Gyermeksportok II. - A babaúszás fejlesztő hatásai

Katona Renáta | 2017-05-09 17:01

Az előző cikkben írtam arról, hogy a csecsemőkori reflexeknek le kell épülniük a kor előrehaladtával, ehhez képest sokszor olvastam, hogy a babaúszás a csecsemőkori reflexre, a búvárreflexre épül. Számomra így ellentmondásossá vált, ezért megkérdeztem Hanák-Üveges Anikót a Fejlsztőház egyik kiváló terapeutáját, a reflexek leépüléséről és a babaúszásról.

A babaúszás a reflexek megszűnését akadályozza vagy segíti?

A reflexek leépülését segíti minden arra irányuló mozgásforma, így az úszás is.
A reflexek leépítésén túl: a kóros tartás megelőzése, izomerősítés, tüdőkapacitás növelése, immunitás erősítése, közösségi- szociális nevelés, szülő-gyerek kapcsolat alakítása, javítása.

Külön kell választani, hogy babaúszásról, vagy úszásoktatásról beszélünk.

Babaúszás során különböző célokkal találkozunk. Többféle foglalkozásról beszélünk, ezek közül az egyik a Stoller-féle babaúszás. Én azért emelem ki ezt, mert ez a módszer az, ami odafigyel arra, hogy a kóros tartásokat ne tartsa fent, hanem leépítse, ezt a gyermek megfelelő testtartásával (szülő odafigyelésével) éri el, erre a víz alatti helyzetekben is nagy hangsúlyt fektet. Fontosak a kikapaszkodások és az izomzat megfelelő, de játékosan történő erősítése.
A cél, hogy 3 éves korra bizonyos úszáselemek beépüljenek és készséggé váljanak.
Úszásoktatás már egy általános, de célzott izomerősítés és koordinációjavítás.
Pl.: a gyors és a hátúszás segíti a bilaterális motoros koordináció (test két oldalának egymástól független mozgatása és a testközépvonal keresztezés) fejlődését.
A különböző úszásmozgások légzéssel történő összekapcsolása segíti a ritmus fejlesztését, mozgáskoordinációt.

Milyen problémákat okozhat egy-egy megmaradt reflex?

Idegrendszeri éretlenséget, iskolaéretlenséget, tanulási- beilleszkedési- magatartási zavarokat. Az idegrendszeri éretlenség kihathat a mozgás, a beszéd és az értelmi fejlődés bármely szakaszára, amely pszichés problémákkal is társulhat.

A szülők gyakran elutasítják a fent említett összefüggéseket, mondanál néhány példát, hogy a megmaradt reflexek hogyan befolyásolják a későbbi fejlődést, a mozgást és a tanulási képességeket?

Például a csecsemőreflexek közül pl. az ATNR reflex fennáll, akkor a gyerek feje jobbra fordul, a bal könyöke behajlik, vagy megrezdül.
Ha ez megmarad és a gyerek első osztályba bekerül, akkor pl. egy táblára írás során folyamatosan kicsúszik a vonalközből.
Ha a támaszkodási reakció nem alakul megfelelően, nem erősödik megfelelően a felső végtag, a kar, így a kézközépcsontok körüli izomzat és annak irányítása is nehezített. Így a ceruzafogása, írásnyomaték, és a csukló mozgása is beszűkültebb, görcsös.

Hogyan veheti észre egy szülő, hogy esetleg ilyen probléma van a gyermekével?

Elsősorban környezete (bölcsőde, óvoda, iskola, védőnő, háziorvos) visszajelzéseiből. Továbbá az otthoni élet során tapasztalt eltérésekből (viselkedés, étkezési- alvási szokások, kondicionálás stb.).
A mozgás, vagy beszéd késése, környezetétől eltérő lassúbb, vagy sokkal gyorsabb ütemű fejlődése is jelzésértékű lehet.

Mit tehet vagy hová fordulhat a szülő, ha ilyen probléma felmerül?

Elsősorban kérhet segítséget háziorvosától, védőnőjétől, illetve a gyermekét ellátó intézménytől (óvónő, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus stb.). A környezetéhez közel (persze nem a távolság számít) eső fejlesztőházaktól, amelyben komplex felmérést végeznek a szakemberek. Segítséget jelenthet, ha már van olyan család az ismeretségi körben, akik hasonló vizsgálatokat elvégeztettek. Sok esetben az internet is nagy segítséget jelent, bár az ott megjelent információkat célszerű ésszerűen kezelni.

Javasolsz-e bármilyen szűrést egészségesnek tűnő gyermekeknek is, s ha igen, milyen jellegűt?

A gyermekorvosok és védőnők manapság már nagyon sok mindenre felhívják a figyelmet. Ha javasolják, vagy valamiért (pl.: izomzati eltérés stb.) bizonytalanok a szülők, vagy csak általánosságban szeretnének informálódni, illetve a kötelező vizsgálatokon megjegyeztek valamit (pl.: kötöttebb csípő), akkor valamilyen fejlesztőházat keressenek meg.
Lehet izomállapot felmérése, mozgásállapot felmérése, beszéd és értelmi képességek, továbbá tanulási készségek felmérése.
Célszerű lehet esetleg a kötelező ortopédiai vizsgálaton túl az egy neurológus felkeresése.

Mint látható, a mozgás minőségi fejlődése meghatározza a gyermekünk jövőjét, ezért ne sajnáljuk sem az időt, sem az energiát és leginkább a figyelmet se, a gyermekünktől. Hallgassunk a megérzéseinkre, és ne dugjuk homokba a fejünket! Bátran keressünk olyan szakembereket, akik vagy megnyugtatnak bennünket, vagy szakszerű segítséggel hozzásegítik a gyermekünket, hogy az iskola a tanulás és a mozgás öröm legyen az életükben.

Minden sportfoglalkozás, minden mozgás jó hatással van az emberi szervezetre, így a gyerekekére is. A különböző sportágak különbözően hatnak a test egészére. Így nem lehetünk elég okosak, amikor sportágat válaszunk a gyermekünknek. A cikksorozat következő részében ez lesz a téma.

Olvasd el a cikk további részeit is:

Sportolás gyerekkorban - hogyan döntsük el, melyik sport a legjobb gyermekünk számára?
Gyermeksportok III. - bodyart és boot camp

Fotó: Dean Wissing/flickr