Mikor adhatunk tehéntejet a kisbabának?

Hozzátáplálás - hogyan vezessük be a tejet?

A hozzátáplálás csecsemőkorban 6 hónapos kortól kezdhető, anyatejesen táplált csecsemők esetén 6 hónapig kizárólagos anyatejes táplálást javasol a gyermek-gasztroenterólgus.  Amennyiben egy-két hónappal korábban, a szoptatások között egyes ízekkel (pl. gyümölcsök) megismerkedik a baba, nem rossz, de fontos, hogy a lényegi bevitelt az anyatej jelentse. Tápszeres táplálás esetén is a gyümölcsök adását, majd a hozzátáplálás megkezdését 4-5 hónapos kortól ajánlják a szakemberek.

“A tej bevezetését a kicsik táplálkozásába a tejtermékek adásával lehet kezdeni és ezt is inkább csak egyéves kort követően javasoljuk. Például joghurt, kevés reszelt sajt, majd a későbbiekben a túró adását is lehet választani. Ezt követően lehet a tej bevezetését fokozatosan megkezdeni: kezdeti bevitelt forralt, vagy ételekbe főtt formában javasoljuk, példaul mint a puding, tejberizs” – mondja a szakember.

Csecsemőkorban a tehéntej bevitele nem ajánlott. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen 3 éves korig javasolják a mellőzését.

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma megterheli a babák emésztőrendszerét, haspuffadást, hasmenést, vérszékelést vagy esetenként székrekedést okozhat. A többletben bevitt nátrium terheli a kisbaba veseműködését, víz- és sóháztartását, ekkora fehérjebevitel is szükségtelen, terhelő. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztül történő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki.
 

Még éretlen a szervezet

“Az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló-képessége és bélrendszere is éretlen, ezért előfordulhat, hogy a csecsemő számára idegen fehérjék, átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el. Ezek következménye az allergiás tünetek kialakulása. Nemzetközi statisztikai adatok szerint az egyéves kor alatti gyermekek 25%-ban számítani lehet tejallergia kialakulására. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60%, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására. Azoknál a csecsemőknél, ahol a családban úgynevezett atópiás megbetegedés (pollenallergia, ekzema, asthma, tejallergia) fordul elő, mindenképpen ki kell tolni a tej bevezetését másfél-kétéves korra” – hívja fel a figyelmet a doktornő.

A legújabb táplálási irányelvek szerint is a tehéntej adása kitolódik másfél, kettő de akár hároméves korra. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított tápszereket, junioritalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványianyagokat is.

“A tehéntej bevezetésekor, ahogy már említettem, kezdetben a forralt, hőkezelt forma javasolt, mert ez könnyíti az emésztést, és részben roncsolja az eredeti fehérje, allergén szerkezetét. Ilyenkor is fontos az óvatossá, és az esetleges tejallergiára utaló tünetek felismerése” – hangsúlyozza a szakember.

A tejallergia tünetei
 

Változatosak a tünetek

A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak, vannak ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek  (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés, viszketés, légzészavart okozó gégevizenyő). A hányást, hasmenést kivéve ezeket a korai tüneteket ritkán látjuk csecsemőkorban.

A késői tünetek, mint a gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően alakulnak ki. Fiatal csecsemőkorban, de a későbbiekben is jellemzőek a hasi tünetek. Indokolatlan hasi görcsök, éjszakai felriadások, haspuffadás, hasmenés és súlyosabb esetben vérszékelés. Néha meglassult súlyfejlődés hátterében igazolódik tejallergia.

“A bőrtünetek a test bármely részén kialakulhatnak, esetenként gyorsan szűnnek. Ezek közé tartoznak az apróelemű kiütések, kiterjedtebb bőrből kiemelkedő allergiás bőrjelenségek, mint az urticaria. Kipirulhat a száj környéke, az arc, hiszen ezek a testrészek közvetlenül is érintkeznek a tejjel annak ivásakor. Ritkábban, de jelentkezhetnek légúti panaszok, visszatérő hurutosság, nátha, krónikus fülgyulladás, asthmaticus légzés” – mondja Lásztity Natália.

Forrás: Budai Gasztroenterológiai Centrum
Fotó: Jessica Merz / flickr