A hozzátáplálás titkai

A WHO jelenlegi ajánlása szerint szoptatni minél tovább, két éves korig, vagy akár azon is túl érdemes, amíg az anya és a baba is igényt tartanak rá, ez ugyanis az általános meggyőződéssel ellentétben nem csak kapcsolatuk elmélyítésében, kiegyensúlyozottságában, hanem az immunológiai védelemben egyaránt meghatározó szerepet játszik. Mindemellett azonban, kb. fél éves kortól az elsődleges tápanyagforrás szerepét fokozatosan az ételek veszik át.

„Egyéni hogy melyik babánál pontosan mikor ajánlott elkezdeni a hozzátáplálást, de azt szoktuk tanácsolni, hogy a 26. hétnél tovább ne nagyon várjanak vele a szülők. Ez elsősorban minőségi dolog, nem az a fontos, hogy nagy mennyiséget egyen a baba az első hetekben, de az anyatej, vagy a tápszer jó, ha kiegészül szilárd ételekkel is, hiszen eddigre kiürülnek a pici vasraktárai és ezt pótolni kell! Fontos az is, hogy ne kezdjük túl korán! Figyeljük meg a babát: ha például megtartja a fejét, hason kitolja magát a kis kezével, érdeklődik az ételek iránt, az mind annak a jele, hogy fizikailag is megérett a feladatra” - magyarázta a szakember.

Mire figyeljünk?

A hozzátáplálás során a szülőknek és a babáknak is megvannak úgymond a saját feladataik: a szülőké, hogy a lehető legideálisabb körülmények között, naponta többször kínáljanak, koruknak megfelelő állagú és összetételű ételeket a babáknak, a babáké pedig hogy eldöntsék, a felkínált lehetőségekből mit és mennyit fogadnak el. Ha ezek a feladatkörök jól elkülönülnek, és a szülők nem próbálnak ráerőltetni bizonyos ételeket a gyermekre, hanem hagyják, hogy a maga döntése, kedve szerint, a saját tempójában kóstolja meg azokat, akkor a nehezebb időszakokon is könnyebben túl lehet lendülni.

„Azt azért jó, ha tudják a szülők, hogy egy-egy ételt 10-15-ször is kell kóstoltatni, tehát folyamatosan újra próbálkozni, hiszen az anyatej, a tápszer íze teljesen más volt és kell egy kis idő, mire ezeket az új ízeket megszokják a babák. Emellett érdemes a kínálás eszközeire és körülményeire különös figyelmet fordítani, mert sokszor ezekben rejlik a siker titka. Sokan például nem is gondolnák mennyire fontos az, hogy milyen pózban ül a kicsi evés közben, pedig amíg bizonytalanabbak és arra figyelnek, hogy a stabilitásuk meglegyen, bizony nagyon nehéz még arra is koncentrálniuk, hogy mi zajlik éppen a szájukban. Elutasításhoz vezethet az is, ha nem ideális hőmérsékletű, vagy nem a korának megfelelő, például annyira apróra vágott étellel kínáljuk, amit még nem tud megfogni.”

A legfrissebb ajánlásoknak köszönhetően, mára elég nagy szabadságot kapnak a szülők, ami az ételek bevezetésének sorrendjét illeti. Egy-két általános szabály azért továbbra is érvényben maradt, többek között például az, hogy az olajban sült finomságokat kerülni kell, és törekedni inkább a sütőben való elkészítésükre. Érdemes észben tartani a fulladásveszélyt jelentő ételek listáját is, ilyenek például a kerek élelmiszerek, mint a koktélparadicsom, vagy a szőlőszem egészben, a nyers és kemény ételek, az olajos magvak és a cukorkák. A kerek darabokat félbe vagy negyedbe vágva, a kemény nyers zöldséget, gyümölcsöt, például a répát vagy az almát párolva, később pedig reszelve, az olajos magvakat darálva, a muffinba, zabkásába belekeverve adhatjuk nekik, a kemény cukorkákat pedig négy éves korig tanácsos teljesen elkerülni.

Ez sem, az sem, amaz sem…

A babák, kicsi- és nagygyerekek étkezésével kapcsolatban az egyik leggyakoribb probléma a válogatósság, szinte minden szülő megküzd ezzel az akadállyal legalább egyszer a gyermek fejlődése során. A szakember elmondása szerint azonban tudatos hozzátáplálással ez is javarészt megelőzhető, leküzdhető.

„A válogatósság kialakulásában egyértelműen meghatározó szerepet játszanak a gyermek hozzátáplálás során, sőt, a magzati korban és a szoptatás alatt szerzett élményei, tapasztalatai. Mivel a magzatvíz és az anyatej íze is változik az ételektől függően, segíthet, ha változatosan eszik az édesanya, így már ekkor többféle aromával találkozhat a kicsi. A hozzátáplálás folyamán az első másfél év a legkritikusabb időszak, ez alatt az a cél, hogy erőltetés nélkül, a lehető legtöbb ízzel, állaggal ismertessük meg a babát. Ne hagyjuk, hogy az ételek leszűküljenek a kedvenceire, amiket először elfogadott, hanem folyamatosan kínáljuk őt korábban elutasított dolgokkal is, így tulajdonképpen állandóan bővítve a szeretett ételek listáját.”

Allergénekkel az allergiák ellen

A helyes, változatos táplálkozást tényleg nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen a kisgyermekek étrendje a későbbi, felnőttkori egészségüket is meghatározza, olyannyira, hogy a megfelelő ételek kínálásával akár bizonyos krónikus betegségek, allergiák kialakulása is megelőzhető, késleltethető.

„Pár évvel ezelőtt az volt az általános iránymutatás, hogy egy éves korig ne adjunk semmi gyakori allergént a piciknek, azonban a legújabb kutatások hatására, melyek bizonyították, hogy ezzel igazából pont az ellenkezőjét érjük el, mint szeretnénk, most történt egy szemléletváltás. Azon babák körében ugyanis, akik egy éves korukig nem kaptak például földimogyorót, sokkal magasabb volt a földimogyoró allergiások száma, mint azoknál, akik igen. Mindezeken alapulva jelenleg az a javaslat, hogy egy éves korig a potenciális allergéneket, tehát a tej-, tojás-, szója-, hal-, földimogyoró- és a búzafehérjét is mindenképp vezessük be a gyerekek étrendjébe, kivéve akkor, ha valamiért magasabb rizikócsoportba tartoznak allergia szempontjából. Ilyen esetekben szakorvossal kell egyeztetni arról, hogy milyen módon és mikor adjunk nekik allergéneket, hiszen lehet, hogy ez még egy picit előbb, már 6 hónapos kor előtt szükséges, akár kórházi körülmények között.”