Az asztmás betegségre jellemző légúti szűkület, gyulladás és túlérzékenység következtében gátolt levegőáramlást a beteg légszomjként érzékeli, légzése szaporábbá, felületesebbé válik. Asztmás rohamok kialakulásához számtalan tényező, köztük olyan hétköznapi jelenségek, mint a pollen, a stressz, vagy a testmozgás vezethetnek. A rohamok súlyossága az enyhétől akár a végzetes kimenetelűig is terjedhet.

 Mindennapi életünk során gyakran ér bennünket stressz. Az ilyen szituációkban sokan kapkodni kezdjük a levegőt. A tüneteket fokozott izzadás, erős szívdobogás kísérheti. Az ilyen helyzetekben, s ezek megelőzésére nagy szükségünk lehet a helyes légzéstechnika elsajátítására.

 A Buteyko módszert egy ukrán professzor, Konsztantin Buteyko fejlesztette ki, az 1950-es években. Feltételezése szerint az asztmás betegek a légszomj érzésének csillapítására túllélegeznek, így szervezetükben több oxigén, mint szén-dioxid található. Az alacsony szén-dioxid szint pedig megnehezíti az oxigén kiáramlását a test szöveteibe. Az oxigénhiányos szövetek asztmás rohamot idézhetnek elő.

 A módszer alkalmazásának lényege az orron keresztül történő légzés bevezetése és hosszabb szünetek beiktatása a lélegzetvételek közt.

 Eredményességének köszönhetően a Buteyko módszer egyaránt elterjedt Oroszország, Ausztrália, Új-Zéland és Nyugat-Európa területein. Elsajátítása kizárólag szakember segítségével, orvosi ellenőrzés mellett történhet, mivel a tünetek, s a betegség állapota egyénenként eltérhet. Magas vérnyomás és szívbetegség esetén fokozott óvatosság szükséges.

 A módszer lényege valóban a helyes légzés elsajátítása, mely azonban talán csak első hallásra tűnhet egyszerűnek. Hathatósságát azonban számos kutatási és vizsgálati eredmény bizonyítja. Segítségével nem csak a tünetek, de a szükséges gyógykezelés mértéke is csökkenthető.

www.orvostkeresek.hu