SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A kor és a meddőség kapcsolata

Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2010-10-12
A kor és a meddőség kapcsolata egy nagyon érdekes kérdés. Mindannyian ismerjük azt a tényt, hogy a nők reprodukciós képessége az idő előrehaladtával csökken.

Azzal viszont sajnálatos módon sokan nincsenek tisztában, hogy pontosan mikortól is: tévesen azt hiszik, sőt állítják, hogy ennek ideje olyan 35-38 éves korra tehető. Azonban ma már egyértelműen bizonyított, hogy a nők termékenységi esélyei 30 év után folyamatosan - lassan, de stabilan - elkezdenek csökkenni, és a 40. év után ez a folyamat pedig még nagyobb mértéket ölt.

A termékenység csökkenése az életkor előrehaladtával
A termékenység csökkenése az életkor előrehaladtával

Mindemellett, ha bekövetkezik a fogantatás, 30 éves kor felett egyre nagyobb az esélye a spontán vetélésnek és a magzati kromoszóma-rendellenességek kialakulásának is. Idősebb életkorban a mesterséges megtermékenyítési, azaz az asszisztált reprodukciós kezelési technikák, mint pl. az in vitro fertilizáció (IVF) és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) sikeressége is csökken.

Az alábbi táblázatok illusztrálják a kor és a termékenység változásának kapcsolatát:

A termékenység változása a kor függvényében:

Kor Terhesség/hónap (%)    Terhesség/év (%)
20-as életévek eleje 0–25 94
30-as életévek eleje 0–15 70–85
30-as életévek vége 8–10 65–70


A terhesség létrejöttének gyakorisága az első hat hónapban:

Kor Terhesség (%)
20-as életévek eleje 75
20-as életévek vége 47
30-as életévek eleje 38
30-as életévek vége 24
40-es életévek 22


A terhesség létrejöttéhez szükséges átlagos időtartam:

Kor Hónapok
20-as életévek eleje 4–5
20-as életévek vége 5–7
30-as életévek eleje 7–10
30-as életévek vége 10–12


Felvilágosító programok
A felvilágosító programoknak igen nagy jelentősége lenne abban, hogy felhívják az emberek figyelmét a fenti tényekre, valamint hogy tisztázzák az eddig kialakult félreértéseket.

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, az alkoholizmus májzsugorodáshoz vezet, a homoszexuálisok körében pedig nagyobb az AIDS valószínűsége. Vannak ilyen jól ismert tények, amiket az orvostudomány már sikeresen átvitt a köztudatba. Jó néhány szintén fontos dolog viszont tévesen él a köztudatban, többek között az is, miszerint 35 éves kor után sokkal nehezebb gyermeket szülni, illetve nagyobb az esélye annak, hogy beteg lesz a születendő gyermek. Sajnos itt van egy meglehetősen komoly eltérés: ugyanis a nők termékenységi képessége már 30 éves koruktól kezdve fokozatosan csökken, 40 év után pedig szinte zuhanórepülésbe kezd, 45 éves korban pedig már szinte a nullával egyenlő.

Épp ezért kiemelt fontosságú ügy lenne a reprodukciós egészséggel kapcsolatos felvilágosítás kérdése már középiskolás korban, mikor a fiatalok elkezdik rendszeres szexuális életüket. Hogy ez megvalósulhasson, nagy szerepet kellene vállalnia a médiának, a kommunikációs szakembereknek és az orvos-szakmának egyaránt. Magyarországon már a középiskolákban, sőt, akár már az általános iskolában is, elengedhetetlen lenne, hogy a fiatalokban tudatosítva legyen, miért fontos reprodukciós egészségük. Vagyis ne csak azt tudják, hogy miért/hogyan ne legyenek kövérek (rendszeres testmozgás és egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás), ne próbálják ki és ne fogyasszanak drogokat, mellőzzék az alkoholt, hanem az is egészségügyi érték, hogy vigyázzanak a reprodukciós egészségükre.

A lányok ezt a következőképpen tehetik meg:

  • Vigyázzanak, hogy ne legyenek idő előtt, akaratuk ellenére terhesek, és lehetőleg ne legyen abortuszuk!
  • Válogassák meg, milyen partnert választanak, és emellett óvatosan (óvszerrel) éljenek szexuális életet a szexuális úton terjedő betegségek miatt!
  • A lélek is egy fontos tényező - inkább legyenek egy tartós kapcsolatban, mert a lélek is amortizálódhat, ha még szinte gyermekként, 15-17 évesen már több fiúval létesített szexuális kapcsolatot a lánygyermek.

Vigyázzunk a reprodukciós egészségünkre! Ez egy nagyon fontos üzenet lenne az edukációs kultúránkon belül, ezt is feltétlenül be kellene venni a prevenciós programok közé, így talán elkerülhetnénk azt, hogy 27-30 évesen emberek tömege kerüljön lehetetlen, szó szerint meddő helyzetbe - gyermeket szeretne és mégsem sikerül...
 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja