SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Szemjóga minden nap - 1. rész

Bozsó Zsuzsanna [cikkei] - 2011-03-07
Sokat számítógépezel, munkád, szabadidőd monitor elé köt? Estére ég és szúr a szemed, megfájdul a fejed! Nem látsz jól messzire, esetleg közeli munkánál homályosodnak el a betűk? Ahogy telnek az évek egyre messzebbre tartod az olvasni valót? Nem kell így lennie!

Ez egy olyan cikksorozat a szemjógáról, amely sok gyakorlattal és jó tanáccsal, szolgál látásunk megőrzése, illetve javítása érdekében. Ne feledd el, miután elolvastad, a gyakorlatokat Neked kell elvégezned, életmódodban a változtatásokat Neked kell megtenned!!A szemjóga komplex öngyógyító módszer, megfelelő lazítás után megtornáztatjuk, és megerősítjük a szemizmokat. Légző gyakorlatokkal és az akupresszúrás pontok kezelésével fokozzuk a vérkeringést, gyógynövények, gyógyfüvek használatával, helyes nézési szokások kialakításával javítjuk látásunkat.

Szemünk anatómiai felépítése:
Ahhoz, hogy értőn tudjuk kezelni magunkat, legalább dióhéjban, de ismernünk kell szemünk felépítését, és működését.  

szemanatomia

A szemgolyó kb. 2,5 cm átmérőjű, kissé lapított gömb alakú test, a szemüregben.
A szemgolyó három burokból áll:

 1. Külső burok  - feladata a szem védelme.
A rostos, kötőszövetes ínhártya, melyet szemfehérjeként ismerünk. A szem belsejében uralkodó nyomás tartja feszesen. Idős korban a lerakodó zsírszemcséktől sárgás színű lesz. Elülső nyílásába óraüveg szerűen illeszkedik a szaruhártya. Teljesen átlátszó, érzőideg végkészülék, ez biztosítja, hogy a leggyorsabb szervünk. CORNEA REFLEX, a legkisebb érintésre is zárul. A szaruhártya egyenetlensége fénytörési hibát, asztigmiát okoz. Tünete a homályos látás, fejfájás, a szem gyors elfáradása távolra, és közelre jelentkezhetnek a panaszok.

2. Középső burok - feladata a táplálás, ezért gazdag érhálózattal rendelkezik.
Iris, (szivárványhártya), kettős beidegződésű. A benne lévő pigment sejtek száma és elrendeződése adja a szemünk színét. Ha kevés a pigment sejt, áttűnnek az alatta lévő erek, piros színt kölcsönözve a szemnek, ők az albínók.

Pupilla, a szivárványhártya közepén elhelyezkedő kb. 4 mm átmérőjű kerek nyílás, mely a szembe érkező fényerőt szabályozza. Sötétben kitágul, világosban összeszűkül. Ezt a mozgást, a szivárványhártyában elhelyezkedő gyűrűs izom végzi. Sugártest, mely kettős szerepet tölt be. Érfonatai termelik a csarnokvizet (tápláló folyadék), és fontos szerepe van a szemlencse formájának szabályozásában.

Szemlencse, kétszer domború (bikonvex) test, a szem fő fénytörő közege, közvetlenül az Iris (szivárványhártya) alatt fekszik. Elhomályosodása, a szürkehályog.

3. Belső burok - ingerfelvevő funkcióval rendelkezik.
Ez az ideghártya, vagyis a retina, melyben fényérzékeny receptorok vannak. A csapok és pálcikák felveszik és átalakítják a fényingert idegi ingerületté, hogy a látóideg az agykérgi központba továbbíthassa. A retinán, a sárga folt közepén a Fovea centralisban fordított, kicsinyített, éles képet kapunk. A retina jó működéséhez nagyon sok tápanyagra, oxigénre van szüksége. Tartós oxigénhiány vakságot okoz.

Szemmozgató izmok a megfelelő szemmozgáshoz.
Szemgolyónk mozgatását hat pár különböző izom végzi, négy egyenes, két ferde. A két szemgolyónk mozgása optimális esetben rendezetten és egyszerre működik.
A szemmozgató izmok a szemüreg falán erednek és a szemgolyón tapadnak. Jelentős feladatot kapnak látásélességünk megőrzésében, illetve annak javításában.

A fény fontos szerepet tölt be életünkben. A fény hordozza számunkra a vizuális információt. A fény természetes közegünk, mégis sokan vannak, akiknek fájdalmat okoz a fény, esetleg fényérzékenyek lesznek. Ilyenkor kerül elő a napszemüveg, vagy kezdünk el hunyorogni, amitől megfeszülnek a szemizmok, és nem utolsó sorban a szem körüli szarkalábak is elmélyülnek.

A napszemüveg viselését ne vigyük túlzásba. Mivel sötét ernyőt vonunk a szemünk elé, a pupilla nagyra tágul, beengedve ezzel a nap káros sugárzását, emellett pupillareflexünk működését is ellustítja. Orvosi javaslatra viseljük, különben szélsőséges esetben hordjunk csak napszemüveget, és az is UV szűrős legyen, vakító hó, vagy erős napsütésben, autóvezetés közben. Szoktassuk szemünket a napfényhez, erősítsük meg gyakorlatokkal.

A következő gyakorlat segít, hogy fokozatosan a fényhez szoktassuk szemeinket, hogy ismét élvezhessük a napfényt.

Napoztatás:
Fordítsuk arcunkat a nap felé úgy, hogy a sugarak egyenesen a csukott szemhéjra essenek. Azonnal kezdjük el forgatni fejünket lassan egyik oldalról a másikra. Csukott szemhéjunk alatt mozgassuk szemünket fel-le, mintha pislognánk. Közben ne vegyünk néhány mély, lassú lélegzetet.

Amennyiben a szemünk előtt zöld fény jelenik meg, hagyjuk abba a gyakorlatot, és palmírozással (tenyerezéssel) lazítsuk ki szemünkből a feszültséget. (lásd előző cikk)
Télen, vagy borult időben „egezhetünk”. A gyakorlatot hasonlóan végezzük, de most nyitott szemeinkkel pislogunk az ég felé, miközben folyamatosan forgatjuk a fejünket. Esőben, bent a szobában, infra lámpát is használhatunk, ilyenkor két méterre állítsuk a lámpát, és természetesen SOHA NE NÉZZÜNK BELE A KÖZVETLEN FÉNYFORRÁSBA.! NE NAPOZTASSUK A SZEMÜNKET SZEMÜVEGBEN VAGY KONTAKTLENCSÉBEN! SZEMÜNKET FOLYAMATOSAN ZÁRVA KELL TARTANI!

Következő lépés, hogy a napoztatást és palmírozást felváltva végezzük. Leghatékonyabb, ha 2-2 percet, háromszor ismételve, idővel, ahogy mindjobban hozzászokik a fényhez a szemünk, fokozatosan növelhetjük a napoztatás időtartamát.


    Kellemes gyakorlást kívánok!

 

Fotó: Guiri R. Reyes: Eye

Szemjóga minden nap - 2. rész

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?

A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja