Zöldülő boldogság

Balogné Lázár Éva vagyok, huszonnyolc éve dolgozom óvodapedagógusként. Néphagyományőrző programunk, kiemelt pedagógiai feladatainkkal együtt a kreatív pedagógusi tervező munka megvalósulását ösztönzi a napi óvodai életünk során.

A kecskeméti Corvina Óvoda Forradalom Utcai Óvodája, Cica vegyes csoportjában kolléganőmmel, dajka néninkkel és  huszonhat kisgyermekkel óvodánk  udvarán, egy használaton kívüli gyermekmedence helyén csodaszép zöld gyepet nevelgetünk. Sok évvel ezelőtti álmunk vált most valóra, s az idáig vezető út igazi kihívást jelentett szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt.

A 2016-2017. nevelési évben  kiemelt fejlesztési feladataink egyike  a külső világ tevékeny megismerésével kapcsolatos.  Udvarrészünk közös  füvesítése   is segített  ebben, és  e terv részeként eddig megvalósítottuk:

• az élményt nyújtó tevékenységek során megfigyeléseket, tapasztalatokat, ismereteket szereztek a gyerekek,
• változatos helyzetekben, közös élmények során a természeti jelenségek összefüggéseit tapasztalhatták meg,
• környezettudatos magatartásuk alakítása élő környezetünk gondozása közben történt, a közösségi magatartás, közösségi érzés erősítésével,
• a füvesítés hagyományainak tevőleges felidézésével néphagyományaink felelevenítésére, újraélésére is mód volt,
• jól végzett munkánk örömének átérzése, mások munkájának megbecsülése folyamatosan jelen volt,
• az akarati tulajdonságokat, a kitartást, felelősségvállalást, kreativitást folyamatosan birtokolták   gyermekeink,
• személyes közösségi identitásuk a népi mondókák mondogatása, népi játékok felelevenítése során a népi kultúra eszközeinek  felhasználásával  erősödött.

Füvesítést előkészítő munkák
Társadalmi munka keretében, fenntartói és alapítványi támogatással vertük szét - szállítottuk el a sok-sok törmeléket és hozattunk termőföldet. A gyermekekkel közösen kis vödreikbe lapátolva hordtuk a földet és gereblyéztünk. A nyári szünet alatt elgazosodott területet is együtt tisztítottuk ki, előkészítve ezzel a várva-várt füvesítést.

A fűmag elvetése
A gyerekek egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedve körbe forogtak és kis kezükből széles, elnyújtott mozdulatokkal fűmagot szórtak. A mozdulatok többszöri ismétlése után táncra perdültünk és kis lábaikkal  szinte  a földbe döngölték a magokat. Csodálatos élmény volt látni, ahogy önfeledten, kicsattanó energiával együtt mozogtunk! A mindennapokban, a szabad játék során a gyerekek szívesen kezdeményeznek számukra örömet jelentő mozgássorokat, ám a "fűmag tánc" még a mozgáskoordinációs zavarokkal küzdő, bátortalanabb gyermekeket is magával ragadta. Ezután együtt locsoltuk meg a magokat, hogy duzzadjanak, csírázzanak, növekedjenek, amit nagyítóval is megvizsgáltunk. Szerencsére a következő pár napban az időjárás is kedvezően alakult, hiszen a langyos levegőben sokat esett az eső. Mikor csak tudtunk kimentünk az udvarra, körbeálltuk a mi kis gyepünket, és egymás kezét fogva mondókáztunk, énekeltünk, táncoltunk. Minden igyekezetünkkel buzdítottuk a kis magocskákat, hogy fejlődjenek. S végre a tizenkettedik nap után icipici, vékony kis szálacskák meredeztek az ég felé itt is, ott  is! Megfigyelhettük, hogy napról napra erősödnek és zöldülnek, s már meg is cirógathatjuk őket.

A friss gyep gondozása
Ezt a területet nem kerítettük körbe jól láthatóan, nem is írtuk ki, hogy: „FŰRE LÉPNI TILOS!„, mégis minden óvodás és minden szülő megbecsülte csoportunk munkáját, hiszen látták, hogy milyen fontos számunkra ez a kis üde zöld folt! A gyerekek, amikor délután jönnek értük és az udvaron vagyunk, kézen fogják édesanyjukat, édesapjukat és megmutatják, hogy milyen nagyot nőtt a mi füvünk. Most már ők találják ki, hogyan gondoskodhatnak, vigyázhatnak még jobban rá:

• A fűre hullott színes faleveleket leszedegetik róla, hogy jól átjárhassa a levegő és ne fülledjen be.
• Ha kavicsot, kis köveket látnak, leszedegetik a fűszálak tövéről, hogy ne nyomja el őket.
• A gyepre gurult labdáért  nem  futnak, hanem seprűvel megpróbálják legörgetni róla.
• A fűszálakon kívüli gazokat óvatosan csipegetik ki belőle.

A napokban már arról is beszélgettünk, vajon hogyan fogjuk levágni a füvet és ők hogyan segíthetnek ebben? Javasolták, hogy „Kisollóval is meg lehetne próbálni, hiszen ha mindenki segítene, akkor hamar készen lennénk vele!”. Kreatív ötleteik elgondoltatóak, kipróbálásra méltóak, és még több megválaszolásra váró kérdést tesznek  fel:

- Hogyan nőnek a fűszálak még akkor is, ha levágjuk a levelek felső  részét?

A gyerekekkel együtt azt szeretnénk, ha a sűrű, gyönyörű pázsitunk az otthont kereső apró rovarok, pókok számára menedéket, a madaraknak pedig élelmet nyújtana. Tavasszal pedig kiülhetünk a fűbe, akár heverészhetünk, futkározhatunk is, élvezhetjük közös munkánk gyümölcsét, nem feledve el felelősségünket sem!

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.