SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Tanuljunk és nevessünk együtt!

- 2017-10-26
A Boldog iskolában nyugodtabb a légkör, kiegyensúlyozottabbak a gyerekek, élményszerűek a tanórák, és még a tanulás is könnyebben megy! Vajon miért? Mindennek a titka a vidámság és a nevetés !

A Boldog iskolában nyugodtabb a légkör, kiegyensúlyozottabbak a gyerekek, élményszerűek a tanórák, és még a tanulás is könnyebben megy! Vajon miért? Mindennek a titka a vidámság és a nevetés!

Sok tanár még mai is úgy gondolja, hogy tekintélyt csak vasfegyelemmel és szigorral érhet el. Pedig egy kis humor és lazaság csodát művel a hétköznapokban. Egy közös nevetés, cinkos összekacsintás a gyerekekkel, vagy akár egy tréfás megjegyzés közelebb hoz minket a gyerekekhez.

A humorra való képesség az élet nagy adománya! Egy vidám és kiegyensúlyozott családban nevelkedő kisgyerek sokkal nyitottabb, bizalommal fordul a világ felé, könnyebben kezeli a stresszt és nem menekül el a kihívások elől. Az a gyerek, aki sokat nevet kevésbé agresszív, sőt társai között is sokkal népszerűbb, ez mindenkinek csak előnyére válhat! Miért ne lehetne ez így az iskolában is?

Mit tehetünk mi, pedagógusok?
A humorra való képesség, szellemesség nem pottyan az ölünkbe, ezért bizony tenni is kell! A gyerekek mindig a felnőtteket tükrözik, érzékeny antennáikkal mindig pontosan veszik a feléjük sugárzott üzeneteket. Ha kinevetjük első suta vicceiket, ezek az apró hajtások nagyon hamar elsorvadnak. Persze minden alkalommal nem tapsolhatunk, de egy mosollyal, öleléssel értékelhetjük a próbálkozásokat: Minden rendben, értelek! Ha folyton elutasítunk, és lesöpörjük őket az asztalról, hamar elbizonytalanodnak a gyerekek és feladják a próbálkozásokat.

Kellő komolyságot kérünk, ez egy iskola! Valóban?
Még ma is általánosan elfogadott vélemény, hogy komoly munkát csak kellő komolysággal lehet végezni. Biztos ez? Nem! Pont ellenkezőleg! A nevetés könnyebbé teszi a munkát, főleg, ha valaki saját magán is képes nevetni! Igaz ez diákra és tanárra egyaránt. Az optimista, vidám ember várakozással tekint a jövőbe, jobb a problémamegoldó képessége is.

Minket, tanárokat persze nem tréfamesternek képeztek ki, állandóan nem viccelődhetünk. A mi feladtunk az, hogy nyugodt, vidám légkört teremtsünk magunk köré. Nyugalmat és jó hangulatot sugározzunk a többiek felé. Azok a gyerekek, akik jól érzik magukat az iskolában, eredményesebbek, aktívabbak,és hatékonyabban tanulnak. A tanulás elengedhetetlen része a közös nevetés és a közös élmény! És a boldog iskolában ez így is van! A gyerekek gyorsabban és hatékonyabban tanulnak akkor, ha a tananyaghoz élmények kapcsolódnak. Ez akár a mára oly fontossá vált élethosszig tartó tanulást is megkönnyítheti. A vidám légkörben nemcsak szabad, de kell is kérdezni, sőt akár hibázni is! A pedagógus tekintélyéből semmit sem von le, ha bevallja, hogy hibázott, sőt magán is képes nevetni! A humor csupa értékes dolog forrása: nyelvi fejlettség, kreativitás, pozitív önértékelés, jobb kapcsolatteremtési képesség! Ezek mind- mind a boldog iskola alapelemei!

Humor gombnyomásra?
Semmiképp! A humor nem tervezhető előre, sőt nagyfokú empátiát is igényel. Néha pengeélen táncolunk: az a tanár, aki sokat viccelődik, könnyen komolytalanná válhat! Ennél rosszabb már csak a humortalan, komolykodó pedagógus lehet. Mint az életben bárhol, itt is a mérték a fontos.

Kiborítottad a kakaót? Szép munka volt!
Ironizálni csak olyan gyerekkel szabad, aki ehhez elég érett, és képes elvonatkoztatni a konkrét szituációtól. A humort mindig a gyerekek életkorához igazodva kell „művelni „! Ez nagyon fontos pedagógiai képesség!

A gyerekek gondolkodás nélkül kinevetnek valakit, nem gondolják végig, hogy ezzel fájdalmat is okozhatnak a másiknak. Sőt az iskolában már arra is képesek, hogy a másikat szándékosan a gúny tárgyává tegyék. A kiszemelt áldozat könnyen a közösség peremére sodródhat. Néha mi tanárok is megnehezítjük a dolgokat azzal, ha a többség oldalára állunk. Ezek a gyerekek segítség nélkül a hátrányukból akár előnyt is kovácsolnak, és önként felveszik az osztály bolondjának szerepét. Innen pedig nagyon nehéz a visszaút!

A boldog iskolában is megtörténhet ez, de tapasztalatom szerint itt elfogadóbbak és segítőkészebbek a gyerekek, könnyebben tolerálják a más gondolkodásmódot. Feladatunk itt is van bőven, de az eredmények minket igazolnak! Érdemes! 

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja