"Kettő helyett lélegzünk”
"A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítő foglalkozások, vagy a kismama torna során. A megfelelően végzett légzéstechnika segítségével megelőzhetőek az utolsó trimeszterben gyakori légzési nehézségek, csökkenthető a szülés alatti fájdalom és így juthatunk a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen oxigénhez is."- magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A szükséges oxigént belégzés útján juttatjuk a szervezetünkbe, kilégzéskor pedig távozik az anyagcsere végterméke, a széndioxid. Amíg a baba az anyaméhben van, a tüdő - mint önálló légzőszerv - nem működik, a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el funkcióját. 

Oxigén: a nélkülözhetetlen elem
A várandósság időszakában a magzat oxigén ellátottsága tehát teljes mértékben az édesanyától függ. Vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia és különböző anyagcserezavarok következtében csökkenhet a magzathoz jutó oxigén mennyisége.  A méhen belüli oxigénhiányos állapot a gyermeknél súlyos fejlődési rendellenességeket - mozgásszervi- és beszédfejlődési zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás és figyelemzavar - okozhat. 

Asztmás roham
Az asztmás panaszok kezelésére különösen nagy gondot kell fordítanunk várandósság idején, hiszen az asztmás roham is egy olyan tényező, amely a magzat egészséges fejlődését veszélyeztető oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Az asztmás roham során a hörgők beszűkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, köhögés, zihálás lép fel, a levegő áramlása akadályozottá válik. A rohamok eltérő súlyosságúak és hosszúságúak lehetnek, azonban az asztmás rohamok ideje alatt minden alkalommal csökken a szervezetbe jutó oxigén mennyisége. 

Asztma és gyermekvállalás
Asztmás kismamák esetében a várandósság időszakában, egyéntől függően előfordulhat a tünetek átmeneti rosszabbodása, stagnálása, sőt bizonyos esetekben javulása is. Rendszerint a súlyosabb esetek rosszabbodnak. Az orvosi tanács ellenére különösen a terhesség első időszakában sok édesanya mégis drasztikus mértékben csökkenti az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek szedését, veszélybe sodorva ezzel önmaga és magzata egészségét. Általában igaz, hogy várandósság időszakában kerüljük a gyógyszerek szedését, azonban ennek mérlegelése minden esetben szakorvos feladata. Bizonyos krónikus betegségek esetében ugyanis a megfelelő gyógyszer használatával súlyosabb problémákat előzhetünk meg. Az asztma kezelésére megfelelő gyógyszerek folyamatos, rendszeres alkalmazása a terhesség időszakában is nélkülözhetetlen. Az asztmás várandós hölgyek kezelésére szolgáló nemzetközi ajánlásában is a sokszor akár életmentő gyógyszerek terhesség alatti folyamatos használata áll. Nem megfelelően kezelt asztmás betegség a terhesség időszakában okozhat magas vérnyomást, súlyos vérzést, toxémiát, szülési komplikációkat is. Előfordulhat koraszülés, az átlagosnál alacsonyabb születési súly, nő a bölcsőhalál kockázata.

Ne féljünk a gyógyszerektől!
Az asztma kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek szedéséről számtalan kutatás bizonyította, hogy elhagyásuk nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a szakszerű ellenőrzés mellett történő alkalmazásuk.
Az asztma kezelésében a várandósság alatt törekedni kell a csak inhalatív gyógyszerek használatára olyan hatóanyagokkal, melyek ilyen módon a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra. Az emellett esetleg mégis szükséges  - szájon át vagy injekcióban alkalmazott - gyógyszerekről szintén kezelőorvosunk dönt, aki a kezelés meghatározásánál figyelembe veszi állapotunk és tüneteink súlyosságát.
A szülés és a szoptatás időszakában rendszerint a terhesség alatt szedett gyógyszerek szükségesek az asztma kezeléséhez. Ez esetben se mulasszuk el kezelőorvosunkat tájékoztatni megváltozott egészségügyi állapotunkról, hogy a gyermekünk és magunk számára is legbiztonságosabb gyógykezelést kaphassuk.

Figyeljünk az intő jelekre!
Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertőzések, allergének, de az időjárás változásai és lelki megterhelés is elősegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük, ha a megfelelő gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk. Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetően hatnak, lehetővé téve a roham kifejlődésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

• Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés.
• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
• Testmozgás során gyengeség érzet, főképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora   légzéssel, illetve köhögéssel társul.
• A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhető)
• Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
• Alvászavarok.