Nem nyávog. Nem tudom, miért nagyon szeret ott lenni. Igaz, hogy ez nem olyan hagyományos szekrény, egy nagy gardrob, abban bőven van hely. Ha kapírgatott volna, akkor meghallom.
Nem is nyávog mikor már megunja a bezártságot? : )
Mi a garázsba zártuk be anno cicut egyszer-kétszer. : ) Azért pár óra elteltével, vagy már hamarabb is csak nem hallottam, nyifákolt, hogy unja a banánt!
Tegnap véletlenül bezártam a szekrénybe, és nem találtam órákon át. Az a dilije, ha nyitva az ajtó, beoson és nem vettem észre. Olyan meggyötörte volt, amikor kiengedtem. Szegényke!
Ez csak természetes, hogy megértlek maximálisan. Sőt, mondok valamit, ha az előző cicára vagy a nyuszira gondolok, még mindig összeszorul a torkom. Ezt sokan nem értik meg, főképpen, akinek nincs állata.
Tequila hála Istennek jól van. A rehabról még semmi hír. Pedig jó lenne, hogy ne zimankóba menjek.
Nekem már az is sokat jelet, hogy tudom, Te megértesz, és ha elmondom ezerszer, hogy hiányzik cicu, tudod, mit érzek. Míg ezt mondjuk a kv-ban tenném, lehet, már hülyének néznének. : ) Most ezzel nem megbántani akarok ott se senkit, félre ne értsd, mert szeretem az ottani emberkéket is, csak ha nincs állatod, vagy ha van is de nem ragaszkodsz hozzá úgy, mint mi, akkor teljesen másképpen látod ezeket. Remélem, a Te cicád jól van? : )
A rehabról még nem kaptál semmi értesítést?
Ez még sokáig így lesz. Sajnos. Mégcsak vigasztalni sem tudlak, mert tudom, hogy úgy sem lehet. Régebben mindig azt mondtam, olyan állatot kell tartani, amelíik túléli az embert. De én csak a varjút ismerem, de az meg nem szép.
Nem iszik ő sokat, csak már nem eszik a cica, csak iszik. : ) Most ezt érzem, meg ő is, hogy soha nem kell állat. Pont ezért, mert rettenetesen hozzánőnek az emberhez, és fáj, hogy nincs. Nekem rettenetesen hiányzik még mindig cicu, mindig eszembe jut valamiről.