Az orrodig sem látsz? Távollátó vagy
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-07
A holisztika alapja a test és lélek egysége. Most ne bonyolódjunk bele abba a dilemmába, hogy a lelki problémák és a betegségek között nyilvánvaló-e vagy nem az összefüggés. Azt már a hagyományos orvoslás hívei is kezdik elfogadni, hogy léteznek pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi panaszok és megbetegedések, melyeket valamely szervünk jelez.
Ha a különböző betegségekhez társuló intő jelekre - mint jelképekre - tekintünk, könnyebben megérthetjük a lelkünk mélyén rejlő, sokszor elnyomott problémákat, és máris sokkal könnyebb a gyógyulás útjára lépnünk. Ha azonban betegségeinket csak tünetileg kezeljük, elnyomjuk gyógyszerekkel, újra előtör majd.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
Fogalmazzunk óvatosan! A lelki tényezőknek lehet szerepe a betegségek lefolyásában. A gyógyulás kulcsa a saját tudatunkban van, vagy lehet. Az önmegismerés, elfogadás, és lelkünk békéje, egyensúlya, és harmóniája vezet a tökéletes egészséghez — az orvoslást és az ezotériát ötvözők hite szerint.
Ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, akkor azt kell mondanunk: a távollátás bizony azt jelzi, hogy nem akarod észrevenni az evidens dolgokat, elzárkózol attól, ami az orrod előtt van.
Pluszos a lencse
De mi van a szemünkkel ilyenkor tényszerűen? Az emberi szemgolyó tengelyének hossza normál esetben 24 mm. Ha a szem ép fénytörésű és a szemtengely hossza normális, akkor a látott kép éles lesz, mert pontosan a retina megfelelő részére esik. Amikor azonban a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és így a tengelye rövidebb ennél a 24 mm-nél, akkor az egyén távollátó lesz. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közeli tárgyakról viszont nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív - pluszos - lencsékre van szükség a korrekcióhoz, de a lézeres műtét is megoldás.
"Öregszeműség"
Amikor megszületünk, a szemgolyónk természetesen kisebb, ezért mindegyikünk körülbelül 2,5 dioptriás távollátással jött a világra, de ez az idő teltével, egyszerűen a szemgolyó növekedése miatt fokozatosan csökken. Tehát ezt a rendellenességet valóban kinőjjük. Fiatal korban a lencse még rugalmas, így a szem megfelelő alkalmazkodással egy ideig korrigálni tudja a távollátást, ám később mindenképp szükség van látáskorrekcióra. Különös, hogy a magyar lakosság fele igazoltan vagy rejtetten, de távollátó marad.
Negyven- és ötvenéves kor között szinte mindenki „öregszemű” lesz. Hiszen a szemlencse veszít rugalmasságából, és már nem alkalmazkodik megfelelően. Az időskori távollátás tünete lehet a szemfáradtság, a fejfájás, illetve a homályos közellátás. Sok beteg akkor észleli az első tüneteket, amikor el kell tartania magától a könyvet, hogy el tudja olvasni az apró betűs részeket. A szemész olvasó szemüveget írhat fel a látás korrigálására.
Túl sokat tévézünk
Az egyes fénytörési hibák a különböző életkorokban más és más gyakorisággal jelentkeznek. Kisgyermekkorban a távollátók vannak többségben, felnőttkorban az arány nagyjából egyenlő, míg 50 év felett újra a távollátás veszi át a vezető szerepet.
Szemüveggel, vagy kontaktlencsével, vagy ezek nélkül érdemes vigyázni a látásunkra. Pedig mi nem vagyunk elég gondosak.
A rövid- és a távollátás egyaránt romlik a sok tévézéstől és számítógépezéstől – Európában mi, magyarok töltjük a legtöbb időt a tévé előtt.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Itt van az ősz, indul a stressz szezon!
Következő hír
A Külső Gonosz a széllel érkezik
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: