A Külső Gonosz a széllel érkezik
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-12
"Hála" a globális felmelegedésnek, összemosódnak az évszakok, jóformán már nincs se tavasz, se ősz. Csak a naptárban, meg egy kicsit a nyirkosságban, a ködben... a csöpögő esőben. Nehezen alkalmazkodik az emberi szervezet a hirtelen hőmérsékletváltozáshoz.
Nyáron - optimális esetben - feltöltöttük vitaminraktárunkat, amit szinte máris kénytelenek leszünk felhasználni. Augusztus végétől csökken a napos órák száma, megkezdődik a befelé fordulás, a felkészülés a télre. Az emberi szervezet energetikai rendszere is reagál, őszire vált. Ehhez képest alakul a betegségek természete is. Hiszen más a kórokozók közege a száraz, napsütéses, fénydús évszakban és más, amikor ennek ellenkezője jön el.
Az „egészség-megmaradás” törvénye más-más normákat határoz meg a táplálkozás, a mozgás, a lelki állapot tekintetében. Ha ezek a tényezők rendben vannak, akkor a külső körülményeknek, ellenségeknek, kórokozóknak lényegesen nehezebb dolguk van (holisztika).
Védjük a talpat, a hasat
Őszre fordulva a betegségek elsőszámú előidézője a csúnya időjárás. A megfázások megelőzésének triviális módja a meleg, réteges ruházat. Megmondjam, hol vannak a szélpontok, ahol a kínaiak szerint a széllel érkezik a „Külső Gonosz”? A nyak hátsó részén, a tarkón. A jellegzetes légúti betegségeket okozó baktériumok és vírusok imádják az őszt. A garbó, a sál, a felhajtott kabátgallér máris jó első számú védekezés. Ezen kívül különösen a talpunkat, a hasunkat, a derekunkat, vesénket kell védeni a hidegtől. Ha a nedvesség ver bennünk tanyát, fáradékonysággal reagálunk. Keleti megoldás: a megfelelő táplálkozás.
A vékony cipő, zokni, nem eléggé védett, kilátszó has tuti módszere a vese észrevétlen megbetegítésének.
Ősszel is mindig van napfény, ezért naponta legalább 5 percre fordítsuk arcunkat a Nap felé. Sokat segít a védekezésben.
A ginsenggel azért óvatosan!
Az ősz is tartogat természetes vitaminforrást. Ilyenkor itt az alma, körte, szőlő, őszibarack, dió. Hasznosak, értékesek, mert elraktározták a begyűjtött napenergiát. Ősszel elkezdjük a további deponálást, hiszen lesz tél is. Ilyenkor ne méregtelenítsünk, mert semmi értelme. Vitaminokat és ásványi anyagokat lehetőleg természetes formában vegyünk magunkhoz (nagyon jó a csipkebogyó, az aloe vera). Az ősi ginseng jól jön ilyenkor, rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztástól várható tartós eredmény. Állítólag azért vigyázni kell vele, mert gyulladásos betegségnél fokozhatja a gyulladást. Megelőzésre rendelkezésre áll sok homeopátiás szer is.
Az ősz beköszöntével épp akkor élénkülnek a vírusok, amikor a mi immunitásunk lecsökken.. A lehűlt test csökkentett immunmódban működik, amit még továbbront például a stressz. Az utálatos őszi betegségek elleni harcban koncentráljunk a C-vitaminra (csipkebogyó, fekete ribizli, a citrusfélék, brokkoli, kivi…).
Immunerősítés a gyomorban
Itt azért álljunk meg egy szóra! A C-vitamin rendszeres napi túlfogyasztása (felesleges 500 mg feletti adag) károsíthatja a vesét. Számoljunk! 10 deka narancsban, citromban, mandarinban, grapefruitban kb. 40-50 mg C-vitamin található, ami 1/3-át fedezi egy átlag felnőtt ember napi C-vitamin szükségletének.
Az A-vitamin állati termékekből, például májból, tojásból, vajból és csukamájolajból nyert retinol, valamint béta-karotin formájában juthatunk hozzá. Zsírban oldódó vitamin az E, a búzacsíra, a szója, a növényi olajok, a brokkoli, a hántolatlan gabonamagvak és a tojás tartalmazza. Kevesen tudják, hogy a szelén kifejezetten immunerősítő. A búzacsírát, a korpát, a korpás kenyeret, a tonhalat, a vöröshagymát és a paradicsomot ajánljuk. Hasonlóan jó barátunk ősszel a cink, mely nem baj, ha kombinált vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkkel jut a szervezetbe, de tartalmazzák a belsőségek, a hús, a gomba, a hántolatlan gabonafélék és a sörélesztő is.
Az immunerősítés a gyomorban kezdődik, ott dől el, hogy a szervezetünk ki tudja-e vonni a táplálékokból a vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat. Itt tisztul meg a táplálék – a gyomorsav hatására – a kóros baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól. A nagyon savas közeg elősegíti az ételekben lévő fehérjék, vas és kalcium hatékony hasznosítását. Alapos rágás hiányában, a túlzott cukorfogyasztás, a fehérlisztből készült ételek mértéktelen fogyasztása csökkent gyomorsavtermeléshez vezet. Nagyon jó hatással van az emésztésre az alma. Étkezések között 1 alma szabályozza a savháztartást és könnyíti az emésztést. Étkezés közben ne fogyasszunk folyadékot, mert hígul az emésztőnedv, ám kifejezetten jót tesz, ha étkezések előtt citromlevet vagy almaecetet iszunk- vízzel hígítva.
"Kapjunk rá"a kamillára!
A bélrendszer a jó egészség és a vitalitás központja. A belekben élő baktériumok – a bélflóra – a táplálék egyes részeinek lebontása mellett néhány vitamin (különösen a B vitaminok) termeléséért és a számunkra nem kívánatos kórokozó baktériumok, gombák és vírusok megsemmisítéséért is felelős. Óvjuk bélflóránkat, együnk rendszeresen élőflórás joghurtokat!
Máris kezdhetjük begyűjteni a nátha, meghűlés ellen eredményesen használható gyógynövényeket is. A bíborszínű kasvirág (echinacea) jól jön megelőzésre. Gyógyszertárakban kapható alkoholos kivonatát, az őszi-téli időszakban folyamatosan szedhetjük, de egy hetes kúra után egy hét szünetet kell tartani. Ha betegség tüneteit észleljük magunkon, használjuk ki a következő gyógynövények gyulladásgátló, lázcsillapító, nyákoldó, izzasztó és immunerősítő hatását: csalánlevél, kakukkfű, keskeny levelű útifű, hársfavirág, fehérmályva-gyökér, édesgyökér, ezerjófű, zsályalevél, bodzavirág, borsmentalevél, fűzfakéreg és kamillavirág. Akár teakeverékként, akár külön-külön fogyasztva a főzeteket, jó hatásra számíthatunk, kellemes élményben lesz részünk. Nem fogjuk tudni nélkülözni még télen sem, ha „rákapunk”. És persze, kezdhetjük keresgetni, összeszedegetni a szaunacuccokat. Még néhány hét és jöhet a gőz, és nem lesz semmi náthagáz.
Az „egészség-megmaradás” törvénye más-más normákat határoz meg a táplálkozás, a mozgás, a lelki állapot tekintetében. Ha ezek a tényezők rendben vannak, akkor a külső körülményeknek, ellenségeknek, kórokozóknak lényegesen nehezebb dolguk van (holisztika).
Védjük a talpat, a hasat
Őszre fordulva a betegségek elsőszámú előidézője a csúnya időjárás. A megfázások megelőzésének triviális módja a meleg, réteges ruházat. Megmondjam, hol vannak a szélpontok, ahol a kínaiak szerint a széllel érkezik a „Külső Gonosz”? A nyak hátsó részén, a tarkón. A jellegzetes légúti betegségeket okozó baktériumok és vírusok imádják az őszt. A garbó, a sál, a felhajtott kabátgallér máris jó első számú védekezés. Ezen kívül különösen a talpunkat, a hasunkat, a derekunkat, vesénket kell védeni a hidegtől. Ha a nedvesség ver bennünk tanyát, fáradékonysággal reagálunk. Keleti megoldás: a megfelelő táplálkozás.
A vékony cipő, zokni, nem eléggé védett, kilátszó has tuti módszere a vese észrevétlen megbetegítésének.
Ősszel is mindig van napfény, ezért naponta legalább 5 percre fordítsuk arcunkat a Nap felé. Sokat segít a védekezésben.
A ginsenggel azért óvatosan!
Az ősz is tartogat természetes vitaminforrást. Ilyenkor itt az alma, körte, szőlő, őszibarack, dió. Hasznosak, értékesek, mert elraktározták a begyűjtött napenergiát. Ősszel elkezdjük a további deponálást, hiszen lesz tél is. Ilyenkor ne méregtelenítsünk, mert semmi értelme. Vitaminokat és ásványi anyagokat lehetőleg természetes formában vegyünk magunkhoz (nagyon jó a csipkebogyó, az aloe vera). Az ősi ginseng jól jön ilyenkor, rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztástól várható tartós eredmény. Állítólag azért vigyázni kell vele, mert gyulladásos betegségnél fokozhatja a gyulladást. Megelőzésre rendelkezésre áll sok homeopátiás szer is.
Az ősz beköszöntével épp akkor élénkülnek a vírusok, amikor a mi immunitásunk lecsökken.. A lehűlt test csökkentett immunmódban működik, amit még továbbront például a stressz. Az utálatos őszi betegségek elleni harcban koncentráljunk a C-vitaminra (csipkebogyó, fekete ribizli, a citrusfélék, brokkoli, kivi…).
Immunerősítés a gyomorban
Itt azért álljunk meg egy szóra! A C-vitamin rendszeres napi túlfogyasztása (felesleges 500 mg feletti adag) károsíthatja a vesét. Számoljunk! 10 deka narancsban, citromban, mandarinban, grapefruitban kb. 40-50 mg C-vitamin található, ami 1/3-át fedezi egy átlag felnőtt ember napi C-vitamin szükségletének.
Az A-vitamin állati termékekből, például májból, tojásból, vajból és csukamájolajból nyert retinol, valamint béta-karotin formájában juthatunk hozzá. Zsírban oldódó vitamin az E, a búzacsíra, a szója, a növényi olajok, a brokkoli, a hántolatlan gabonamagvak és a tojás tartalmazza. Kevesen tudják, hogy a szelén kifejezetten immunerősítő. A búzacsírát, a korpát, a korpás kenyeret, a tonhalat, a vöröshagymát és a paradicsomot ajánljuk. Hasonlóan jó barátunk ősszel a cink, mely nem baj, ha kombinált vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkkel jut a szervezetbe, de tartalmazzák a belsőségek, a hús, a gomba, a hántolatlan gabonafélék és a sörélesztő is.
Az immunerősítés a gyomorban kezdődik, ott dől el, hogy a szervezetünk ki tudja-e vonni a táplálékokból a vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat. Itt tisztul meg a táplálék – a gyomorsav hatására – a kóros baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól. A nagyon savas közeg elősegíti az ételekben lévő fehérjék, vas és kalcium hatékony hasznosítását. Alapos rágás hiányában, a túlzott cukorfogyasztás, a fehérlisztből készült ételek mértéktelen fogyasztása csökkent gyomorsavtermeléshez vezet. Nagyon jó hatással van az emésztésre az alma. Étkezések között 1 alma szabályozza a savháztartást és könnyíti az emésztést. Étkezés közben ne fogyasszunk folyadékot, mert hígul az emésztőnedv, ám kifejezetten jót tesz, ha étkezések előtt citromlevet vagy almaecetet iszunk- vízzel hígítva.
"Kapjunk rá"a kamillára!
A bélrendszer a jó egészség és a vitalitás központja. A belekben élő baktériumok – a bélflóra – a táplálék egyes részeinek lebontása mellett néhány vitamin (különösen a B vitaminok) termeléséért és a számunkra nem kívánatos kórokozó baktériumok, gombák és vírusok megsemmisítéséért is felelős. Óvjuk bélflóránkat, együnk rendszeresen élőflórás joghurtokat!
Máris kezdhetjük begyűjteni a nátha, meghűlés ellen eredményesen használható gyógynövényeket is. A bíborszínű kasvirág (echinacea) jól jön megelőzésre. Gyógyszertárakban kapható alkoholos kivonatát, az őszi-téli időszakban folyamatosan szedhetjük, de egy hetes kúra után egy hét szünetet kell tartani. Ha betegség tüneteit észleljük magunkon, használjuk ki a következő gyógynövények gyulladásgátló, lázcsillapító, nyákoldó, izzasztó és immunerősítő hatását: csalánlevél, kakukkfű, keskeny levelű útifű, hársfavirág, fehérmályva-gyökér, édesgyökér, ezerjófű, zsályalevél, bodzavirág, borsmentalevél, fűzfakéreg és kamillavirág. Akár teakeverékként, akár külön-külön fogyasztva a főzeteket, jó hatásra számíthatunk, kellemes élményben lesz részünk. Nem fogjuk tudni nélkülözni még télen sem, ha „rákapunk”. És persze, kezdhetjük keresgetni, összeszedegetni a szaunacuccokat. Még néhány hét és jöhet a gőz, és nem lesz semmi náthagáz.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Az orrodig sem látsz? Távollátó vagy
Következő hír
Őszi Vitaminkúra
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!
Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: