Szabálygyűjtemény

"Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!"
Robert Fulgrum

Amikor óvodába kerül egy kisgyermek, különféle szokások, készségek, képességek birtokában érkezik hozzánk. A beilleszkedés, a szocializáció mindannyiunk számára komoly feladat – a 20-30 különféle környezetből érkező kis apróság megismertetése, megtanítása az óvodai szabályok  -  szokások sokaságával együtt. A szabályok a közösségek elvárt viselkedési normáinak alapelvei. Ahhoz, hogy egy óvodai csoport megfelelően működjön, szükség van ezekre a „viselkedés csiszoló” magatartásformákra.

Csoportunkban a közösen kialakított szabályainkban gyenge pontok mutatkoztak. A már megfelelően funkcionáló szabályokra építettem. Differenciáltam, megvalósítottam a különbözőségekhez való illeszkedést is, ám a folyamat nem úgy fejlődött, ahogy terveztem. Az alapvető szabályok áthágása napi rutinná vált. A leesett játékok a földön maradtak, a „varázsszavakat” (kérem, köszönöm) kis százalékban használták, a gyerek-gyerek közötti kommunikáció nem volt megfelelő. Egy rendhagyó módját választottam célom pozitív irányba történő előmozdítására.

Szabálygyűjteményt készítettünk kapcsos kis könyv formában. Az auditív tudástartalmat vizuális információkkal motiváltam. A „saját készítésű kiadvány” képi formában jeleníti meg az egyes szokások-szabályok megvalósítási lehetőségeit. Természetesen közösen készült, folyamatosan bővítettük az igényeknek, elvárásoknak megfelelően. Nagy hangsúlyt fektettem arra a szólásra, mely azt sugallja „a tiltás olaj a tűzre…”. Ennek figyelembe vételével a könyvben nem szerepeltek „nem” a „ne” szavak, helyettük a megfelelő attitűd kiemelése kapott helyet: pl. „a játékot nem hagyom szanaszét” helyett „a játékot mindig elrakom magam után” A gyerekek örömmel forgatták, mert nemcsak szóban, képi módon is megtanulták a helyes viselkedés és együttélés szabályait, elősegítve őket arra, hogy az életben megfelelően tudjanak eligazodni a szabályok útvesztőjében.

A szabálygyűjteményünk a következő magatartásformákat alakította, csiszolgatta:

• a társakkal és a felnőttekkel való együttműködést
• a másikra figyelést
• az alkalmazkodást
• az alapvető udvariassági formulákat (a gyerekek nyelvén „varázsszavak”)
• a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közötti viselkedési normákat, a kooperációt, a másokkal való együttműködést
• a tevékenységek közben tanúsított viselkedésformákat

A szabályok alakítása mindig közösen történt. Rugalmasan alkalmazkodott  a csoporthoz, figyelembe vette az eltérő kulturális, ill. társadalmi háttérből adódó sajátosságokat.

Néhány példa a közösségi élet szokásai terén, melyeket elvárunk a gyerekektől:

• a leesett játékokat a földről felvesszük
• amivel nem játszunk, azt a helyére rakjuk
• távozáskor, érkezéskor köszönünk
• a csoportszobában normál hangerővel beszélgetünk
• segítünk egymásnak
• a játékot elkérjük a társunktól, és türelmesen megvárjuk, amíg megkapjuk
• az udvariassági formulákat (kérem, köszönöm) adekvátan használjuk
• étkezésnél nyugodtan, csendesen beszélgetünk
• tisztelettudóan viselkedünk a felnőttekkel

A mindennapok alkalmait, lehetőségeit kihasználtuk  arra, hogy gyakoroltassuk:

• a köszönést
• a bemutatkozást
• kérdezést, tudakozást,
• kérést
• segítségadást, segítségnyújtást
• előzékenységet (lányok, kisebbek)
• mások végighallgatását

Több témához is kapcsolódtak:

• udvariassági szabályok, formulák: megköszönünk, kérünk, elkérünk.
• étkezési szabályok: esztétikus terítés, adekvát evőeszköz használat, kulturált étkezési szokások
• nyugodt, balesetmentes játékhoz, tevékenységhez kapcsolódó szabályok: amivel nem játszunk, eltesszük, a leesett játékokat felvesszük, stb.
   

Sikerült elérni, hogy a társas érintkezés apró, de mégis alapvető szabályait már itt az óvodában elsajátítsák a gyerekek, a kialakult viselkedési szabályok pedig belülről jövő barátságos magatartássá lényegültek. Hiszem, hogy az illem és a jó modor elsajátítása és gyakorlása révén könnyebben elfogadják majd óvodásainkat, szívesebben veszik társaságukat.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.