"Én is ilyeneket szoktam álmodni"
A főiskolai tanulmányaim során, a szakdolgozati témakör kiválasztásánál nem volt kérdéses, hogy valamilyen művészeti témájú dolgozatot szeretnék készíteni. Fontosnak tartottam, hogy a gyerekek találkozzanak műalkotásokkal az óvodai életük alatt. Hosszas keresgélés után jutottam el Marc Chagallhoz, akinek képei engem is elvarázsoltak meseszerűségükkel, színvilágukkal. Mivel a műalkotások bemutatása számomra is teljesen idegen terület volt, ezért a szakdolgozatom elkészítésével szerettem volna tájékozottságot, ismereteket, gyakorlatot szerezni, hogy a későbbiekben ezt sikeresen tudjam alkalmazni az óvodai munkám során.
2001-ben, a budapesti Zsidó Múzeumban rendezett Chagall kiállítás vendégkönyvében ez a bejegyzés volt olvasható kisiskolás kézírással: ,,Én is ilyeneket szoktam álmodni!’’
(Index – Kultúr, 2001)
Ez Chagall világa! Festményei mesébe illőek, lélekkel átszőtt fantáziavilágot ábrázolnak, a képeket a képzelet és a játékosság rendezi. Ábrázolásmódjában és színhasználatában közel állnak a gyermekek világához. Rendkívül fontos funkciója a művészetnek, hogy élményt nyújtson a gyerekeknek. Azonban ez csak úgy valósítható meg eredményesen, ha mi magunk is ismerjük és értjük az esztétikumot és hitelesen át tudjuk adni.
Az óvodáskorú gyermek a körülötte lévő világ megismerésére törekszik, és különféle módon ad hangot véleményének: beszéddel, mozgással, énekkel, tánccal, rajzolással, festéssel, bábozással. A példát ezekhez a tevékenységekhez a környezetéből meríti, néha utánoz, vagy új utakat keresve fedezi fel az őt körülvevő világot. A világról való információink nyolcvan százalékát látás útján szerezzük. Tudnunk kell, hogy a gyermek másként lát, mint a felnőtt, hiszen nincs kifejlődve még a képi látása, vizuális emlékezete, és tapasztalatokban sem bővelkedik úgy, mint a felnőttek. Kíváncsisága, tudni akarása viszont igen fejlett, és ez az az érték, amit el kell ismernünk és tudnunk kell táplálni.
(Dr. Kovács – Kőhegyi, 2004, 3. o.)
A bennünket körülvevő világban egyre nehezebb kiszűrni mi is a valódi érték, mert egyre több a látnivaló, a vizuálisan befogadható élmény. A rohanó világunkban egyre kevesebbet veszünk ebből észre és gyermekeinkkel is kevesebbet játszunk,,alkotó” játékokat. Pedig ahhoz, hogy,,látásuk” fejlődjön, vizuális emlékezetük csiszolódjon, nélkülözhetetlen tevékenység a festés, rajzolás, bábozás, és egyéb ilyen jellegű tevékenységek. Fontos, hogy élményeik és fantáziájuk helyszínét, tárgyait, alakjait, amit gondolnak, ki tudják majd fejezni s közben fejlődjön kézügyességük, vizuális kommunikációs készségük, alkotókészségük. Az óvodás gyermek is azt rajzolja, amit gondol és érez, és nem azt, amit tud. Érzelmi alapon közelít, fantáziájával továbbszövi a látottakat. Teret kell adni az egyéni megnyilatkozásnak. Egyik fontos feladatunk a vizuális nevelés terén a képzelet és kreativitás fejlesztése, amihez Chagall csodás festményei megfelelő ihletet nyújthatnak. Ez a varázslatos hangulatú képi világ alkalmas már az óvodás korúak befogadói attitűdjének megalapozására, valamint képi kifejezőképességük fejlesztéséhez is jó inspirációt jelent.
Célom, Chagall képeinek bemutatásával a gyerekek képzeletének mozgósítása, intuitív fantáziájuk előhívása, a képekhez kapcsolódó saját átélt élményeik felidézése, kifejezése, az újraalkotás élménye, rajzaik tartalmi oldalának gazdagítása.
Lehet abban valami, amit Pablo Picasso fogalmazott meg:
,,Minden gyermek művésznek születik, csak aztán a többség felnő”
Szerettem volna a nagy- és középső csoportos gyerekekkel megismertetni Chagall művészetének azon főbb jellemzőit, néhány festménye által, amelyeket az 5-6 éves gyerekek is megérthetnek. Művészetének első korszakában sötét színekkel dolgozott és főképpen vallási tartalmú képeket festett, így csak a későbbi korszakából válogattam a gyerekeknek. Négy foglalkozáskezdeményezést terveztem és valósítottam meg, melyeken egy-egy képpel ismerkedtünk meg. A tevékenységek heti rendszerességgel lettek megtartva az újlengyeli Napköziotthonos Óvoda, Nagy-középső csoportjában, a délelőtt folyamán. Most a számomra legsikeresebbnek tartott tevékenységet szeretném ismertetni.
A fejlesztő tevékenység témája: Ismerkedés Chagall: Kék falu c. festményével
Cím: Egy este a falumban
Munkakeret: emlékezet utáni / elképzelés utáni
Technika: festés temperával / ragasztás és színes ceruzarajz
Célkitűzés: Ismerkedés Chagall: Kék falu című alkotásával, színhasználat, motívumok, ábrázolásmód. Személyes önkifejezés a színekkel, ábrázolásmóddal, kreativitás fejlesztése képi elrendezéssel, kiegészítéssel. Rajzi formaképzetek gazdagítása. A kép mondanivalójának befogadása, a gyermekek által átélt élmény feldolgozása.
Motivációk a játékidőben:
- Az előzetes gyűjtőmunka során az óvodába hozott művészeti témájú könyvek nézegetése a gyerekekkel. Beszélgetés a számukra megtetsző képekről.
- Háy Ágnes Szépművészeti Múzeumról készített grafikájából színező készítése, és tetszés szerinti kiszínezése, az elkészült képek mágnes táblára való helyezése.
Közvetlen motiváció: Egér bábbal: cin, cin, cin…
Óvónő: Gyerekek, látogató jött hozzátok! Üljetek le a meseszőnyegre!
Egér: Szervusztok, gyerekek! Szeretnék bemutatkozni, én vagyok a múzeumi egér.
Biztosan kitaláltátok, hogy a múzeumban lakom, méghozzá pont a Szépművészeti Múzeumban. Rajongok a művészetért!
E:- Mindenki tudja mi az a múzeum?
Gy: Én nem! Én igen! - Valamilyen ház, amiben képek vannak. Régi képek.
Ó: Csak régi képek vannak ott?
Gy: Van, amit most festettek, még nem száradt meg.
Gy: Én voltam olyan múzeumban, ahol dínó csontok vannak.
Gy: Óvó néni, te voltál már múzeumban?
Ó: Igen, én már több múzeumban is voltam, láttam én is a dinoszaurusz csontokat és legutóbb a Vasarely Múzeumban voltam, ahol festmények vannak.
Ó: Volt-e valaki olyan múzeumban, ahol festmények, műalkotások vannak?
Gy: Én nem voltam! Én se! Én se!
Ó: Tudjátok-e, hogyan kell viselkedni a múzeumban?
Gy: Nem lehet beszélni. – Csöndben kell lenni. – Nem lehet szaladgálni.
Ó: Szerintetek hozzá lehet érni a műalkotásokhoz, festményekhez?
Gy: Nem, mert leeshetnek. –Megsérülhetnek. – Mert nem rég festették le őket és még ragad.
– Nem, mert nem vettük meg.
Ó: Ezekből a festményekből csak egy van a világon, és nagyon nagy értékük van, nem szabad őket megérinteni, csak nézni, csodálni, mert élőben sokkal szebbek, mint a könyvekben!
Főrész:
Ó: Szeretnék nektek egy gyönyörű festményt megmutatni, ami Budapesten a Szépművészeti Múzeumban található, és egy világhírű orosz származású festőművész, Marc Chagall festette.
Ó: Nézzük meg a földgömbön, hol is van Oroszország!
G: Én tudom! –Megmutatom.
Ó: Hatalmas ez az ország! Chagall egy kis faluban született, talán olyasmi faluban, mint Újlengyel. Nagyon szegények voltak, és nagyon vallásosak, 8 testvére volt, az apukája halkereskedő volt. Már kiskorában nagyon szeretett rajzolni, festeni, és amikor felnőtt lett elindult a nagyvilágba tanulni és szerencsét próbálni. Franciaországba ment, Párizsba, ahol sok művész élt, és rengeteg új dolgot magtanult és híres festő lett belőle, de a szülőfaluját, a gyermekkorát nem felejtette el. A festményein mindig megjelennek a falujából az állatok, a kakas, a szamár, a ló, a kecskék. Párizsban házasodott meg, feleségét, Bellát is sokszor megfestette, mert nagyon szerette.
Gyerekkorában bizonyosan sokat járt cirkuszban, mert sok ilyen témájú képet festett. A képei vidámak, mert minket is szórakoztatni akart. Nagyon sokáig élt majdnem 100 évig, pontosan 98 évig.
Kép bemutatása projektorral:
A kép kivetítése után először hagyom a gyerekeket, hogy pár percig csak szemléljék a képet. De volt olyan kislány, aki rögtön rácsodálkozott, hogy milyen gyönyörű.
Ó: Gyerekek, mit láttok a képen?
Gy: Én látok szamarat. –Vagy ló. Meg óriás is van rajta.
Gy: Hold! – A hold tükörképe! – Emberek. - Valamilyen vízben vannak! – Vagy az égben.
Ó: Mit láttok még?
Gy: Vannak házak is. És egy szamár kikukucskál! – Inkább kis kecske! – Fent egy angyal van.
Ó: Milyenek a házak, miből készülhettek?
Gy: Fából, és kék a teteje.
Ó: A ti házatok, amiben laktok, miből készült?
Gy: A miénk nem fából van, hanem téglából. A tető meg barna. – Nekünk is téglából.
Gy: Én láttam már olyan házat, ami fából volt.
Ó: Ott bizonyosan sok fa lehetett, ha abból építették a házakat. – Mikor és hol játszódhat ez a jelenet?
Gy: Az égben vannak. – Este van, mert ott a Hold.
Ó: Melyik színt használta leggyakrabban a festő?
Gy: A kéket! – Mindenféle kék van.
Ó: Szerintetek mi lehet a kép címe? Vannak állatok, emberek, házak. Milyen hely lehet ez?
Gy: Ez egy mesebeli hely. Ahol laknak. –Mesebeli falu.
Ó: De milyen színű ez a falu?
Gy: Kék falu
Ó: Igen, Kék falu, ez a címe a képnek. Chagall kedvenc színe volt a kék.
Ó: Milyen a hangulata a képnek?
Gy: Szerintem jó, mert szép kék.
Ó: Itt vannak a színes ceruzák és van itt két karika, ezeket elétek helyezem. Válogassátok ki melyik színeket használta Chagall! Az egyik karikába teszitek azokat, amiket megtalálunk a képen, a másikba, amiket nem használt a festő. Sorban, egymás után haladjatok, és tegyétek oda a képnek ahhoz a részéhez a ceruzát, ahol azt a színt látjátok!
Ó: Ügyesek voltatok! Sok színt használt a festő! Mennyit, számoljuk meg!
Ó: Szerintetek miért festett a képre ilyen nagy szamarat, vagy lovat, meg óriást?
Gy: Szerette az állatokat. - Hiányzott neki.
Ó: Biztosan volt már olyan, hogy nektek is hiányzott valami, vagy valaki, akit nagyon szerettek, és nem volt ott veletek!
Gy: Igen, amikor a maminál aludtunk, nem volt ott a Hánti, a kutyánk.
E: Gyerekek, mi tetszett legjobban a képen?
Gy: Nekem a szamár. – Nekem a színe. – Nekem minden!
Ó: Biztosan aludtatok már valahol máshol, a mamánál például, és volt, amit elvittetek magatokkal, mert nagyon szeretitek, mint az alvós macit, de volt, ami hiányzott! Emlékezzetek vissza, ahogyan ott fekszetek az ágyban, világít a Hold. Mi jut eszetekbe, hogyan éreztétek magatokat? Fessétek le magatok köré azokat a dolgokat, amiket szerettek és hiányoztak!
Ó: A másik lehetőség pedig az előre kivágott képelemek tetszés szerinti felragasztása egy üres lapra és kiegészítése, mindenki, saját fantáziája alapján. Találjatok ki belőle egy mesét!
Befejezés:
Ó: Az elkészült alkotásokat az egyik nagy szőnyegre helyezzük. Kiállítást rendezünk!
Ó: Ha mindenki elkészült, járjuk lassan körbe a kiállításunkat! Közben mindenki elmondhatja a véleményét, melyik tetszik neki legjobban és miért. Csodálatosak lettek az alkotások!
A gyerekek mondták:
Az apukám hiányzott A játékaim hiányoztak
Hiányoztak az alvós állataim Az alvós takaróm hiányzott
Minden gyermek más erőkkel rendelkezik, és más hiányokkal küzd. Ezért a mi feladatunk is, hogy azokat a magokat, amelyek ott szunnyadnak, segítsük a felszínre törni és kiteljesedni. A különböző művészetterületek ehhez nyújtanak segítséget. Meg kell adnunk a lehetőséget mindenkinek, hogy kipróbálja önmagát minél több dologban, ismerje meg a saját erősséget, önmagát, az alkotás örömét, és tanulja meg érzelmei, gondolatai kifejezését. Mivel a művészet belső egyéni értékekre épít, ezért ez adhat leggyorsabban sikerélményt a gyerekeknek, ami fontos a további fejlődéshez, motiváltsághoz.
Nagyon örültem, amikor a foglalkozások után a múzeum, mint téma megjelent a gyerekek építő játékában és az egyik kislány elújságolta, hogy hétvégén múzeumban voltak a családdal.
Minden gyermekből nem lesz művész, műértő, vagy a művészetekért rajongó ember, de ha jól végezzük a dolgunkat, azt elérhetjük ezzel a neveléssel, hozzáállással, hogy nyitottak és érdeklődőek legyenek az új dolgokra, felfigyeljenek, rácsodálkozzanak a körülöttük lévő értékekre, szépségekre, megtapasztalják az alkotás örömét, sikerélményét, és okozzon nekik a művészet sok örömöt, kikapcsolódást.
A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: