Ringlispil van a fejemben
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-23
Ki ne érzett volna pár pillanatnyi, vagy tartós szédülést? Mozog a lábunk alatt a talaj, megingunk, forog az egész világ.. Sokféleképpen fogalmazható meg a bizonytalanságérzés, ráadásul mind más betegségnek lehet az előjele, a tünete, lehet ártalmatlan, vagy igen veszélyes, ugyanis eszméletvesztés révén akár baleseti forrássá is válhat a jelenség.
A szédülés (vertigo) és ami mögötte van
A vertigo jelentkezhet a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv perifériás részeinek, vagy a hallóidegnek a károsodásakor, de kialakulhat agyi betegségek következményeként is. Szédülés felléphet más, a központi idegrendszerrel közvetlen kapcsolatban nem lévő szervek betegségei esetén is.
Jó, ha precízen meg tudjuk határozni, főleg orvoshoz kerülvén a panasszal, körbe tudjuk írni, valójában mit érzünk. Ugyanis ez fontos információ. Az okot ugyanis csak úgy lehet megtalálni, ha tudjuk, mit ért a beteg szédülésen. A szédülés önmagában nem veszélyes. Csak az lehet kockázatos, ami kiváltja.
Hibás a koordináció
A valódi szédülés azt az érzetet jelenti, hogy a testünk, vagy a környező tárgyak forognak. Ezen tünetek oka leggyakrabban a belső fül egy bizonyos részének károsodása. Ez az érzés ugyanaz, mint amikor nagy sebességgel forgunk, mondjuk körhintázunk.
Az átmeneti ischaemiás rosszullétek és a stroke általában hirtelen alakulnak ki, egyszerre van jelen szédülés és kettős látás, tapintási zavarok, a karok és lábak gyengesége, a mozgáskoordináció elvesztése. A szédülés gyakran állandósul és néhány napig is eltart. A stroke általában az időskorban jellemző.
Az agydaganatokkal járó szédülés kialakulása fokozatos, általában egyre erősödő fejfájással együtt jelentkezik. Bizonyos testhelyzetekben a szédülés fokozódhat.
Migrén esetén a szédülés a fejfájást kíséri, vagy meg is előzheti azt. A szédülés rohamokban jelentkezik, melyek között a beteg nem szédül és a feje sem fáj. Általában fiatal és középkorú betegek, különösen a nők szenvednek migrénben.
A szédülés az epilepsziának is lehet tünete. Ilyen esetekben a beteg szédül és eszméletét veszti, néha jelentkeznek rövid hallucinációk és sztereotip mozgások is.
A szédülés maga úgy keletkezik, hogy a belső fülben lévő perifériás egyensúlyszervből származó információk a vestibularis magvakba, az agytörzsben elhelyezkedő idegsejtcsoportokba jutnak. Innen az ingerület az agykéreg halántéklebenyébe halad tovább. Az egyensúly kérgi központja felügyeli az egész test egyensúlyát, a fej és a törzs helyzetét. Ha e pálya bármely pontján akadály alakul ki, az szédülést okozhat.
Az egyensúlyszervben kezdődik
Az egyensúlyt ellenőrző és fenntartó agyközpontok a belső fülben levő egyensúlyszervből és más érzékszervekből kapnak információt.
Szédülés ritkán van önmagában, vannak kísérő tünetei. A szédülést gyakran az alábbi pszicho-vegetatív zavarokkal együtt érzékeljük: hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés, szorongás.
Ha gyakran szédül, forduljon háziorvosához. Hogy ki lehessen választani a megfelelő kezelési módot, széles körű fül-orr-gégészeti, neurológiai, belgyógyászati és endokrinológiai, vagy egyéb szakorvosi vizsgálatok szükségesek.
Szédüléssel járó betegségek és zavarok:
A vertigo jelentkezhet a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv perifériás részeinek, vagy a hallóidegnek a károsodásakor, de kialakulhat agyi betegségek következményeként is. Szédülés felléphet más, a központi idegrendszerrel közvetlen kapcsolatban nem lévő szervek betegségei esetén is.
Jó, ha precízen meg tudjuk határozni, főleg orvoshoz kerülvén a panasszal, körbe tudjuk írni, valójában mit érzünk. Ugyanis ez fontos információ. Az okot ugyanis csak úgy lehet megtalálni, ha tudjuk, mit ért a beteg szédülésen. A szédülés önmagában nem veszélyes. Csak az lehet kockázatos, ami kiváltja.
Hibás a koordináció
A valódi szédülés azt az érzetet jelenti, hogy a testünk, vagy a környező tárgyak forognak. Ezen tünetek oka leggyakrabban a belső fül egy bizonyos részének károsodása. Ez az érzés ugyanaz, mint amikor nagy sebességgel forgunk, mondjuk körhintázunk.
Az átmeneti ischaemiás rosszullétek és a stroke általában hirtelen alakulnak ki, egyszerre van jelen szédülés és kettős látás, tapintási zavarok, a karok és lábak gyengesége, a mozgáskoordináció elvesztése. A szédülés gyakran állandósul és néhány napig is eltart. A stroke általában az időskorban jellemző.
Az agydaganatokkal járó szédülés kialakulása fokozatos, általában egyre erősödő fejfájással együtt jelentkezik. Bizonyos testhelyzetekben a szédülés fokozódhat.
Migrén esetén a szédülés a fejfájást kíséri, vagy meg is előzheti azt. A szédülés rohamokban jelentkezik, melyek között a beteg nem szédül és a feje sem fáj. Általában fiatal és középkorú betegek, különösen a nők szenvednek migrénben.
A szédülés az epilepsziának is lehet tünete. Ilyen esetekben a beteg szédül és eszméletét veszti, néha jelentkeznek rövid hallucinációk és sztereotip mozgások is.
A szédülés maga úgy keletkezik, hogy a belső fülben lévő perifériás egyensúlyszervből származó információk a vestibularis magvakba, az agytörzsben elhelyezkedő idegsejtcsoportokba jutnak. Innen az ingerület az agykéreg halántéklebenyébe halad tovább. Az egyensúly kérgi központja felügyeli az egész test egyensúlyát, a fej és a törzs helyzetét. Ha e pálya bármely pontján akadály alakul ki, az szédülést okozhat.
Az egyensúlyszervben kezdődik
Az egyensúlyt ellenőrző és fenntartó agyközpontok a belső fülben levő egyensúlyszervből és más érzékszervekből kapnak információt.
Szédülés ritkán van önmagában, vannak kísérő tünetei. A szédülést gyakran az alábbi pszicho-vegetatív zavarokkal együtt érzékeljük: hányinger, hányás, sápadtság, verejtékezés, szorongás.
Ha gyakran szédül, forduljon háziorvosához. Hogy ki lehessen választani a megfelelő kezelési módot, széles körű fül-orr-gégészeti, neurológiai, belgyógyászati és endokrinológiai, vagy egyéb szakorvosi vizsgálatok szükségesek.
Szédüléssel járó betegségek és zavarok:
- endokrin (hormonális) betegségek
- a belső fül betegségei
- a vérrel kapcsolatos rendellenességek
- szív- és érrendszeri betegségek
- idegrendszeri betegségek
- mérgezések
- szembetegségek
- fej- és nyaksérülések
- mozgási betegség , tengeribetegség
- éhség.
Gyakori szédüléses kórok
A központi idegrendszer szédüléssel járó betegségei
A szédülés a következő betegségek esetén fordul elő leggyakrabban:
A központi idegrendszer szédüléssel járó betegségei
A szédülés a következő betegségek esetén fordul elő leggyakrabban:
- átmeneti ischaemiás (oxigénhiány miatti) rosszullét
- stroke
- daganat
- migrén
- epilepszia
- sclerosis multiplex
- fej-és nyaksérülés
- egyebek.
Vannak olyan szédüléses jelenségek, amelyek agyi betegségekkel függenek össze. Az agyi betegségekkel kapcsolatos (centrális eredetű) szédülés nagyon ritkán egyedüli tünet, általában más neurológiai tünetekkel együtt fordul elő. Ilyen a beszédzavar, kettős látás, kar vagy a láb gyengesége, zsibbadás és bizsergés bárhol a testen, eszméletvesztés.
Erősen fokozódó szédülés esetén - amelyhez beszédzavarok, végtaggyengeség, vagy ügyetlenség, kettős látás, némaság, vagy más érzékelési zavar is társul -, mindig hívjon orvost! Míg az orvos megérkezik, feküdjön le és mérje meg a vérnyomását. Ha magas, ne próbálja túl gyorsan csökkenteni azt. Fontos: a vérnyomás normál szint alá való csökkentése gyakran még veszélyesebb, mint a magas értéken való tartása. Ne vegyen be semmilyen gyógyszert az orvos utasítása nélkül.
Ártalmatlan és igen gyakori forma, amikor a szédülés többek között az időjárás-változás okozta vérnyomás-ingadozásnak köszönhető. A szédülést kiválthatja a B2-vitamin, vagy a mangán hiánya is.
Tudni kell az okot
Sokszor vágyunk az egyensúlyérzet megzavarására, nemhiába imádják sokan a hullámvasutat. A könnyed támolygás hamar elmúlik, de ha hétköznapi helyzetekben fordul velünk egyet a világ, ijedelmet okoz. Méghozzá azért, mert egyensúlyérzetünk egyik legfontosabb érzékünkhöz, hallásunkhoz tartozik: gondoskodik arról, hogy orientálódni tudjunk a térben. A legtöbb szédülési fajtán szerencsére lehet segíteni, miután az orvos megállapítja a tünet pontos okát, hiszen a szédülés nem önálló betegség, sokkal inkább egy lehetséges betegség, zavar szimptómája. A különböző jellegű betegségek különböző típusú szédülést váltanak ki.
Nem mindegy, hogy szédülünk
Nagyon gyakori a forgószédülés: akik ebben a típusú szédülésben szenvednek, úgy érzik, hogy forog körülöttük a világ, vagy maguk forognak úgy, mintha a körhintán ülnének. Ha becsukják a szemüket, a forgó szédülés lassan alábbhagy.
Az ingadozó szédüléstől szenvedő páciensek úgy érzik, mintha meginogna a föld a lábuk alatt.
A liftszédülés azt az érzést fogalmazza meg, amit az érintett a liftben él meg, annak elindulásakor, avagy megállásakor.
A rendszertelen jellegű szédülési forma inkább könnyű bizonytalanságérzés, általános rossz közérzet, a fejben fellépő ürességérzés, kábultság és a szem előtt hirtelen fellépő sötétség jellemzi, és többnyire az agy időskori működési zavararának, vagy szív- és vérkeringési betegségnek a velejárója.
A folyadékhiány is
Okozhatja a szédülést például az agy oxigénnel és tápanyagokkal való hiányos ellátottsága is - erre szív- és érrendszeri betegség esetén van esély -, a tüdő működési zavarának fellépésekor, vagy diabétesz esetén is szédülhetünk. Az alacsony vérnyomású emberekkel már a hirtelen felálláskor is forog a világ. Figyelem! A nem megfelelő mértékű folyadékfogyasztás is kiválthatja a labilis vérkeringést.
Időskorban csökken az agy teljesítménye, csökken az információfeldolgozás is, és ennek következtében lelassul az egyensúlyérzék reakciója. Bizonytalanságérzet, „ürességérzet a fejben”, elesésre való hajlam, kábultság keletkezik. Ha a fül megbetegedésének következtében hirtelen megszűnik a belső fülben az egyensúlyérzet-szabályozás, akkor erőteljes forgó szédülés lép fel, amelyet egyidejű hányinger is kísér. Az első heves szédülési tünetek idővel enyhülnek, hiszen az agy képes arra, hogy az egyik belső fül működésének hiányát kiegyensúlyozza, célzott tréninggel ez támogatható is.
A szédülésért a nyaki csigolyák kóros elváltozása is lehet hibás. Ez tornával, masszázzsal rendezhető.
Alkoholtól, kávétól, nikotintól
A gyógytorna speciális gyakorlatai különösen ingadozó és liftszédülés esetén bizonyulnak eredményesnek. Az aktív edzést gyógyszeres terápiával is kiegészíthetjük: a gingkó (gingko biloba) kivonat például serkenti az agy szabályozó folyamatait. Különösen az egyensúlyérzetért felelős centrum szürkesejtjeinek munkáját támogatja. Több homeopátiás készítmény is bevált a szédülés elleni küzdelemben.
A szédülést leggyakrabban a keringési elégtelenség váltja ki, meg kell nézni, hogy a beteg vérnyomása a kívánt tartományba van-e. Az alacsony és a magas vérnyomás egyaránt okozhat szédülést. Szívbetegség, ritmuszavar is állhat a tünetek hátterében. A laboratóriumi vizsgálattal kizárhatjuk a cukorbetegséget, vérszegénységet, kiszáradást. A fertőző betegségek, az influenza és más vírusbetegségek, valamint a gyógyszerek, élvezeti szerek közül az alkohol, kávé, nikotin is előidézhet szédülést. Gyakori pszichiátriai betegségeknél, így a szorongás, depresszió és a pánikbetegség is járhat szédüléssel.
Az ágyban való megfordulás, az ágyból való felkelés, lefekvés, a lehajlás, a felegyenesedés, magas polcra való felnyúlás is lehet a tüneteket kiváltja. Szóval jobb, ha idejében orvoshoz fordulunk, ha a ringlispil forogni kezd a fejünkben.
Erősen fokozódó szédülés esetén - amelyhez beszédzavarok, végtaggyengeség, vagy ügyetlenség, kettős látás, némaság, vagy más érzékelési zavar is társul -, mindig hívjon orvost! Míg az orvos megérkezik, feküdjön le és mérje meg a vérnyomását. Ha magas, ne próbálja túl gyorsan csökkenteni azt. Fontos: a vérnyomás normál szint alá való csökkentése gyakran még veszélyesebb, mint a magas értéken való tartása. Ne vegyen be semmilyen gyógyszert az orvos utasítása nélkül.
Ártalmatlan és igen gyakori forma, amikor a szédülés többek között az időjárás-változás okozta vérnyomás-ingadozásnak köszönhető. A szédülést kiválthatja a B2-vitamin, vagy a mangán hiánya is.
Tudni kell az okot
Sokszor vágyunk az egyensúlyérzet megzavarására, nemhiába imádják sokan a hullámvasutat. A könnyed támolygás hamar elmúlik, de ha hétköznapi helyzetekben fordul velünk egyet a világ, ijedelmet okoz. Méghozzá azért, mert egyensúlyérzetünk egyik legfontosabb érzékünkhöz, hallásunkhoz tartozik: gondoskodik arról, hogy orientálódni tudjunk a térben. A legtöbb szédülési fajtán szerencsére lehet segíteni, miután az orvos megállapítja a tünet pontos okát, hiszen a szédülés nem önálló betegség, sokkal inkább egy lehetséges betegség, zavar szimptómája. A különböző jellegű betegségek különböző típusú szédülést váltanak ki.
Nem mindegy, hogy szédülünk
Nagyon gyakori a forgószédülés: akik ebben a típusú szédülésben szenvednek, úgy érzik, hogy forog körülöttük a világ, vagy maguk forognak úgy, mintha a körhintán ülnének. Ha becsukják a szemüket, a forgó szédülés lassan alábbhagy.
Az ingadozó szédüléstől szenvedő páciensek úgy érzik, mintha meginogna a föld a lábuk alatt.
A liftszédülés azt az érzést fogalmazza meg, amit az érintett a liftben él meg, annak elindulásakor, avagy megállásakor.
A rendszertelen jellegű szédülési forma inkább könnyű bizonytalanságérzés, általános rossz közérzet, a fejben fellépő ürességérzés, kábultság és a szem előtt hirtelen fellépő sötétség jellemzi, és többnyire az agy időskori működési zavararának, vagy szív- és vérkeringési betegségnek a velejárója.
A folyadékhiány is
Okozhatja a szédülést például az agy oxigénnel és tápanyagokkal való hiányos ellátottsága is - erre szív- és érrendszeri betegség esetén van esély -, a tüdő működési zavarának fellépésekor, vagy diabétesz esetén is szédülhetünk. Az alacsony vérnyomású emberekkel már a hirtelen felálláskor is forog a világ. Figyelem! A nem megfelelő mértékű folyadékfogyasztás is kiválthatja a labilis vérkeringést.
Időskorban csökken az agy teljesítménye, csökken az információfeldolgozás is, és ennek következtében lelassul az egyensúlyérzék reakciója. Bizonytalanságérzet, „ürességérzet a fejben”, elesésre való hajlam, kábultság keletkezik. Ha a fül megbetegedésének következtében hirtelen megszűnik a belső fülben az egyensúlyérzet-szabályozás, akkor erőteljes forgó szédülés lép fel, amelyet egyidejű hányinger is kísér. Az első heves szédülési tünetek idővel enyhülnek, hiszen az agy képes arra, hogy az egyik belső fül működésének hiányát kiegyensúlyozza, célzott tréninggel ez támogatható is.
A szédülésért a nyaki csigolyák kóros elváltozása is lehet hibás. Ez tornával, masszázzsal rendezhető.
Alkoholtól, kávétól, nikotintól
A gyógytorna speciális gyakorlatai különösen ingadozó és liftszédülés esetén bizonyulnak eredményesnek. Az aktív edzést gyógyszeres terápiával is kiegészíthetjük: a gingkó (gingko biloba) kivonat például serkenti az agy szabályozó folyamatait. Különösen az egyensúlyérzetért felelős centrum szürkesejtjeinek munkáját támogatja. Több homeopátiás készítmény is bevált a szédülés elleni küzdelemben.
A szédülést leggyakrabban a keringési elégtelenség váltja ki, meg kell nézni, hogy a beteg vérnyomása a kívánt tartományba van-e. Az alacsony és a magas vérnyomás egyaránt okozhat szédülést. Szívbetegség, ritmuszavar is állhat a tünetek hátterében. A laboratóriumi vizsgálattal kizárhatjuk a cukorbetegséget, vérszegénységet, kiszáradást. A fertőző betegségek, az influenza és más vírusbetegségek, valamint a gyógyszerek, élvezeti szerek közül az alkohol, kávé, nikotin is előidézhet szédülést. Gyakori pszichiátriai betegségeknél, így a szorongás, depresszió és a pánikbetegség is járhat szédüléssel.
Az ágyban való megfordulás, az ágyból való felkelés, lefekvés, a lehajlás, a felegyenesedés, magas polcra való felnyúlás is lehet a tüneteket kiváltja. Szóval jobb, ha idejében orvoshoz fordulunk, ha a ringlispil forogni kezd a fejünkben.
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Fogaink Egészségéért
Következő hír
Darázscsípés: túlzott óvatosság helyett kivizsgálás
LEGOLVASOTTABB
Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról
A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?
A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.
Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is
A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.
Mit tehetünk, ha folyamatosan romlik a gyermekünk szeme?
A gyermekek látása világszerte egyre rosszabb, és ennek egyik egyértelmű oka a képernyő előtt töltött idő növekedése. Egy globális tanulmány szerint az utóbbi években egyre több gyermeknél jelentkezik miópia, más néven rövidlátás.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: