Törhetetlen hógömb

Eddigi óvodapedagógusi pályámat, két gyermekem születése szakította meg, de idén augusztustól újult erővel igyekszem a rámbízott csemetéket megismertetni a valóság és a mese birodalom csodáival! Nagyné Megyesi Melinda vagyok, 2010 ben végeztem óvodapedagógusként, és jelenleg egy vegyes életkorú, 26 fős gyermekcsoportot szeretgethetek nap mint nap!
Keresgéltem, kutattam az anyagok között amiket felhalmoztunk, mert az óvónénik mindig mindenben felhasználhatót látnak, mindenben rejlik valami kincs! Na, de ezt ebben a közegben nem is kell tovább ecsetelnem, gondolom mindenkinek ismerős! :) Szóval, így esett hogy gyönyörű kör alakú kartonokat találtam, és egy halom kemény gurigát, amin szebb napokon talán fonal lehetett. Ehhez érkezett az évszakváltás, illetve az elkövetkezendő ünnepkör. Nem is kellett sokáig gondolkodni, hogy bizony hógömböt készítünk a gyerekekkel.
Nagyon sokrétű volt a megvalósítás, és ebből kifolyólag több irányú fejlesztési lehetőséget rejtett magában az alkotás.

Az alkotás alapját felületfestéssel egyszínű kékre festettük, ahol a helyes ecsettartást illetve a megfelelő csuklómozdulatot gyakorolhatták a gyermekek. A hógömb tartójaként szolgáló hengert is a gyermekek festették le feketére. Ez a forma lehetőséget nyújtott a különböző térbeli alakzatok felismertetésére, fellelhetőségére a csoportszobában, mint például gömb, téglatest, gúla.

Másnap egy kicsit izgalmasabb alkotási folyamat következhetett, ahol a gyermekek megkomponálhatták hogy mit szeretnének a hógömbjükben látni! Választhattak különböző előre nyomtatott lehetőség közül, úgy mint angyalka, rénszarvas, mikulás, fenyőfa különböző méretekben, nyulacska, kismadár, hullócsillag, magyalág és természetesen hagyatkozhattak a képzeletükre is és bármilyen képet alkothattak.

Ezen képek megvalósításához pasztellkrétát ajánlottam fel, melynek színei teljesen elvarázsolták a gyerekeket.  A színezés, rajzolás folyamata után következett egy szintén szubjektív rész, ahol is elképzelhették hogy az álltaluk választott élőlények, tárgyak milyen háttérre, dombra, hegyre kerüljenek.
Ezek megvalósításához stift ragasztót és finomszemcséjű sót használtunk, mellyel úgy érzem kellően kifejeztük mennyire vágyunk egy igazi havas télre. Sószórás csippentő mozdulatai szintén a kéz finom izmait mozgatta, erősítette, általa finommotorikus mozgásuk alakult.

Természetesen a hangszalagjainkat sem hagytuk megdolgozatlanul, számos téli és ünnepváró dalunk felcsendült a mi kis "kórusunk" által. Ahhoz, hogy többszörösen havas táj táruljon elénk, fehér temperával és fültisztítópálcával apró hópelyheket festhettek a gyermekek, ki-ki belátása szerint a szemerkélő hóeséstől az egész tájat beborító hófuvásig. Volt aki miután felragasztottuk a fenyőit, még visszatért ehhez a munkafolyamathoz és a fenyő ágaira is tett pelyheket.

Ezen folyamatok után, aki szerette volna megpróbálhatta kivágni, körbevágni az általa színezett képeket. Nagycsoportos gyermekeink már igen szépen használják az ollót, de a finom óvatos vágásokat segítséggel, kiegészítéssel alkották meg, pl a rénszarvas agancsait.
Úgy gondoltam hogy növeljük a térbeli hatást, így szivacsos ragasztót ragasztottam a kis kivágott képek hátuljára és a gyerekek elképzelései szerint felragasztgattunk a kör hátterünkre.

Mindezek után nem maradt más dolgunk, mint a korábban óvatosan (felnőtt által) szikével bevágott hengerekbe illeszteni az alkotásokat és gyönyörködni bennük egész télen.
A hógömb elejére még felkerülnek majd aranytollal a gyermekek nevei és jelei.
A több napig tartó tevékenység végig nagyon jó hangulatban telt, úgy gondolom komplex módon beépült az irodalmi, az ének zenei és a matematikai tartalom is, de még a külső világ tevékeny megismerése is, hiszen arra a kérdésre hogy hol él a Mikulás szakszerű választ illik adni! 

Köszönöm a pályázati lehetőséget, öröm olvasni az ország határain belül és kívül mennyire kreatív és pályaszerető kollégák dolgoznak!
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.