Milyen az egészség szempontjából ideális szék?
Singola Edit [cikkei] - 2008-07-03
Otthonunk tárgyai, berendezésünk mind bennünket jellemeznek, hiszen saját környezetünket alakítjuk ki velük. Ezeknek a tárgyaknak kettős funkciójuk van: gyakorlati és esztétikai céloknak kell megfelelniük. Az ülőbútornak, a tartalom és a forma egysége mellett rendkívül fontos rendeltetése van, mégpedig az, hogy egészséges ülést biztosítson.
Valószínűleg már az őskorban kialakított a megfáradt ember, ülésre és pihenésre alkalmas eszközöket a természetben talált tárgyakból. Ahogy az evolúció során finomodtak az eszközök, úgy változtak a test arányainak és a pihenés igényeinek megfelelően az ülőhelyek is. A neves építészek szinte mindegyike megalkotta a maga székét, amely talán jobban összeforrt nevével, mint egy-egy híres épülete. Van ugyanis valami kivételes a székben, amely a mindennapiság ellenére a tervezői eredetiség tárháza. A szék megalkotásakor közvetlen módon kell szembesülnie a tervezőnek az emberrel, hiszen a szék a személyes élettér része, és az ember rendkívül sokszínű élettevékenységi körben teremt vele szoros kapcsolatot, legyen az a munka, a pihenés vagy a szórakozás világa.
Más megközelítésből a szék és mindenféle ülőbútor, ahogyan Le Corbusier is vallotta – „a ház voltaképpen egy lakógép, a karosszék voltaképpen ülőgép”-, egy ülőgép kell, hogy legyen. Az emberi test arányait és az üléssel kapcsolatos követelményeket kell követnie. A különféle tevékenységek során más és más testhelyzetet veszünk fel, a korszerű széken ennek megfelelően ajánlatos állítani a magasságon, háttámlán és a dőlésszögön.
Nincs olyan ülőbútor, amely a mindennapi életben előforduló összes igénynek és élethelyzetnek megfelelne. Egy szék funkciója abban merül ki, milyen igényeket próbál kielégíteni. A dinamikus ülés és a mozgással járó pihenés mellett kímélnie kell a hátat és lehetővé tennie az egyenes testtartást, biztosítva ezzel a gerinc védelmét. Az ülés akár íróasztalnál, autóban vagy kényelmes fotelben történik, civilizációnk típusos testhelyzetévé vált, de a gerinc szempontjából elég kedvezőtlen, ezért fontos, hogy figyelmet fordítsunk az ülőbútorra.
Az európai székek magassága általában azonos norma szerint készül. Ennek alapja a lábszár átlagos magassága. De ami egy 170 cm magas embernek ideális, az egy alacsonyabb vagy magasabb számára nem. A szék magassága akkor tökéletes, ha üléskor a comb vízszintes helyzetű és a térdet 90-100 fokban be lehet hajlítani.
Néhány konkrét példa az anatómiailag megfelelő székre:
- az irodaszék: az állíthatóság ennél a típusnál alapvető követelmény. A szék elülső peremének padlótól számított magasságát úgy kell beállítani, hogy az azonos legyen a széket használó személy lábszárának hosszúságával. A szék ülőfelszíne vízszintes legyen, de előnyös, ha az ülőlap előredönthető 15 fokot, ugyanakkor a csúszást megakadályozza. Az elülső pereme legyen lekerekített, hogy ne nyomja a combot. A háttámla idomuljon a test formájához, magassága állítható legyen és támassza meg a gerincet a medence felső részén. A háttámlán függőleges és vízszintes irányban is kis előre boltosulásnak kell lennie. A szék stabilitását legjobban az ötágú csillagban elhelyezkedő, lehetőleg guruló lábak biztosítják.
- Otthoni szék: amelyet étkezés, barkácsolás közben használunk. A szék magasságát a testmagasság és az asztal magassága alapján kell meghatározni. Gyerekeknél szokásosa lábtartó használata is. Az ülőfelszínnel szemben támasztott követelmény hasonló, mint az irodaszéknél. Akkor biztosított a kényelmes ülés, ha a felszíne domború. A széklábak ne tapadjanak a padlóhoz, könnyen mozgathatók legyenek.
- Fotel, pihenőszék: pihentető és kényelmes ülést biztosítson olvasás, beszélgetés, zenehallgatás és tévézés közben. Ülőfelszíne jó kárpitozás esetén hátrafelé lejt maximum 15 fokos szögben, és a felülete nem csúszós. Ülőmélysége olyan, hogy szabad helyet biztosít a térdhajlat és a fotel pereme között. Az ülés magassága általában 38-42 cm között megfelelő. A háttámla kiképzése előredomborodó legyen, semmiképp sem bemélyedő.
- Az autóülés: sokan órákon át vezetnek, ezért fontos a beállítása. Az ideális autóülés háttámlája szintén hátrafelé dől kb. 30 fokot, teljesen alátámasztja a combot, valamint megtámasztja az ágyéki gerincet és a tarkót is.
A funkcionalitáson kívül más tényezők is befolyásolják az ülőbútor iránti igényt, például a nem és a kor. A férfiak inkább az erős, angol típusú széket, foteleket kedvelik, míg a nők a kecsesebb, könnyebb stílusokat. A fiatalok hamarabb választanak design széket, míg az idősebbek maradnak a hagyományos, kényelmes, elnyűtt foteleknél. A nagyszülők és a kismamák kedvencét sem hagyhatjuk ki, a hintaszéket, de meg kell említeni a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő tolószéket is, amelyből először a Thonet cég gyártott.
A rendkívüli kínálatnak köszönhetően mindenki a saját ízlésének és kívánalmának megfelelően választhat ülőbútort. De a döntés során egészségünk megóvása érdekében, vegyük figyelembe a fenti szempontokat is.
Más megközelítésből a szék és mindenféle ülőbútor, ahogyan Le Corbusier is vallotta – „a ház voltaképpen egy lakógép, a karosszék voltaképpen ülőgép”-, egy ülőgép kell, hogy legyen. Az emberi test arányait és az üléssel kapcsolatos követelményeket kell követnie. A különféle tevékenységek során más és más testhelyzetet veszünk fel, a korszerű széken ennek megfelelően ajánlatos állítani a magasságon, háttámlán és a dőlésszögön.
Nincs olyan ülőbútor, amely a mindennapi életben előforduló összes igénynek és élethelyzetnek megfelelne. Egy szék funkciója abban merül ki, milyen igényeket próbál kielégíteni. A dinamikus ülés és a mozgással járó pihenés mellett kímélnie kell a hátat és lehetővé tennie az egyenes testtartást, biztosítva ezzel a gerinc védelmét. Az ülés akár íróasztalnál, autóban vagy kényelmes fotelben történik, civilizációnk típusos testhelyzetévé vált, de a gerinc szempontjából elég kedvezőtlen, ezért fontos, hogy figyelmet fordítsunk az ülőbútorra.
Az európai székek magassága általában azonos norma szerint készül. Ennek alapja a lábszár átlagos magassága. De ami egy 170 cm magas embernek ideális, az egy alacsonyabb vagy magasabb számára nem. A szék magassága akkor tökéletes, ha üléskor a comb vízszintes helyzetű és a térdet 90-100 fokban be lehet hajlítani.
Néhány konkrét példa az anatómiailag megfelelő székre:
- az irodaszék: az állíthatóság ennél a típusnál alapvető követelmény. A szék elülső peremének padlótól számított magasságát úgy kell beállítani, hogy az azonos legyen a széket használó személy lábszárának hosszúságával. A szék ülőfelszíne vízszintes legyen, de előnyös, ha az ülőlap előredönthető 15 fokot, ugyanakkor a csúszást megakadályozza. Az elülső pereme legyen lekerekített, hogy ne nyomja a combot. A háttámla idomuljon a test formájához, magassága állítható legyen és támassza meg a gerincet a medence felső részén. A háttámlán függőleges és vízszintes irányban is kis előre boltosulásnak kell lennie. A szék stabilitását legjobban az ötágú csillagban elhelyezkedő, lehetőleg guruló lábak biztosítják.
- Otthoni szék: amelyet étkezés, barkácsolás közben használunk. A szék magasságát a testmagasság és az asztal magassága alapján kell meghatározni. Gyerekeknél szokásosa lábtartó használata is. Az ülőfelszínnel szemben támasztott követelmény hasonló, mint az irodaszéknél. Akkor biztosított a kényelmes ülés, ha a felszíne domború. A széklábak ne tapadjanak a padlóhoz, könnyen mozgathatók legyenek.
- Fotel, pihenőszék: pihentető és kényelmes ülést biztosítson olvasás, beszélgetés, zenehallgatás és tévézés közben. Ülőfelszíne jó kárpitozás esetén hátrafelé lejt maximum 15 fokos szögben, és a felülete nem csúszós. Ülőmélysége olyan, hogy szabad helyet biztosít a térdhajlat és a fotel pereme között. Az ülés magassága általában 38-42 cm között megfelelő. A háttámla kiképzése előredomborodó legyen, semmiképp sem bemélyedő.
- Az autóülés: sokan órákon át vezetnek, ezért fontos a beállítása. Az ideális autóülés háttámlája szintén hátrafelé dől kb. 30 fokot, teljesen alátámasztja a combot, valamint megtámasztja az ágyéki gerincet és a tarkót is.
A funkcionalitáson kívül más tényezők is befolyásolják az ülőbútor iránti igényt, például a nem és a kor. A férfiak inkább az erős, angol típusú széket, foteleket kedvelik, míg a nők a kecsesebb, könnyebb stílusokat. A fiatalok hamarabb választanak design széket, míg az idősebbek maradnak a hagyományos, kényelmes, elnyűtt foteleknél. A nagyszülők és a kismamák kedvencét sem hagyhatjuk ki, a hintaszéket, de meg kell említeni a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő tolószéket is, amelyből először a Thonet cég gyártott.
A rendkívüli kínálatnak köszönhetően mindenki a saját ízlésének és kívánalmának megfelelően választhat ülőbútort. De a döntés során egészségünk megóvása érdekében, vegyük figyelembe a fenti szempontokat is.
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Következő hír
A lecitin mint a vitalitás forrása
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: