Mindannyian mások vagyunk - Kirándulás a Földön

Mindannyian mások vagyunk - Kirándulás a Földön Juhász Szilvia vagyok, immáron két évtizede dolgozom a Rákosmenti Micimackó Óvodában. Az évek során felgyülemlett tapasztalataim során arra a következtetésre jutottam, hogy folyamatosan kell figyelnünk és értékelnünk változó világunkat és ezt a gyermekek hétköznapjaiban is láthatóvá, megismerhetővé kell tenni.

Projektjeimet is a gyerekek igénye és megváltozott érdeklődési köre szerint állítom össze, figyelembe véve, hogy mi az, ami az alaptartalmakon kívül érdekelheti őket. Fontosnak tartom, hogy azok az értékek, információk is megjelenjenek a tevékenységek során amelyeket, mint pedagógus és mint magánember is képviselek. /környezettudatos életvitel, az élővilág és a természet szeretete, más gondolkodásmód, kultúra stb. tisztelete, a benne élők elfogadása./

Úgy gondolom, hogy mindezek átadása, akkor a leghatékonyabb, ha kreatív pedagógusként, nyitott szemlélettel közelítek a gyermekek felé és biztosítom számukra a feladatok divergens gondolkodásban történő megoldását. / a feladatok több oldali megközelítése / Őszi terveimben megtalálhatók kedvenc állataink/rovarok, pókok/, földünk kőzetei, dinoszauruszok és egyéb, a gyermekeket jól motiválható témák.

A kreativitás és a tehetség kifejezés számomra összekapcsolódó fogalmak, ezért a tevékenységek során igyekszem felfedezni a tehetség korai jeleit /élénk képzelet, féktelen kíváncsiság, intenzív érzelmek, kiváló koncentrációs képesség, erőteljes tanulási vágy stb./.

Tudásvágyukat szakmai előkészültségemmel igyekszem kielégíteni, olyan tevékenységeket ajánlva, melyek örömet és sikert jelentenek számukra. Elengedhetetlen feltételnek tartom munkafolyamatok végzése közben a siker érdekében a témára való ráhangolódást, a nyugalom, rugalmasság, csoportos tevékenységek esetében az egymásra való odafigyelés, együttműködés biztosítását.

Mai világunk mindennapjaiban sokan kérdőjellel fogalmazzák meg a különböző kultúrák megismerését, elfogadását. Ezért egy olyan tevékenységet terveztem, amely a kultúrák, a másság elfogadását igyekszik a gyermekek számára elérhetővé tenni.

A mozgás mindig is kiemelkedő szerepet töltött be az életembe /Gyermek fantázia aerobik végzettségem is van/ ezért a gyerekek fokozódó mozgásigényét figyelembe véve egy végig mozgásos tevékenységbe ágyazott játékot ajánlottam fel számukra. Bőröndöt fogtunk és világ körüli utazásra indultunk.

A közlekedési járműveket együtt építettük meg /vonat, busz, repülő, hajó/, s ezeken a közlekedési eszközökön mindig választottunk kapitányt, pilótát, sofőrt. Ezzel egyrészt a bátortalanabb gyerekek önbizalmát növeltem, másrészt irányítóképességüket figyelhettem meg.
Ugyanakkor menet közben lehetőség volt a különböző foglalkozások megismerésére, a közlekedési szabályok, viselkedési szokások utazáskor alkalmazott segítségek szituációkban való gyakorlására.

A kontinenseken való látogatáskor az észlelést, érzékelést és a képzelőerőt hívtuk segítségül: az időjárás hatása testünkre, illatok, természeti környezet, embertípusok stb. A szülők segítségével szerzett tárgyak/mexikói kalap, maszkok, kínai étkezési pálca, szörfdeszka, cowboy csizma és még sorolhatnám/tapintásával a taktilis érzékenységet is kifejezésre juttattuk. / anyagok, formák, textúrák, népviselet, hagyomány, öltözködési sorrend/

Kedvük szerint felpróbálhatták azokat, kérdezhettek felhasználhatóságukról. Nagyon sok új információhoz jutottak, mely erőteljes tanulási vágyukhoz segítséget nyújtott. A szélesebb érdeklődési körrel rendelkező gyermekekkel később is elővettük ezeket a tárgyakat és a még felmerülő kérdéseket megbeszéltük.

Minden kontinensen az adott típusú emberek képeit is megnézegettük, átbeszéltük fizikai tulajdonságaikat, főleg a fejen található jellemzőket emeltük ki. Ezeket a képeket is becsomagoltuk a bőröndbe, melyek a későbbi vizuális tevékenységhez nyújtottak alapot. Az utazás során a mozgás mellett fontos tényezőnek tartottam a humort, a kalandokat, melyeket a földrajzi körülményeknek megfelelően variáltunk: jégtáblákon csúszkáltunk, égette a forró homok a talpunkat, hegyekre másztunk, megfürödtünk a tengerben, manővereztünk a repülővel, szaladtunk a vonat után stb.

A kontinensek bejárása után megtekintettük az előre elkészített kontinenstérképet és együtt ellenőriztük, hogy nem maradt-e olyan rész a világban, amit nem jártunk be. Ezáltal emlékezetükről, megfigyelőképességükről kaptam információkat. A vizuális tevékenység célja az volt, hogy a különböző népek arckaraktereit elkészítsük és ezeket elhelyezzük a térképen a megfelelő helyre. A gyerekek kontinensek szerint választottak csoportokat és ezekben egyénileg alkottak.

A közös célért való együttműködés erősítette társas kapcsolataikat, mely a tehetséges gyerekeknél sokszor problémát jelent. A fejeket arcszínek szerint készítettem elő számukra, a további megvalósítás a már megismert arcjellemzők, a bőröndből kivett képek és egyéni kreativitásuknak megfelelően alakult.
Külön öröm volt számukra, hogy az arcokat ők helyezték el a térképen a megfelelő helyre. Ezzel újabb információt kaptam arról, mennyire rögzültek az ismeretek. Ugyanezt a játékot máskor állatokkal is eljátszottuk. A rezervátumokban nevelgetett állatokat szállítottuk vissza eredeti élőhelyükre. Dekorgumiból vágtuk ki őket és az utazás végén a kontinenseken a megfelelő helyükre kerültek. / itt is megjelent az állatok mozgásának leképezése, földrészek térbeli elhelyezése, illetve az állatok hang utánzása, egy- egy földrészhez illő ismert dallam meghallgatása/.

De hogy a még kisebbeknek is legyen lehetőségük a megismerésre, az izgalmas kalandok átélésére, mikulásjátékkal játszottuk el az utazást. A Télapó levelet írt a gyerekeknek, hogy segítsenek neki a világban a gyermekek leveleit összegyűjteni. Persze korosztályuknak megfelelően itt inkább az utazási lehetőségek voltak kiemelve, a számukra is ismerhető helyeket felkutatva: tengerpart mellett élő gyerekek, a hegyekben élők, a sivatagos területeken élők stb.
A levelekben a Télapó ajándékot küldött a gyerekeknek, melyekben vizuális tevékenységhez alkalmas eszközök voltak ajtókopogtató elkészítése céljából, melyekkel aztán egy nagyon kellemes és hangulatos barkácsolást vittünk véghez. Bármely ilyen, az emberekkel foglalkozó tevékenységbe mindig "becsempészek" egy sérült gyermek vagy ember momentumot. Kisebbeknél sérült állatot.

Az elfogadás, a segítségnyújtás óvodai programunk része, de személyesen is kiemelt feladatomnak tartom, hogy a gyerekek ezen értékekkel, értékrendszerrel megismerkedjenek és ezek belsővé váljanak /látássérült gyermek utaztatása, mozgássérült segítése a közlekedési eszközökön stb./.

Az újdonságokon kívül még a hagyományok ápolását is szükségesnek tartom. A lehetőségek tárházát látom bennük egy igazán tartalmas, kreatív fejlesztőműhely megalakításához. A téli, szürke hónapokban ezért a gombok, textilek világával is foglalkozunk.

Munkám során kiemelt célom a kreatív gyermekek felismerése, támogatása. Környezettudatos programunkat alapul véve sok lehetőséget látok és alkalmazok az újrahasznosítható és szelektív tárgyak, illetve a kirándulások, séták alkalmával gyűjtött természet kínálta anyagok / dió, levél, gesztenye, mogyoró , ágacskák , bogyók stb. / körében. Csoportomban nap mint nap a gyerekek által gyűjtött wc papír guriga, csomagolópapír, flakonok, fonalak megtalálhatók, melyekkel kedvükre alkothatnak.

Minden megoldást jónak találok, az öröm és a bátor önkifejezés ad lehetőséget a tehetség kibontakoztatására. Végül a cikk megírása azért volt öröm számomra, mert talán egy-két gondolattal el tudtam indítani kollégáim fantáziáját, sarkallni tudjuk egymást a "megváltozott" világ újszerű elvárásai és a gyerekek szélesebb körű érdeklődésének kielégítése céljából.
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.