat, majd nézze meg jól. Mikor becsukja a szemét, keverjük össze, majd kérjük meg, hogy rakja eredeti sorrendbe, ahogy megfigyelte. Ezt addig ismételjük, amíg hibátlan nem lesz.)
• Keresd a párját! (Pl.: memóriakártyákkal)
• Kakukktojás játékok (Sorba nem illő dolgok kitalálása)
• Melyik nem illik a sorba? (Válaszd ki!)
• Keresd az egyformákat!
• Építs ugyanilyet! (Pl.: pálcikákból, kockákból stb.)
• Labirintus játék
• Képek átmásolása
• Felvillantott képek, információk megfigyelése, visszaadása

Auditív figyelem

• zörejek, hangok, beszéd hallgatása
• kiemelt inger érzékelése, jelzése: taps, koppantás stb. megbeszélt jelre, szóra
• háttérzaj készítése számítógépen (ének, beszéd, állathangok, forgalom zaja stb.)

2.Érzékelés, észlelés, tájékozódás

Vizuális érzékelés, észlelés

• Azonosság, különbőzőség észlelése
• Kösd össze/ jelöld az ugyanolyat!
• Színezd az egyformát egyforma színűre!
• Alakállandósság (Azonos formák különböző méretben, helyzetben)
• Alak- háttér megkülönböztetése (mi bújt el a papíron, keresd meg!)
• szemfixációs gyakorlatok (pl.: elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése)
• Rész- egész (kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, puzzle)

Auditív észlelés

• Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve
• Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek)
• Ritmus visszatapsolása, kopogása
• Suttogó gyakorlatok
• Hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, hallási sorrend elismétlése, ismétlő gyakorlatok játékosan
• Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel (pl.: kopogás, taps, egyéb hangingerek leszámolása)

Taktilis észlelés

• Hideg-meleg érzékeltetése
• Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján
• Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?
• Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel

Térészlelés, téri tájékozódás

• Testséma kialakítása: fő- és résztestrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben, tájékozódás a saját testen (pl.: érintsd meg jobb kezeddel a bal füledet, bal kezeddel a jobb lábadat stb.)
• Tájékozódás térben: viszonyfogalmak (pl.: tedd a kockát a szék alá, mellé, elé stb.)
• Labirintus játék

Síkbeli tájékozódás

• Vízszintes irányban, szőnyegen, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben,
• Függőleges irányban ugyanaz

Időérzékelés, tájékozódás időben

• Eseménysor összeállítása (képek)
• Hét napjai, eseményei
• Évszakok, napszakok eseményei
• Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam
• Eltelt idő érzékeltetése

3.Mozgás

Nagymozgások

• Szabad mozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás stb.
• Mozgásutánzó játékok álló helyzetben, mozgó helyzetben (pl.: állatok mozgásának utánzása, szoborjáték)
• Szabályokhoz kötött mozgásos játékok, alapmozgások
• Az egyensúlyozást fejlesztő játékok, gyakorlatok (pl.: padon, kötélen, útvonalon, guggolás, féllábon állás, ugrálás, szökdelés)
• Koordinált mozgások fejlesztése (pl.: ellentétes végtagmozgás, hintázás, lépcsőn járás váltott lábbal, akadályfutás, ugrókötelezés, hullahopp karika használata)

Finommozgás

• Szabadon végezhető mozgások (pl.: szappan forgatása, masni kötése)
• Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás
• Színezés különböző nyomatékkal
• Formák, betűk, rajzok átírása
• Pontok összekötése
• Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel
• Labirintus játék
• Tépés, csipegetés
• Olló használat, nyírás
• Fűzés
• Játék pálcikákkal, magokkal
• Gyöngyfűzés, puzzle
• Célba dobó játékok
• Összerakó, építő- szerelő játékok

Lényegkiemelés

• Rövid mesék, olvasmány, dal tartalma
• Kép, tárgy, tulajdonságok párosítása
• Képsorok mondanivalójának verbális (szóbeli) megfogalmazása

Ok-okozati összefüggés

• Eseménysor összeállítása képsorok alapján
• Megkezdett mondat folytatása, befejezése
• Képhez tartozó igaz állítások megkeresése, gyűjtése, válogatása

Aritmetikai (számolási) gondolkodás

• Ugyanannyi, több, kevesebb fogalmának érzékeltetése változó helyzetekben
• Mennyiségek, képek, számok, kockák sorba rendezése
• Számlálás növekvő- csökkenő sorokban
• Viszonyfogalmak, összehasonlítások, mérések: nagyobb-több, rövidebb stb.
• Több érzékszerv bevonásával, mennyiségek számlálása, egyeztetése, pl.: lépegetés, ugrálás, koppantás, mozgás, stb.

4.Emlékezet

Vizuális emlékezet

• Memória játékok
• Mi változott

Auditív emlékezet

• Tárgyak, nevek, sorozatok visszamondása
• Mondókák, énekek
• Mondatbővítő játék, szóvonat

5.Kommunikáció

Beszédkészség

• Mondókák, énekek, versek tanulása
• Események, mese eljátszása
• Rokonértelmű szavak gyűjtése
• Meselánc
• Barchoba
• Szógyűjtés, szókincsbővítés adott témakörökben
• Párbeszédes szituációk
• Szavakból mondatalkotás

Nonverbális kommunikáció

• Érzelmek kifejezése, eljátszása, leolvasása

Általános tájékozottság

• Mondatkiegészítés
• Önismereti játékok
• Igaz-hamis: állítások gyűjtése, készítése, eldöntése
• Szókitaláló: 3-4 kulcsszó alapján nevek, fogalmak kitalálása

A fent leírt játékok közül mindegyikről elmondható, hogy használatuk során egyszerre több képesség fejlesztését is lehetővé teszik. Az örömmel végzett játékcselekvés nagyon fontos, mivel a játék által alakulnak a gyermek testi képességei, értelmi erői, akarati élete, érzelmi gazdagsága, és fejlődik az egész személyisége.

Indexkép: GDJ / Pixabay

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.