A módszerek részletes ismertetése

Bálinger-szemüveg
Alapja - Öveges József Kossuth díjas professzor tudományos leírása (szabadalmaztatta Bálinger Antal nyugdíjas, Bp.  167085/1975, nemzetközi osztályozás: G 02 c 7/16.). Megjelenése után Magyarországon több tucat látszerész szaküzlet forgalmazta évekig. Egyszer csak eltűnt. Vajon miért, senki sem tudja. Megjegyzem, hogy ezt a szemüvegfajtát nem most találták fel, hanem a szemészetben mintegy száz éve alkalmazzák, a szemfenéki elváltozások kezelésében (retinaablatio és degeneráció) „lyukszemüveg” néven. Szemünkben a fény a pupillán keresztül jut be. Ha a pupillánk elé egy még kisebb lyukat helyezünk, a kép még tisztább lesz. A lencsenyílás szűkítésével, a Bálinger-szemüveggel élesebb és tisztább képet képes létrehozni a retina.

Látásjavító és szemvédő készülék Magyarországon (magyar szabadalom)
A látásjavító és szemvédő készülék, amely szem elé helyezhető és a fülre vagy fejre rögzíthető fényzáró ernyője van. Mint ismeretes, a látás javítására különböző lencséjű szemüvegeket alkalmaznak a legelterjedtebben. A szem védelmére viszont színezett üvegű vagy lencséjű szemüvegek kerülnek leginkább alkalmazásra. Az ilyen szemüvegek azonban csökkent látóképességű személyek esetén csak korlátozottan tudják a látást javítani, illetve az egészséges vagy beteg szemet védeni.

A Koplakov-féle módszer

Munkahelyen végezhető gyakorlatok:

• Álljunk fel, a lábakat zárjuk össze úgy, hogy a sarkak összeérjenek, ám a lábfej eleje terpeszben legyen, a karokat engedjük le. Egyre és kettőre emelkedjünk lábujjhegyre, s kinyújtózkodva körözzünk a karokkal. Háromra és négyre ereszkedjünk vissza a kiindulási helyzetbe. Négyszer ismételjük meg.
• Álljunk az asztal mellé, jobb lábbal álljunk lábujjhegyre, a törzset döntsük előre, a kezekkel támaszkodjunk az asztalra. Egyet-kettőt számolva váltogassuk a lábakat. Egy-két percen át végezzük.
  
• Álló helyzetben helyezzük a kezeket mellhez. Egyet-kettőt számolva hol hajlítsuk be, hol nyújtsuk ki az ujjakat. Tizenötször-hússzor ismételjük meg.
  
• Álljunk terpeszállásba, a karokat hajlítsuk be úgy, hogy a kezek a vállhoz érjenek. Egytől négyig számolva körözzünk a vállal előre, öttől nyolcig számolva körözzünk vele hátrafelé. Tizenötször-hússzor ismételjük meg.  Zárjuk a lábakat úgy, hogy a lábfej eleje terpeszben maradjon, a karokat engedjük le, az állal érintsük meg a mellett. Egyre és kettőre hajtsuk a fejet a bal vállra úgy, hogy az áll maradjon a mellen, háromra és négyre egyenesítsük ki a fejünket. Ugyanezt végezzük el a jobb váll irányában is. Ötször-tízszer ismételjük meg mindkét oldalra. Mindkét kezünkkel masszírozzuk a nyakat a tarkó alatt le és fel. Háromszor-négyszer ismételjük. Zárjuk a lábakat úgy, hogy a lábfej eleje terpeszben maradjon, a karokat engedjük le, nézzünk fölfelé, a fejet hajlítsuk hátra. Egyre hajlítsuk a fejet balra, kettőre egyenesítsük ki. Ugyanezt végezzük el jobbra is. Ötször-tízszer ismételjük mindkét oldalra.
  

Otthon végezhető hasznos gyakorlatok:

• Járás és futás 3-5 percig.
• Feküdjünk le a szőnyegre hanyatt, a karokat helyezzük a test mellé. Egyre emeljük a karokat a mell mellé, kettőre engedjük le őket a mellre, háromra nyújtsuk a karunkat a mell elé, négyre pedig emeljük magasba. Öttől nyolcig számolva ugyanezt ismételjük fordított sorrendben.
  
• Háton fekve nyújtsuk karunkat oldalsó középtartásba, tenyérrel fölfelé. Egyre emeljük a karokat a mell elé, kettőre engedjük le őket a mellre, háromra emeljük fel őket a mellről, négyre helyezzük őket kiindulási helyzetbe.
  
• Maradjunk háton fekve, a kezeket tegyük a mellre. Egyre emeljük fel, kettőre engedjük vissza őket a mellre.
  
• Hanyatt fekve a jobb kart emeljük fel, a bal maradjon a test mellett. Egyet-kettőt számolva váltogassuk őket.
  
• Forduljunk hasra, a kezeket kulcsoljuk össze a tarkón. Egyre emeljük fel a törzs felső részét, s maradjunk ilyen helyzetben, míg háromig számolunk, majd négyre ereszkedjünk le kiindulási helyzetbe.
  
• Üljünk le egy székre, a térdek merőlegesek legyenek a talajhoz viszonyítva, a karokat engedjük le. Egyet-kettőt számolgatva hajlítsuk be és nyújtsuk ki a karokat.
  
• Álljunk terpeszállásba, a jobb kart emeljük fel, a balt helyezzük a test mellé. Egyet-kettőt számolgatva váltogassuk a karokat.
  
• Maradjunk terpeszállásban, mellre tett kézzel hajoljunk előre. Egyre egyenesedjünk fel, a karokat oldalsó középtartáson át emeljük a magasba, s a kéz-hátakat érintsük össze a fej fölött. Kettőre térjünk vissza a kiindulási helyzetbe.
  
• Terpeszállásban hajoljunk előre, a karokat tenyérrel fölfelé nyújtsuk oldalra. Váltogatva fogjuk meg a másik lábfej ujjait („malmozzunk”).
  

Kínai masszázs

Magyarországon az ősi kínai akupresszúrával kapcsolatos megfigyelések gyakorlata évtizedes múltra tekint vissza. (Dr. Eöry orvosi diploma dolgozata ezt a témát dolgozta fel).

Mi is a lényege a módszernek?

Tenyerünket szemünk elé fordítva addukált hüvelykujjunkkal a szemöldök belső széle alatt és a belső szemzug felett lévő pontot körkörösen masszírozzuk nyolcszor befelé, majd nyolcszor kifelé összesen 4-szer. Eközben a többi ujjunk a homlokon nyugszik.
Bal vagy jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujjával összecsípjük orrnyergünket 1-2 milliméterrel a belső szemzug felett. Le-fel, toló mozdulatokkal masszírozzuk, szemünket végig csukva tartva (ez minden gyakorlatnál ajánlott). Felfelé erősebben hozzányomhatjuk ujjunkat az orrgyöki részhez. A toló mozdulatot is 32-szer ismételjük.
Előkészületként mutató és középső ujjunkat ferdeszögben az orrnyílás redőktől közvetlenül laterálisan helyezzük el. Ekkor visszavéve a középső ujjunkat, a mutatóujj az előrenéző szem pupillája vonalában maradva az ún. foramen infraorbitale - a hagyományos kínai csatornarendszerben a "Gyomor-2" -pont - felett van. Itt körkörösen masszírozunk befelé nyolcszor, majd kifelé nyolcszor, összesen 4-szer.
Helyezzük hüvelykujjunkat az azonos oldali halántékunk közepére. Ekkor tenyérbe hajlított mutatóujjunk 2. izületi bütykét a orrnyereghez helyezve először végigmasszírozzuk a szemöldökünk felett a szemgödör felső peremét, eljutva egészen a hüvelykujjunkig. Ezt követően ismét az orrnyeregtől kiindulva a szemgödör alsó peremét masszírozzuk a halántékig. Mindkét mozdulatsor 4x8-szor ismételjük alternálva.

Megelőzni jobb, mint gyógyítani

A napi egészség ápolásához néhány ötlet

A szemtréning a látászavarok és szembetegségek megelőzésére szolgáló hatásos megelőző intézkedés. Ezen túlmenően látószerveink és látóerőnk érdekében még naponta sok mindent tehetünk és nem csak a szem látáshibáinak előfordulása után. Az alábbi egészségügyi ötletek ezért segítő útmutatások, hogy miként védheti meg szemét, testét és lelkét a túlterhelésektől és miként őrizheti meg jó közérzetét.

Fényviszonyok

Minden tevékenységénél ügyeljen arra, hogy megfelelő és jó fényforrások legyenek. Ha szemébe órákon át túl kevés vagy túl sok fény jut (blendehatás), akkor túl lágy vagy túl kemény kontrasztoknak és túl monoton vagy túl erős színeknek van kitéve, és ekkor számolhat fáradtsággal, szemégéssel, könnyezéssel, villózással vagy tompa fejfájással. Ha ilyen nehézségeket visel el hosszabb időszakon keresztül, akkor teste jelentős teljesítmény csökkenéssel és beteg szimptómákkal reagál.

A megfelelő, a szem számára kellemes világítás a fény a kontraszt a szín és a reflexió megfelelő arányát igényli, valamint a blendézés elkerülését. A neonfény például olyan fényforrás, amely a szemeit erősen blendeli. Divatból a napszemüveget minden alkalommal hordják (diszkó, esti sétálás) és a mindenkori ruházattal hangolják össze (elegáns, sportos, stb.). Ez az irányzat azonban a szem számára káros. A szem állandó elsötétítésével a pupilla nyomás reakcióképessége csökken és így a világos fénnyel szemben a szem természetes védőmechanizmusa jelentősen legyengül. Ezért csak szélsőséges fényviszonyok mellett hordhatunk napszemüveget, mint pl. víz és havon erős reflexiónál vagy gépkocsizás közben közvetlen és vakító napsugárnál. Ha fényérzékeny és az orvosa napszemüveget rendel, akkor természetes, hogy mesterséges fénnyel a szem fényfürdőzése hatásos módszer ahhoz, hogy a szemet fokozatosan ismét hozzászoktassuk a világos fényhez.

A közeli munka végzése

Ez a fogalom számos tevékenységet takar, amelyeknél a szemünket túlnyomórészt kis távolságra kell beállítani, például olvasásnál, írásnál, kézimunkánál és minden precíziós munkánál, mint pl. az aranyműves, az órás, fogtechnikus stb. A koncentrált egyoldalú látás e módjánál könnyen fennáll a szem túlterhelésének és a szemizmok görcsösödésének veszélye. A feszültségek mindig akkor lépnek fel, ha a pillantása egy pontra „tapad” és a szemeit összehúzza. Mivel „a merevítéssel” a tárgy azonban semmi esetre sem lesz világosabb vagy jobban látható, ilyen pillanatokban mélyet lélegezzen és pislogjon.

Vesse pillantását gyakran a távolba vagy csukja be a szemét néhány másodpercre. A rövid és a legnagyobb távolságok állandó és akaratlan cseréjével a szemizmokat nem terheli túl és azok lazák és rugalmasak maradnak. Szemét és lelkét megörvendeztetheti, ha a munkahelyén a szemközti falra egy szép képet vagy egy kellemes színű fényképet akaszt. A zöld és a kék színek például látószerveinkre nyugtató, kiegyenlítő hatást gyakorolnak. Éppen az olvasásnál és az írásnál kerülhetünk el számos „látási bűnt”.

Nézzen fel munkájáról és könyvéről és hagyja a szemét a szobán átvándorolni vagy az ablakon kipillantani. Lapozás vagy egy bizonyos munkaszakasz után csukja le a szemét pár pillanatra és vegyen pár mély lélegzetet. E frissítő szünet után próbálja meg a pillantását lassan és lazítva a betűkön. Ily módon hatásosan megvédheti szemét a fáradtságtól. Ha fáradt vagy beteg, akkor lehetőleg ne olvasson vagy csak rövid ideig olvasson vagy írjon. Ez a feszültség nemcsak a szemének árt, hanem késlelteti a gyógyulását is.

Televízió és számítógép (képernyő) alkalmazásával végzett munka

Mivel statisztikai adataink szerint szabadidőben igen sokat tévézünk (napi 4 órát), a szemünket igen erősen megterheljük. Ehhez járul még, hogy manapság már számos munkahelyet komputerekkel szereltek fel, aminek következtében a napi 4 órás időtartam szinte megkettőződik. A képernyővel történő munkával és a tévénézéssel ez a tartós terhelés magas követelményeket támaszt a vizuális rendszerünkkel szemben. Ha naponta több órán keresztül szemünket viszonylag kicsi, mozdulatlan felületre irányítjuk, akkor szemizmaink szinte statikus és feszült helyzetet foglalnak el. Többnyire a képernyőig tartó távolság még igen csekély is, úgy hogy szemünket arra kényszerítjük, hogy a képernyő felületét permanens, mozdulatlan közeli helyzetben fixírozzuk.

A cikksorozat további részei:

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 1.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 2.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 4.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 5.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 6.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 7.