A játékot elvileg azért találták ki, hogy a gyerek örüljön neki. A szülőt meg azért, hogy kitalálja, minek örül a gyerek. Az alábbiak közül választhatunk.
Vannak:
- A készségfejlesztő játékok: ezeket a szülő már újszülött kortól erőlteti, noha a benőtt szemű, fülű kisded készségei nincsenek éppen kiéhezve a fejlesztésre. Megfelelő szülői ráhatással azonban elérhető, hogy a csecsemőnek kialakuljon a „ki akarom köpni, de inkább lila fejjel fuldoklom” készsége.
- Azok a játékok, melyek a gyereket teljesen hidegen hagyják, ám anyu és apu megveszik értük. A szülő rajongásának két oka lehet:
1. a játék erőteljes hasi nyomkodásra azt mondja: „szeretlek anya” (ugyanez van apában is).
2. színben és formában illeszkedik a lakás bútorzatához (soha nem kerül be a játékszobába, és természetesen a gyerek meg sem közelítheti az undorító, maszatos-ragacsos kis kezével).
- Azok a játékok, melyek sem a szülőnek, sem a gyereknek nem okoznak örömet, de a szomszéd gyereknek is van.A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
- Azok a játékok, melyek mind a gyerek, mind a szülő hallásának épségét veszélyeztetik, ám míg a gyerek ettől boldog, addig a szülő agyvérzést kap. Ezeket többnyire kis trombitának, dobnak vagy zongorának álcázva értékesítik. Ha a szülőknek sok ellensége van, és egyik sem lakik száz kilométeres körzeten belül akkor az ilyen típusú játékból van otthon dögivel.
- A mérgező festéket tartalmazó, elsősorban fürdőkádba ajánlott rágókaként is funkcionáló játékok. Ezt főleg a többgyermekes családok veszik nagytételben, számítva a gyermekek esetleges szelektálódására.
- Azok a játékok, melyek nem hasonlítanak semmire, színük, állaguk, viselkedésük nem nyújt támpontot a beazonosításhoz. Viszont lelkifurdalás nélkül rájuk lehet fogni, hogy ajutó, vizijó, jóka, jépa, jetek, mogyojó. Ezeknek köszönhetően a gyerek még nyolcadikos korában sem ismeri majd fel a lovat, mert annak nincs szárnya és hosszú, színes sörénye.
- Azok a játékok, melyek eleve megtalálhatók minden háztartásban, és melyeknek a gyerek nagyon örülne… ha megkapná, de nem kapja, mert mégis hogy nézne az ki, ha ő a pillepalackot rágcsálná, miközben a rokongyerekek már mind mobiltelefonálnak.
- És végül vannak azok a játékok, melyek semmilyen eszközt nem igényelnek az anyukán és a gyereken kívül, ám ezekre a karriercentrikus anyukáknak nincs idejük, a bébiszittert meg nem azért fizetik, hogy játsszon, hanem, hogy pelenkázzon.
Kormos Anett további cikkei de kattintva olvashatóak.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)