Ne csak edd, kend is!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-06-20
Az élesztő a kenyér és egyéb kelt tésztákhoz használt legnépszerűbb erjesztő adalék. Élesztő nélkül a liszt és a víz keverékének megsütéséből csak egy lapos valami lenne. Ki ne ismerné? De sok minden másra is alkalmas.
A reformtáplálkozás hívei arra biztatnak: együnk inkább élesztő nélküli kenyeret! Hiszen - állítják - a gyomrunkban ugyanúgy megnő a térfogata, mint kelesztés közben, hasonlóan erjedésnek indul, aminek kellemetlen, sőt káros hatásai lehetnek. Van kínálat az élesztő nélküli péksütikből is, valóban - ha nem is olcsók - nagyon finomak, laktatóak. A pászka, vagy macesz, azaz a kovásznélküli kenyér vagy lepény is helyettesítheti különben a kenyeret. Ha valaki mindenképp élesztő ellenes.
De mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Kenyérre pástétomkéntDe mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Hogyan készül? Felverünk két egész tojást, teszünk bele 3 evőkanálnyi zsemlemorzsát, és hagyjuk kissé duzzadni. Közben pici zsiradékon pirítsunk világosra egy közepes nagyságú, apróra vagdalt vöröshagymát, tehetünk hozzá pár gerezd fokhagymát is, majd keverjük bele a tojásba áztatott zsemlemorzsát és az előzőleg másfél deci tejben felfuttatott 5 dkg élesztőt. Kevergetve kis lángon 8-10 percig összedolgozzuk. A tűzről levéve sóval, borssal, édes-nemes paprikával és mustárral, petrezselyemzölddel, borsikával ízesítjük. Ha híg, tegyünk hozzá még zsemlemorzsát, ha azonban sűrű, egy kevés olívaolajat. Hűtsük le, majd bármilyen zöldséggel megspékelve kenhetjük kenyérre, mint bármely más hideg pástétomot. Így már sokkal finomabb.
Bőrre, hajra
Bőrre is használhatjuk, no nem a pástétomot, hanem a belőle készült pakolást. Főleg zsíros bőrűeknek tesz jót. Kevés élesztőt langyos tejjel vagy kefírrel elkeverünk és felvisszük a bőrre. Ha száradás után nem mossuk le, dörzsöléssel egyben a bőrradírozást is kipipálhatjuk. Egy evőkanálnyi élesztőt elkeverünk kevés vízben, és a hajvégekre kenjük. 20 percig rajta hagyjuk, majd jó alaposan leöblítjük. Ettől könnyen fésülhető lesz a haj.
Családinet hozzászólások:
Következő hír
Keveset tudunk az eredetéről, de nagyon szeretjük
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Tények és tévhitek a máj méregtelenítéséről
Év elején sokakban felmerül az úgynevezett májméregtelenítés gondolata, különösen néhány átmulatott éjszaka után. De vajon valóban méregteleníthető a máj? Megvédhetjük-e a májunkat a károsodástól és ha igen, mit kell ehhez tennünk? Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adott hiteles válaszokat a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: