Kávékultúra
Családinet [cikkei] - 2008-07-18
A közel-keleti nomád törzsek kedvelt italát, a "kahweh-t", vagy ahogy jobban ismerjük, a "kávét" immár több mint ezer éve fogyasztja az emberiség. Magyarországon a leggyakrabban fogyasztott ital a kávé: napi gyakorisággal a fogyasztók 50%-a issza.
A magyar fogyasztók 40%-a elsősorban röviden és erősen szereti inni a kávét. Hazánkban a kávé népszerűségét persze nem csak a fogyasztás magas mértéke, de az is jól mutatja, hogy 100 emberből 68 ideális ajándéknak tartja a kávét és folyamatosan nő azok száma, akik szívesen isznak egy-egy csésze feketét otthonukon vagy munkahelyükön kívül, akár vásárlás közben vagy azt követően is. Ezt a szokást felismerve alakította ki „kávékultúra-központ” üzlethálózatát a Tchibo, a MOM Park Bevásárlóközpontban.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.
Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.
A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
.jpg)
Családinet hozzászólások:
Előző hír
A kapcsolati függőségen innen és túl
Következő hír
Életigenlő Női Bölcsesség
LEGOLVASOTTABB
Letartóztatták a holtan talált berekfürdői kisfiú anyját
Elrendelte a bíróság szerdán a holtan talált berekfürdői kisfiú német állampolgárságú anyjának letartóztatását - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség az MTI-vel.
Kegyetlen bántalmazás a csepeli technikumban: diákok kínozták meg fiatalabb társukat
Négy 19 éves diák brutális módon bántalmazta 15 éves iskolatársát a csepeli Weiss Manfréd Technikumban. Az eset során a fiút megverték, lekötözték, majd vízzel fojtogatták.
Közeledik a tavasz, gyakoribb a migrén?
A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.
Tragédia az arizonai tavon: négy hónapos csecsemő hunyt el az extrém hőség miatt
Egy családi hajókirándulás tragédiába torkollott Arizonában, amikor a négy hónapos Tanna Rae Wroblewski életét vesztette a szélsőséges hőmérséklet következtében. Az eset rávilágít a hőség veszélyeire és a megelőzés fontosságára.
A tavaszi UV-sugárzás elleni védekezés fontossága
A tavasz beköszöntével az éghajlat változása mellett a napsugarak intenzitása is fokozatosan növekszik. Bár sokan a nyári hónapokkal társítják az erős napfényt és a lehetséges bőrkárosodást, már a tavasz elején is jelentős UV-sugárzási értékek érhetők el. E blogbejegyzés célja, hogy részletesen ismertesse az UV-sugárzás tudományos hátterét, annak hatását a bőrre és a szemre, valamint bemutassa a megelőző intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetjük a hosszú távú károsodásokat.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: