Gondolkoztál már azon, hogy Európa legtöbb népének van rokona? Azokra gondolok, melyeknek hasonló a kultúrájuk és nagyon hasonlít a nyelvük is. Ilyenek a nyugati- (pl. csehek, szlovákok), keleti- (ukránok, ruszinok stb.) és délszlávok (szerbek, bolgárok, horvátok stb.), vagy az újlatin nyelveket beszélők mindenféle ágazatai, mint az iberoromán (pl. portugál, spanyol, katalán), galloromán (pl. francia, északolasz), vagy a déli és keleti csoport tagjai. A germánok szintén nincsenek egyedül, náluk is rengeteg nyelvet számlál az északi (pl. norvég, svéd), nyugati (angol, ószász) vagy déli (német, holland stb.) csoport.
A finnugor (finn, vogul, számi stb.) nyelvek területi csoportosításánál mindjárt elakadunk, mert a közép-európai csoportba egyetlen nyelv tartozik: a magyar. A finnugor nyelveket ráadásul nagyon kevesen beszélik s ezek földrajzilag is távol esnek a magyar területektől. Mitöbb, a művelődéstörténészek egy része kétségbe vonja a finnugor nyelvcsalád létézését is. Így aztán nem nehéz belátni, hogy minden nép, amely körülöttünk él, mind kicsit más, mint mi: kezdődik ez a nyelvvel, de mást tekintenek rokonnak, más a kulturális (pl. zenei) világuk, és mást gondolnak még a jó ételről is. Itt jegyezném meg, utazni már csak ezért is érdemes!
Mégis, mondhatnánk, a lengyelek a barátaink. Valóban, de a nyelvük nyugati szláv, mely egyáltalán nem hasonlít a miénkre. Mint ahogyan az egyke gyerek testvérről álmodik, játszunk most el azzal a gondolattal, hogy létezik a környezetünkben egy másik nép, amely a magyarral egy nyelvcsaládba eső nyelvet beszél.
Történt egyszer, hogy Madridban egy gyorséttermbe sietve helyhiány miatt dominikaiak mellé telepedtem le. Hosszú perceken át furcsállva hallgatták ahogyan beszélek, de azért türelemmel viseltettek irántam, igyekeztek kommunikálni velem és bátorítani, gondolván, hogy ez a gyerek nem spanyol ajkú, de legalább próbálkozik. Elköszönéskor egyik megjegyezte: “a spanyolodon lenne mit fejleszteni!” Feltörő nevetéssel vágtam rá: „de hát én végig olaszul beszéltem!” Azért olaszul, mert ezt választottam Budapesten, hogy a románt el ne felejtsem, ha már korábban három évig volt szerencsém gyakorolni Moldvában.
Folytatva barangolásunkat a szinergiák és testvérnépek világában, ámulatomra történt olyan is egy doktori védésen Hollandiában, hogy az ugyan hollandul kezdődött, de a nemzetközi bizottság egy német anyanyelvű tagja egy számomra igen érthetetlen műsorrá változtatta: ő németül kérdezett, a védő pedig hollandul válaszolt.
Persze vannak kevésbé szívmelengető példák is. Ilyen volt, amikor portugál kollégám összefutott egy brazil ismerősömmel. Bár ők komolyan gondolták, én kívülállóként meghökkentem, de később kiválóan szórakoztam azon, ahogy nem győzték egymás portugálját szidni. Jut eszembe, amilyen könnyű lehet egy románnak egy olasszal vagy dominikaival szóba elegyedni, éppen olyan nehéz egy magyarnak – hogy feltehetően közelit említsek – egy finnel, udmurttal vagy bárki mással.
Ezekből az élményekből táplálkozva jutott eszembe az a gondolat, hogy a legismertebb magyar gyermekmondókák szavaihoz hasonlókat próbáljak találni. Ahol lehet, megpróbálom etimológiailag visszakövetni egy ismert eredőhöz és ebből igyekszem létrehozni egy olyan, a magyarban nem létező szót, amely egy képzelt rokon népnél akár ki is alakulhatott volna. Mivel nem vagyok nyelvész, a kísérletem a legkevésbé se tudományos, csupán játék a szavakkal. Játék, remélhetőleg kicsinek és nagyoknak.
Legyen hát a képzelt rokon népünk a mandzsár. A mandzsárok a szomszédos Mandzsáriában, a szintén rokon mondzsének közelében élnek. A játék kedvéért arra kérem a felnőtt olvasót, hogy először mindig a mandzsár mondókát olvassa, s ebből próbálja meg kitalálni a gyerek(ek)kel közösen a magyar megfelelőjét!
Reményeim szerint felnőtt és gyerek ezzel a kis játékkal együtt fantáziálhat arról, milyen is lenne, ha élnének környezetünkben hasonló nyelven beszélő népek. Vajon örülnénk vagy a hideg is kirázna az ismerősen csengő, mégis furcsa szavak hallatán?
Azt is remélem, hogy ez a kis gondolatkísérlet növeli a könnyed fejtörőre fogékony olvasó nyitottságát más népek és a nyelvtanulás iránt s talán rávilágít arra is, milyen hangzása lehet egy magyar(szerű) nyelvnek egy más anyanyelvű számára.
Jó szórakozást!
A nyomtatott verzió felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt érdekes, etimológiai magyarázttal is szolgál: https://www.amazon.de/-/en/Kelemen-Z%C3%A1dor-D%C3%A1niel/dp/B0BRNZBFC7/
A színes e-book akár kisebb gyerekekkel szülő-gyerek kitalálós játékra: https://kelemendaniel.gumroad.com/l/mandzsarmondokak-csaladinet
Kép: Kelemen Zádor Dániel
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)