SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyermeket tervez? Lazítson!

Családinet [cikkei] - 2013-05-27
Újabb vizsgálat igazolja a stressz és a teherbeesés elmaradása közti kapcsolatot. A szervezet fokozott igénybevétele miatt a gyulladásos folyamatokra jellemző akut fázis fehérjék, így emelkedett koncentrációban CRP is megjelenhet, ez pedig csökkentheti a fogantatáshoz nélkülözhetetlen progeszteron mértékét.

Ezerarcú fenyegetés
A stressz számtalan szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy több betegség kialakulásában szerepet játszhat. A pszicho-, neuro-, endokrin-, és immunrendszer kölcsönhatásait már az 1900-as évek elején felfedezték – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás egyik megalapítója már ekkor hét olyan kórképet sorolt fel, melyek kialakulásában a stressz is lényeges szerepet tölt be. A gyomorfekély, idült vastagbél-gyulladás, magasvérnyomás, neurodermatitisz, asztma, ízületi gyulladás és a pajzsmirigytúltengés mellett azonban ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy pszichoszomatikus tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. A stressz tehát az egész szervezetre hatással van, így a túlzott hajtás a hormonrendszert, vagy akár az immunrendszert sem kíméli. Egy, az American Journal of Human Biology folyóiratban közölt vizsgálatból az is kiderül, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, így csökkentve a fogantatás esélyét.

Terhesség és progeszteron
Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológus professzor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe. A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteron szint közt. A CRP emelkedésével a résztvevők szervezetében kimutatott hormon mértéke csökkenést mutatott. Az eredmény tehát alátámasztotta a széles körben ismert - az elhúzódó stressz és az extrém igénybevétel (háború, leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) és a petefészek csökkent működése közötti kapcsolatot. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva, ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. A hormon csökkenésének tehát egyértelmű következménye, a fogantatás elmaradása, ill. a terhesség megfelelő lezajlása.

Stressz és CRP
A C-reaktív fehérje (CRP) egy olyan – akut gyulladásos folyamatokban megjelenő – fehérje, mely jól és könnyen mérhető, a folyamat kezdetekor már hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan lecsökken a vérszintje, és ezáltal a beindult folyamatok aktivitásának jelzésére képes lehet. Stressz, gyulladásos reakció, immunológiai aktivitás, fertőzés kapcsán számos, száz fölötti ilyen aktivitási marker ismert, mint a CRP, ennek mérésére éppen egyszerűsége és jól kezelhetősége miatt esik a választás. Emelkedése alapján az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére is következtetni lehet.

Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt- és cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti. Egyetemi kutatások szerint a teljes kiőrlésű élelmiszereket fogyasztóknál jóval alacsonyabb volt krónikus gyulladást jelző markerek - így a C-reaktív fehérje - aránya is.

www.immunkozpont.hu

Kép: Jomphong, freedigitalphotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja