A kávécserje

A növény eredetileg Afrikából származik, itt a mai napig vadon nő. Európában már az 1700 –s évek óta ismerik a kávécserjét. A kávécserje Kelet-Afrikából a Vörös-tengeren át jutott el Jemenig. A kávézás hódolói az arabok voltak, innen került át a XII.században Európába.

Kávébogyó egy trópusi növény, a kávécserje – „Coffea” – termése, mely a buzérfélék családjába tartozik. Az egész világon termesztik, leginkább azonban az Egyenlítő-menti területeken, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a fejlődéséhez. Néhányszázféle kávécserje létezik, de a legismertebb ezek közül mindössze három, a Coffea Arabica, a Canephora és a Liberica. Gazdasági értelemben vett jelentősége ezek közül a Coffea arabikának és a Coffea canephorának van, melyet Robustának is neveznek.

A harmadik, kevésbé ismert fajta a Coffea liberica, melyet csupán Afrika bizonyos területein termesztenek, és a kávépiacon csak kiegészítő szerepet játszik. Ennek a fajta kávénak nagyon keserű az íze, és emiatt nem is igazán keresett a kávékedvelők köreiben

   A növénynek fényes, erős, zöld 10 cm-es levelei vannak. Néhány év után a növényen megjelennek a hófehér illatos virágok. A virágok illata a jázminéhoz hasonló. Kb a virágzás után kilenc hónappal megjelennek az első gyümölcsök, amelyek először zöldek, majd vörösek, és végül feketék. Minden bogyóban két mag van, ezek a kávébabok.

Bár a kávébabra sokszor éveket kell várnunk, mégis ha elég türelmesek vagyunk, otthon saját kávénkat szüretelhetjük. Ha elég sok termésünk van, szüreteljük le, szárítsuk, majd pörköljük meg. A kávészemek akkor érettek, ha teltek és pirosak.

Télikertben ez a növény akár két méter magasra is megnőhet, ha túl magasnak tartjuk, vágjuk vissza a hajtásokat. A növény leginkább egy félárnyékos helyen érzi jól magát, télen 12-15 fokos hőmérsékletre van szüksége. Nyáron kitehetjük a kertbe, de óvjuk a tűző napsütéstől, mert könnyen megéghetnek a levelei.

Ha visszavágjuk a növényt, a levágott hajtásokat dugványként is felhasználhatjuk, ültessük el egy cserépbe, és pár hét múlva meggyökeresednek. A magról való szaporítással nem érdemes házilag kísérletezni. Ha megfelelően gondozzuk a kávécserjét évente akár 20-30 cm is nő. Kb. 4-5 év után terem a növény, de túl nagy termésre egy cserjétől ne számítsunk.

Ideális növény kezdő kertészek számára is, jól viseli az egyszerűbb körülményeket is, mint kevés fény, vagy száraz levegő. Nyáron öntözzük bőven a növényt, de télen kissé mérsékeljük a locsolást. Érdemes lágy vizet, vagy esővizet használni az öntözéshez. Nyáron permetezzük a leveleket rendszeresen.

Kétévente egyszer ültessük át a kávécserjét egy nagyobb cserépbe, laza virágföldbe. Tavasztól őszig tápoldatozzuk kéthetente egyszer, levéldísznövény tápoldattal. Érdemes a növényt tavasszal és ősszel visszametszeni, de csak a friss hajtásokat metsszük vissza.

 Japán kutatócsoport már kifejlesztett egy koffeinmentes kávécserjét, itt genetikailag módosítják a növényt.

A legismertebb betegségek:

Levélhullás: A növény kevés fényt kap, tegyük világosabb helyre.
Barna levélszélek: Tűző napsütés lehet az oka, megégtek a levelek.
A levelek elszáradnak: A hőmérséklet túl magas, vigyük egy hűvösebb helyre a növényt.
Túl fakó levelek: Tápanyaghiány.
Pajzstetvek: A levelek fonákján apró bogarak jelennek meg: Rovarölővel permetezzük a növényt.