Együtt várjuk a napokat, hogy mikor lesz már végre csütörtök délután, amikor a Bábmanók találkoznak. Immár 4. éve tartok bábfoglalkozásokat a saját és Mindszent város óvodájában is, főleg nagycsoportosoknak. Anyanyelvi -és bábmunkaközösségünk részeként működő Kerekerdő bábcsoportunk rendszeresen bábozik a saját óvodánkban, de intézményen kívül is ismert és elismert vidám közösség. Immár 3. alkalommal rendeztünk nagyszabású Bábszínházi világnapi bábelőadásokat, szakmai napokat, ami ismertté tette közösségünk egyik kiemelt nevelési területét, a bábjátékot.

Saját érdeklődésem a bábozás, a bábkészítés felé fordult, hiszen sokéves tapasztalatom, hogy az óvodások és az iskolások körében is milyen „ember és- lélekformáló” a bábjáték. A mai, megváltozott társadalmi környezet, a technika modern világa átformálta a gyermekeink mindennapi életét, gyorsabbá, vibrálóbbá változtatja őket, de tudjuk, hogy személytelenebbé is teszi azt. Egyet nem szabad elfelejtenünk, mivel GYEREKEK, ők azok, akik előtt példák lehetünk, és megteremthetjük számukra a bábos csodát! Ezért is foglalkozom velük szívesen. Igyekszem folyamatosan képezni magam, rendszeresen előadni, megmérettetni magam országos bemutatókon, publikálni, tartalmas kapcsolatot tartani a Magyar Bábjátékos Egyesülettel, az intézményemben pedig aktívan szervezni a bábos életet.

 A Bábmanókról

Célom: kreatív gondolkodású, alkotó kedvű, társakkal és másokkal szívesen kommunikáló és kooperáló, bábos élményekben gazdag gyerekeket tudjak az óvodából elengedni.

Miért a bábjáték?  Miért a bábkészítés?
Hiszem, hogy a gyerekeknek örömforrás, illetve játékos lehetőség ismeretek elsajátítására, saját élményeik feldolgozására. Hihetetlen közösségformáló ereje van, hiszen együtt lehet játszani más csoportbeli társakkal, szerepeket osztani és vállalni, ezáltal a szociális készségeik erősödnek, hiszen jobban oda figyelnek egymásra, segítenek egymásnak, toleránsabbak a társaikkal. A közös, szép élmények pozitívan épülnek be a gyerekek emlékezetébe, és szívesen idézik fel azokat csoportbeli társaiknak is.

Anyanyelvi nevelés terén is segít a báb, hiszen tapasztalom, hogy a gyermek azonosul a karakterével, és ezáltal beszédre készteti őt. Amikor bábjelenetet utánoznak le vagy improvizálnak - hiszen a nagycsoportosok játékára már ez jellemző - akkor megjelenik az előadásban a hangsúlyozás, a szünet, a ritmus és a hanglejtés. Az új szavak, a fogalmak beépülnek a mindennapi beszédükbe. A népmesék, az irodalmi alkotások megismerése jó lehetőség ismereteik szélesítésére. Bábozás közben megjön a kedvük a verseléshez, meséléshez, improvizációs szöveg kitalálásához.

Vizuális látásmódjuk fejlődik, mivel a bábelőadás nemcsak érzelmi oldalról közelít feléjük, hanem maga a látvány esztétikája is leköti figyelmüket. A kreativitás a bábkészítésben kiemelt szerepű, az egyedi megoldások, ötletek megvalósítása adja a gyerekeknek az igazi sikerélményt. Ehhez minden kellő segítséget megkapnak tőlem vagy a társuktól.

Akarati tényezőik erősödnek, mivel a bábkészítésben egyaránt szükség van a türelemre, a kitartásra, a várakozásra és az igényes alkotás elkészítésére. A visszarendezés, a magunk utáni rendrakás természetes, közös munkánk, amely néhány percig tart egy foglalkozás után. A művészetek iránt fogékonyabbak lesznek, bővül az előadások által az irodalmi, zenei ismeretük.  A bábjátékban pedig többféle bábtípussal, paravánnal, díszlettel, kellékkel játszom, amely bábkultúrájukat alapozza meg.

Az IKT-eszközöket a foglalkozásokon, a bábjelenetekben rendszeresen használom, melyben megjelenik a zeneiség, egy-egy jelenetben a fényjáték. Adott esetben zenét hallgatunk, megnézünk laptopon egy jelenetet, fényképezünk. Elismerem, hogy néha tőlük kapok technikai segítséget, de bábfoglalkozáson vannak, és ez az ellensúly, amit a technika és a manuális foglalkozás ad, számomra a legfontosabb.

Tehetségígéreteket a szerepjáték(ok)ban, a bábozás, a bábkészítés közben figyelem meg, hiszen minden évben vannak kiemelkedő bábosok, akik kreatívabbak, beszédesebbek, jobban tudnak koncentrálni a társaiknál, könnyen jegyeznek meg szöveget. Szerepelni vágyóknak a bábozás jó lehetőség, hiszen játszhatnak mások előtt, de /! / paraván mögött is, hiszen a bábbal való azonosulás a lényeg, ez a pedagógiai bábjáték.

A felzárkóztatás a gyakorlatban számomra azt jelenti, hogy jobban előre dolgozom számukra, pl. az egyik oldalt előre kivágom. Ennek oka az, hogy egyedül dolgozom 16 bábmanóval.  Soha nincs hangoztatva ez a fajta segítségadás, így tudom elérni, hogy ezek a gyerekek is megközelítően ugyanakkorra végezzenek a bábjaikkal, mint mások. A „Meg tudtam csinálni én is!” – kell, hogy beépüljön. Cél, hogy mindenkinek legyen befejezett az alkotása, mert csak ez adja meg a sikerélményt. A bábjátékban megjelenik az időrendiség, a sorrendiség, relációk, a téri viszonyok (és még sorolhatnám), ami a gyerekek értelmi fejlesztéséhez hozzájárul.

Agresszió kezelésére, feszültségoldásra a bábozáson kívül is sok jó játékunk van, viszont most a gyermekek számára legkedvesebbet közreadom: Van egy sárga, műszőrme, piros lógó nyelvű kesztyűbáb kutyánk. Olyan csúnya szegény, hogy az már műalkotás. A ”Haragszom rád…” játékkal annak adja oda, akinek szeretné, és közben a kutya a nyelvét is kiöltheti. Megjelenik a pedagógiai bábjáték, hiszen kitalált, humoros szövegeket mondanak egymásnak: pl. „Haragszom rád, mert nem zöld a fejed”, de megjelenik akaratlanul a valós sérelem is „Haragszom rád, mert délelőtt nem adtad nekem a játékodat”. Jókat nevetünk, és ez feledteti velük a valamikori konfliktust, sérelmet, bánatot. A kollégák felé jelezni szoktam, hogy én csütörtök délutánonként olyan foglalkozásokat tartok, amelyben a délelőtti tevékenységeiket tiszteletben tartom.

A bábkészítésben az esetek többségében saját ötleteimet igyekszem megvalósítani, mert ez nekem is örömforrás, azaz a ” semmiből valamit” kitalálni. Szeretek a gyűjtött kincseinkből alkotni, valamint egyedi, különleges (Kreatív Hobby) eszközöket, díszítő elemeket beépíteni a bábkészítésbe. Célom, hogy a bábokat minden bábosom saját kezűleg, kis segítséggel el tudja készíteni, mert a sikerélmény nem maradhat el.

A gyerekek szívesen hoznak otthonról olyan eszközöket, amikből szeretnének valamit készíteni, illetve meg is vásároljuk azt, ami szükséges. Pl. Gyűjtött eszközeink: bármilyen guriga, toll, szalvéták, kindergömbök, színes szivacslapok, pezsgős-és más dugók, otthoni háztartási kacatok, stb.. Aktuális időszakban zöldségek, gyümölcsök, termések, stb.. Vásárolt eszközeink: flitterek, csillogó bármilyen papírok, mozgó szemek, tortapapírok, dekorgumik, zseníliaszálak, tehát minden, amit másképp nem tudnék biztosítani az alkotó munkához.

A szülőknek lehetőséget biztosítok, hogy bármikor betekintést nyerjenek egy foglalkozás menetébe, tevékenységeinkbe. Közvetlenül tapasztalhatják, hogy a családtól kapott gyűjtőmunkából, a hozott „kacatokból” milyen alkotások tudnak elkészülni. Amikor a gyermeke örömmel viszi haza elkészült alkotását, a szülő szemlélete is megváltozik. Lelkesebb, odafigyelőbb lesz a Bábmanók iránt.

Foglalkozás felépítése:

Az első percek mindig pletykaparti hangulatban telnek, miközben berendezzük a nézőteret. Ha kérem, akkor bábszínpadot állítunk, vagy segítenek drapériát teríteni vagy abban, amiben tudnak. Ki kell beszélni, meg kell hallgatni egymást, mert az fontos számukra. Ilyenkor szoktunk játszani valamilyen kedves szabályjátékot is. Elmondom, mit szeretnék velük együtt megvalósítani, és minden alkalommal lefektetjük a szabályokat, hogy mit fogunk használni, mire fogunk ügyelni.

Mindezek után bábozom egy bábmesét vagy egy énekes-táncos jelenetet adok elő, vagy csak egyszerűen játszom két tátogatós bábbal vidám jelenetet, megtáncoltatok népdalokra fakanál bábokat, népi csúfolódókat idézek fel párbeszédes jelenetekkel, és így tovább.

Általában kapcsolódik a bábjelenethez a bábfigura elkészítése. Meseszereplő, elképzelt szereplő az a fontos, hogy a bábjelenetből kiragadott szereplőhöz érzelmileg közelítsenek, mert akkor lesz örömteli, önkéntes alkotási vágy. Ha tudunk, mert nincs száradási ideje az elkészült bábnak, mert kötözéssel, csomózással készült, akkor az elkészült bábbal játsszanak. Mindig biztosítom számukra a csoportos, szabad bábjáték lehetőségét, ugyanis ott vannak a látott előadás szereplői, díszlete, kelléke.

Visszajelzések:

A bábmanóim öröme, hogy szívesen jönnek, és jól érzik magukat a csoportban. Örömmel tölti el őket, hogy saját maguknak készítettek valami egyedit, egyedül. A bábelőadásokat élvezik, szívesen idézik fel, mesélnek róla.

A szülői visszajelzések, hogy otthon leültetik pl. a családot, a plüssállatokat, a macskát a nézőtérre, amit berendeznek, és ők az elképzelt színpadon előadnak egy játékot, ami utánzó vagy/ és improvizált. Jár érte a dicséret, a taps, mert megdolgoztak érte. Többen készítenek otthon bábot és vásároltatnak is, amit aztán lelkesen mutatnak be legközelebb.

Alkalmanként a gyerekek munkáiból kiállítást rendezünk be. Pl. Bábszínházi Világnap rendezvénysorozatához kapcsolódva, így mások is gyönyörködhetnek a Bábmanók alkotásaiban.

A saját csoportjaikban is önállóbbak, a már megismert technikákat, és az olló használatot bátrabban végzik. Vizuális látásmódjuk fejlettebbé, kreatívabbá, ötletesebbé vált. Animációs szemléletük folyamatosan fejlődik. A vers -és mesemondó bemutatókon az iskolában nagyon szépen helytállnak a régi bábosok. Nyitottak vagyunk, így amikor van lehetőségünk, mi is pályázunk, így a DALERD pályázatán különdíjasok lettünk, ahol természetes anyagokból készítettünk alkotásokat.

Miért is csinálom ezt?

A régi bábosaimból (13 évig voltunk Durbincs bábcsoport) nagyszerű felnőttek lettek. Tartom velük a kapcsolatot a mai napig, így tudom, hogy ki milyen kreatív lett: óvodapedagógus, nyelvész, újságíró, informatikus, és azt is tudom, hogy ki játszik kesztyűbábbal a néhány hónapos kisfiának. Azt azonban mindnyájan elismerik, hogy ha meglátnak egy pezsgősdugót, eszükbe jut, hogy mit lehetne belőle készíteni. Kell nekem ennél több elismerés?!

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.