Sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy hiába mondja például a WHO (Egészségügyi Világszervezet), hogy 6 hónapig kizárólag anyatejjel (vagy ennek hiányában tápszerrel) tápláljuk a gyermekünket, sok gyermekorvos, vagy védőnő a mai napig ajánlja, hogy kezdjük már meg 4 hónapos korban.
De akármikor is kezdjük, az általában elmondható, hogy a legtöbb anyuka nagy gonddal választja ki az első almát, krumplit, bármit, amit elkészít gyermekének. Vagy az első előre csomagolt pürét, amit a gyermeke el fog fogyasztani. Az első hetekben szinte biztos, hogy csak zöldséget, gyümölcsöt, esetleg csirkehúst kap a gyermek – azt is gondosan válogatva és előkészítve.
Aztán a gyermek növekszik, egyre többet és többször kér, és az anyukák sokszor váltanak. Kézbe veszik a „jól megszokott” babapiskótát, a túrós desszertet, a mackós piskótát, belereszelik a háztartási kekszet az almába. Egyre többször nyúlnak az előre csomagolt édességhez, mert a gyermek éhes, kell valami tízóraira, és amúgy is – mi is ezt kaptuk gyerekként. Azt sajnos nagyon kevesen nézik meg, hogy miket is adnak annak a - még alig kifejlett - emésztőrendszernek.
Cukor, guargumi, tartósítószerek, xantángumi, és társaik. Megannyi olyan összetevő, amire egy felnőtt szervezetnek sincs semmi szüksége. Nemhogy egy alig pár hónapos vagy éves gyermeknek.
Persze, mi is ezen nőttünk fel és semmi bajunk. Örüljünk neki! De tekinthetünk a gyermek érkezésére úgy is, mint egy új kezdetre a saját életünkben is. Egy új élet, amiben mi is odafigyelünk arra, hogy mit eszünk. A legjobbat akarjuk a gyermekünknek, és mivel sokáig szeretnénk vele lenni, így magunknak is.
Ez tényleg csak odafigyelés kérdése. Még ha nem is teljes kiőrlésű, vagy teljes értékű gabonából készült terméket készítünk, (egy éves kor alatt egyébként sem ajánlják), akkor is sokkal egészségesebb egy otthon, pár összetevőből elkészített étel, süti, nassolnivaló, mint szinte bármelyik előre csomagolt. És így árban tulajdonképpen lehet, hogy jobban jövünk ki. Persze ha az anyuka tudatosan keres, ma már lehet találni olyan pékségeket, akik tényleg abból a pár összetevőből készítik a kenyeret, amiből kell, vagy kézműveseket, akik a nassolnivalókat nem kavarják össze ízfokozókkal, de ezek általában tényleg lényegesen drágábbak, mint például az otthon készített.
Természetesen az idő az, amivel leginkább gazdálkodni kell. És az tényleg nem egyszerű egy, két vagy akár több gyermek mellett sem. De a sütés-főzés lehet közös móka. Vagy este, miután a gyermek elaludt, elő lehet készülni a másnapi menüre, hogy akkor már tényleg csak pár perc legyen, amit foglalkozni kell vele. Külön lépésekre is lehet bontani egy sütést/főzést, és akkor persze hosszabb idő alatt, de ugyanúgy elkészül a finomság.
Nem egyszerű. Gondolkodást, elszántságot, és időt igényel. De amellett, hogy a legjobbat adjuk a gyermekünknek, mi is hasznot húzhatunk belőle. Sok anyuka küzd a kilókkal szülés után - erre is megoldás lehet, ha nem az előre csomagolt élelmiszereket választja, hanem egészségtudatosabban készíti az ételeit. De megannyi betegségnek is elejét lehet venni, ha odafigyelünk arra, hogy mit eszünk és iszunk.
Olvasd el a másik 2 részt is!
Valamint ezeket a cikkeinket:
Hozzátáplálás: A leggyakoribb táplálási hibák, amiket a szülő elkövethet a baba etetése során
10 dolog, amire fel kell készülnöd, amikor megkezded a hozzátáplálást
Hozzátáplálás és babareceptek- a legfontosabb tudnivalók a baba etetéséről
Mi az a BLW?- A védőnő tanácsai az igény szerinti hozzátáplálásról
Fotó: Yan Krukov-tól a pexels.com-on
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)